Bejelentkezés Hírlevél

Szakma

2014. május 27.

Amikor méltányosságból sincs mentesség

A járművezető felelősségén alapuló közigazgatási bírságokat és a velük kapcsolatos eljárásokat vizsgálva feltűnő, hogy az idesorolható szabályszegések egy része azonos az objektív felelősségen alapulóakkal. Ám természetesen van különbség: a legmarkánsabb eltérés, hogy az előbbiek észlelése esetén például rendőri vagy közterület-felügyelői intézkedésnek kell történnie, Ami viszont „összeköti” őket: nincs mód a bírság összegének méltányosságból történő mérséklésére, elengedésére, az ügyfél szociális körülményeire, illetve a cselekmény elkövetésének menthető erkölcsi voltára tekintettel.

2014. május 27.

Nehezíti a zártkertek eladását az új törvény

A 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) értelmében a  zártkertek adásvétele 2014 május 1-től alapvetően megváltozott, mivel ettől kezdve minden tekintetben a termőfölddel esnek egy tekintet alá, és ugyanúgy kell őket értékesíteni, mint ez utóbbi kategóriába eső földeket.

2014. május 26.

Munkaügyi perekben nagy segítség a mediáció

Sokat elárul egy társadalomról az, hogy a konfliktusos helyzetek kezelésére milyen intézményes megoldások léteznek. Közhely, hogy a magyar ember szeret pereskedni, a konfliktusokat érzelmi oldalról közelíti és felülről várja az üdvözítő megoldást. Kelet- és Nyugat-Európa között e tekintetben is szemmel látható a különbség. Németországban például a munkaügyi perek jelentős része a felek egyezségével zárul.

2014. május 26.

Rögzíthető titkosan a magánbeszélgetés?

Nem követi el a magántitok jogosulatlan megismerésének bűntettét az, aki a vele folytatott beszélgetés tartalmát titokban rögzíti, még akkor sem, ha erre más magánlakásában kerül sor.

2014. május 23.

Ingatlan-nyilvántartás: félévszádos ügyfélvita

Jóllehet már több mint 40 éve létrejött a földhivatalok keretében működő egységes ingatlan-nyilvántartás, még mindig azzal a ténnyel kell szembesülnünk, hogy nem alakult ki egységes jogértelmezési gyakorlat az ügyfél fogalmának néhány ügytípusban történt kiszélesítésében.

2014. május 23.

Jogorvoslati útmutató az EP választáshoz

A határozat meghozatalától számított 3. napon kell beérkeznie a választási bizottsághoz a bírósági felülvizsgálati kérelemnek. Az ezt követően előterjesztett felülvizsgálati kérelmet elkésettség okán érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A 16 óra után érkezett bírósági felülvizsgálati kérelmet pedig a következő nap kell beérkezettnek tekinteni – a Kúria eseti döntései.

2014. május 23.

A pontosság jelentősége perlekedéskor

A közelmúltban a szakírók nem győzték felhívni a figyelmet a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) hatálybalépése nyomán az anyagi jog jelentős megváltozására. Várhatóan ez a jövőben is így lesz, tekintettel arra, hogy a 2013. évi CLXXVII. törvény (új Ptké.) szabályai szerint az új Ptk. szabályait csak a hatálybalépést követő jogviszonyok vonatkozásában kell alkalmazni. Kivétel ez alól, ha a felek közösen akként rendelkeznek, hogy korábbi jogviszonyukra is már az új Ptk. szabályait szeretnék alkalmazni. Jelen írásban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a megváltozott anyagi jog mellett az eljárási jogban (1952. évi III. törvény, a továbbiakban: Pp.) is történt olyan változás, mely kihatással van jogaink érvényesítésének rendjére.

2014. május 22.

Másképp főhet a bérbeadó és a bérlő feje

A bérbeadóknak mindig is fontos kérdés volt, hogy a bérleti szerződést milyen módon mondhatják fel, ha az adott bérlővel meg akarják szüntetni a jogviszonyt. Különösen érzékeny a kérdés, amikor a bérlő nem együttműködő, illetve megromlott a viszony. Az új Ptk. ebben a körben is tartalmaz új rendelkezéseket, lássuk, miként is célszerű eljárni.
 

2014. május 21.

Nehéz nemzetközi jogi esetek megoldása

Az idei tanévben ötödik alkalommal került megrendezésre az Országos Nemzetközi Jogi Jogesetmegoldó Verseny, amelyben a Budapesti Corvinus Egyetem T-Kar (Nemzetközi Tanulmányok Intézet), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Debreceni Egyetem állam- és jogtudományi karainak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jog- és államtudományi karának illetve bölcsészettudományi karának (utóbbiban is a nemzetközi tanulmányok szakos) hallgatói vettek részt.

 

2014. május 21.

Miért tenném ki az Uniós zászlót a Parlamentre?

Szerkesztőtársam írására több médium felkapta a fejét és hirtelen érdeklődni kezdett, miért nincs kint az Uniós zászló az Országgyűlés épületén. Az index.hu, illetve a Magyar Narancs megkeresésére az Országgyűlés Hivatala már válaszolt is. A pillanatnyi tematizálás egyelőre nem hozott változást, azaz az Országgyűlés épületére továbbra sem tűzik ki a  közös projektünk zászlaját. Való igaz, erre nincs semmiféle közjogi kötelezettség, azonban talán mégis szólhat néhány erős érv a zászló kitétele mellett.