Felszámolják a céget? És mit kap a munkavállaló?
Milyen igényei lehetnek egy munkavállalónak, ha cége ellen felszámolási eljárás indul és hogyan érvényesítheti ezeket az eljárás különböző szakaszaiban?
Milyen igényei lehetnek egy munkavállalónak, ha cége ellen felszámolási eljárás indul és hogyan érvényesítheti ezeket az eljárás különböző szakaszaiban?
Számos szakmában létfontosságú a szaktudás folyamatos fejlesztése, naprakészen tartása. Ezt felismerve a munkáltatók rendszeresen szerveznek továbbképzéseket, a munkavállalók pedig gyakran önállóan is képzik magukat. Mikor lehet felmondani a tanulmányi szerződést és milyen következményei vannak a szerződésszegésnek? Az alábbi cikkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.
A jogellenes munkaviszony megszüntetés azzal járhat, hogy a bíróság a munkavállaló további foglalkoztatására kötelezi a munkáltatót. Ezt ugyan csak kivételes esetekben kérheti a munkavállaló, ám ha minden törvényi feltétel fennáll, a munkaviszony helyreállítása kötelező. De mi a helyzet, ha a munkáltató képtelen munkát adni a visszatérő pernyertes munkavállalónak?
Az új Ptk. az öröklés szabályainak jelentős részét megtartja az eddigiek szerint. Két jelentős változás van, s mindkettő a túlélő házastárs öröklési pozícióját érinti. Egyrészről a törvény a leszármazók mellett a túlélő házastársat is állagörökössé teszi, másrészt pedig – leszármazók hiányában – a szülők mellett a házastársat is örökössé teszi, s érinti az ági vagyonon keletkező haszonélvezeti jogát.
Az új Polgári Törvénykönyv az öröklés szabályainak jelentős részét megtartja az eddigiek szerint. Két jelentős változás van, s mindkettő a túlélő házastárs öröklési pozícióját érinti. Egyrészről a törvény a leszármazók mellett a túlélő házastársat is állagörökössé teszi, másrészt pedig – leszármazók hiányában – a szülők mellett a házastársat is örökössé teszi. Ráadásul ez utóbbi haszonélvezeti jogát új házasságkötése esetén sem szünteti meg.
A héten Oroszországot kétszer is elmarasztalták a Yukos olajvállalattal szemben. Legelőször a hágai székhelyű Állandó Választott Bíróság kötelezte Oroszországot 50 milliárd dollár megfizetésére, majd július 31-én a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága a 6. cikk (tisztességes tárgyaláshoz való jog) és a 41. cikk okán (igazságos elégtétel) 1,8 milliárd euróra marasztalta el. Az Ars Boni jogi folyóirat cikke.
A tranzakciós illeték bevezetése kapcsán előtérbe kerültek a bérek kifizetési módjával kapcsolatos kérdések, ezért érdemes áttekinteni a bérkifizetéshez kapcsolódó előírásokat. Milyen szabályok vonatkoznak a munkabér elszámolására és melyek a munkabér kifizetésére? Megválaszthatja-e a munkavállaló a bérfizetés módját? Kötelezheti-e a munkáltató a munkavállalót számlaszám megadására? Kérheti-e a munkavállaló a készpénzben történő kifizetést? Milyen szabályokat, adminisztratív előírásokat kell figyelembe venni a munkáltatónak a bérek elszámolásakor és kifizetésekor? Rögzíthetők-e valamilyen szabályzatban a Munka Törvénykönyvétől eltérő szabályok a kifizetés módjára vonatkozóan? Kétrészes cikkünk első részében az elszámolásról lesz szó.
A korábbi gyakorlattal ellentétben az Mt. 2012. július 1-jei hatályba lépése óta egyre gyakrabban kötnek a munkáltatók határozott idejű munkaszerződést, egyben felerősödtek a munkavállalók ilyen irányú igényei is. De vajon mi lehet ennek az oka, milyen szempontok miatt válik egyre „népszerűbbé” a határozott idejű munkaszerződés?
Az objektív felelősségi rendszernél nem kell vizsgálni, hogy a tulajdonos tudatában volt-e annak, hogy adózás alól elvont jövedéki terméket birtokol. Az üzemanyag adózott volta szakértői véleménnyel nem igazolható, csupán az, hogy szabványos – a Kúria eseti döntése.
A szerencsejáték-törvény bírságolási határidejének bekezdésének értelmezése: a bírság kiszabására a jogsértés tudomásra jutásától számított 6 hónapon belül meghozott határozattal van mód. A határozat közlése nem bír jelentőséggel a határidő számításánál.