„Az internet nem jogmentes terület” – mondta ki az Alkotmánybíróság a május végi, kommentelésről, illetve az ezzel kapcsolatos felelősségről szóló határozatában. A határozat nyomán ismét előtérbe kerül az internettel, annak szabályozásával összefüggésben számos olyan probléma, amelyeket a jogilag nehezen megfogható, vagy akár megfoghatatlan jelzővel illethetnénk.
A sajtótermékben közölt állításokkal érintett jogi személy jogutódja a jogelődöt ért sérelem miatt sajtó-helyreigazítás útján nem kérhet jogvédelmet – a Kúria eseti döntése.
Sokaknak a nyári szabadság jelenti a fő kikapcsolódást, végre elfelejthetik egy-két hétre a mozgalmas munkanapokat. Mennyi időre mehetünk/merünk elmenni szabadságra anélkül, hogy a munkánk megsínylené, valamint mit mond az új törvénykönyv a szabadságok kivételi lehetőségeiről? Ezeket a kérdéseket tettük fel magánszemélyeknek és több utazási irodának.
Mivel 2012 óta egy olyan folyamat figyelhető meg, mely szerint a jogalkotó a szabálysértéseket egyre inkább kriminalizálja, a következő cikksorozatunkban a szabálysértési eljárásokkal kapcsolatos olyan tudnivalókat szeretnék megosztani, melyek ilyen esetekre segítséget nyújthatnak a bajba kerülőknek. A kriminalizálás „eredményeként” az eljárások részletszabályai egyre inkább hasonlítanak a büntetőeljáráséhoz.
Egyes kártérítési perekben akkor sem élhet a felperes a költségfeljegyzés kedvezményével, ha ennek jogszabályi lehetőségei egyébként fennállnak. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a büntetőeljárás sértettjére a közvetítői eljárás ténye hátrányosabban hat a polgári eljárásban, mintha a mediációhoz nem járult volna hozzá, köszönhetően a bírósági gyakorlatnak. Az Ars Boni jogi folyóirat cikke.
Jelen írásunkban a munkaidő beosztásával, elszámolásával kapcsolatos szabályok közül a munkavállalókat és munkáltatókat egyaránt érzékenyen érintő rendkívüli munkavégzést vesszük górcső alá. Az alábbi bírósági döntés még a régi Munka Törvénykönyve szerint született, de a vonatkozó szabályok az új törvényben is tovább élnek.
A nemzeti szabályozás túllép az adócsalás megelőzésére irányuló cél eléréséhez szükséges mértéken, ha az adózót pusztán a kiléptetési határidők túllépése miatt fosztja meg az adómentességtől – a Kúria eseti döntése.
A 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) nem könnyítette meg a zártkertek ajándékozását, illetve egyéb jogcímen történő ingyenes juttatását sem. A zártkertek az ingyenes ügyletek esetében is termőföldnek minősülnek, így érvényes rájuk mindaz a korlátozás, amit a jogalkotó a termőföldek szerzésére előír.
Dr. Szabados György igazságügyi orvosszakértőt, a Budapesti Orvosszakértői Intézet igazgatóját, egészségügyi szakjogászt a szakértői létről kérdeztük. Beszélgettünk arról is, miért készülnek olyan lassan a szakvélemények, és mi kell ahhoz, hogy valaki szakértő lehessen? Hogyan dolgozza fel egy orvosszakértő az őt ért traumákat és milyen belülről egy műhibaper? Nem utolsósorban: belterjes vagy nem belterjes a szakma?
Sokat és sok helyen olvashattunk már a sérelemdíjról, mint új jogintézményről, és megjelenése nem mentes a vitáktól, s a következetlenségektől sem. Ez utóbbi iskolapéldája a természetvédelmi törvény polgári jogi felelősségről szóló szakasza, amelyet olvasva óhatatlanul felmerül a gyanú, hogy a jogalkotó továbbra sem áll a helyzet magaslatán. Az Ars Boni jogi folyóirat írása.
