Szakma


2013. június 18.

Vagyonosodási vizsgálatok: nő a hatékonyság

Júliustól a revizorok gyakorlatilag azonnal megkapják a vizsgált személy banki adatait, ami nagyban gyorsítja a vagyonosodási vizsgálatokat. Pedig a NAV eddig sem tétlenkedett: tavaly kétszer annyi vizsgálatot vittek végig, mint egy évvel korábban. Mára elmondhatjuk: kialakult a vagyonosodási vizsgálatok gyakorlata, ami alapján elmondható, hogy a tagi kölcsönre ugranak a revizorok, és menyasszonytáncból származó bevételre hivatkozni nem érdemes.

2013. június 17.

Aktív bírságoló az adatvédelmi hatóság

Tavaly január 1-jétől új időszámítás indult az adatvédelem területén, amikor is megszűnt az adatvédelmi biztos (ombudsman) intézménye, és ezzel egyidejűleg megalakult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), amely 2012-ben nagy erőkkel kezdte meg működését.

2013. június 17.

E-licit a bírósági végrehajtásban

A végrehajtók 1995 végétől szinte kizárólag elektronikus ügykönyveket használnak, ami 2002-től kötelező, 2008-ban bevezetik a végrehajtók hivatali elektronikus aláírását, 2009-től az elektronikus árverést, ahol interneten keresztül bárki számára lehetőséget nyújt ingó és ingatlanvagyontárgyak megvásárlására (www.mbvk.hu), majd ezt követi 2010. június 1-jétől az FMH eljárás, az elektronikus ügykiosztó rendszer és 2012. szeptember 1-jétől a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elindítja a Végrehajtási Iratok Elektronikus Kézbesítési Rendszerét (VIEKR). Az eljárás során a kézbesítési rendszer felhasználási szabályzata a kamarára, a végrehajtóra, az elektronikus kapcsolattartásra köteles felhasználóra külön elfogadás nélkül, egyéb felhasználóra pedig annak írásbeli elfogadásával válik kötelezővé. A cikkben szó lesz még az árverési rendszerről (EÁR), a határidőkről, a vételi ajánlattételről, az ingatlan-árverésről, az előárverezési jogról, a licitnaplóról és a kikiáltási árakról.

2013. június 14.

Meritum: hiánypótló kiadvány az ügyészségnek

Hiánypótló munka jelent meg a szakkönyvpiacon “Az ügyészek nagy kézikönyve” címmel. A csaknem 1700 oldalas kiadvány egy munkában foglalja össze az ügyészek hivatali működése szempontjából elengedhetetlen ismereteket, és ezeket gyakorlati módon, más jogterületekre való kihatásait megmutatva ismerteti. A kézikönyvet, amely segítséget jelenthet ügyészek és ügyészségi alkalmazottak számára egyaránt, ünnepélyes sajtótájékoztató keretében mutatta be a könyv két szakmai szerzője, Polt Péter és Varga Zs. András, valamint a könyv lektora, Vókó György és a kiadói főszerkesztő Csizner Ildikó.

2013. június 13.

Jogban emberközelben

„A saját bőrömön tapasztaltam, hogy nőként, roma nőként hogyan kell függetlenné és erőssé válni. Ha az ember olyan környezetből jön, ahol nem adott a nyugodt, kiegyensúlyozott élet, akkor az oktatás az egyetlen út, amin keresztül megvalósíthatja az álmait” – fogalmaz az Ügyvédvilágnak adott interjújában dr. Dinók Henriett, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének fiatal kutatója.

2013. június 12.

Nyári munka: az iskolaszövetkezetben nem jár szabadság

Akár a jövő félévi tandíjra, akár egy nyári fesztivál ottalvós jegyére való megkeresése a cél, a „diákszövetkezeteken” keresztül széles választéka érhető el a nyári munkáknak. A jogalkotó ráadásul gáláns közteher-kedvezményekkel a foglalkoztatókat is érdekeltté teszi a diákmunkások alkalmazásában.

2013. június 10.

Sporttal a gyermekekért

Az önkéntességnek, az érdek nélküli segítségnyújtásnak ezer arca van: van úgy, hogy néhány kilométer lefutásával, vagy pár szelet süteménnyel az ember többet segít, mint mások az életük során bármikor. A Bátor Tábor Alapítvány
a létrejötte óta eltelt 11 évben nem kevesebb, mint 1900 önkéntest foglalkoztatott a daganatos, és súlyosan beteg gyermekeknek és családjaiknak nyújtott gyógyterápiák során – az ügyvédi hivatás és a jótékonyság kapcsolatán túl arról is kérdeztük dr. Eörssy-Farkas Dominikát, hogy ők a Pintér Aurél Ügyvédi Irodán belül hogyan próbáltak meg részt vállalni a nemes ügyből.

2013. június 9.

Vékás Lajos: az új Ptk. hibái ellenére is sikertörténet

Az elfogadott törvény egyrészt túl szűkre szabta a család fogalmát, másrészt a szabad véleménynyilvánítás jogával kapcsolatos változtatások, valamint a gyűlöletbeszéd magánjogi szankcionálásának lehetősége is alkotmányossági aggályokat vet fel. A sérelemdíjra és a kötelesrészre vonatkozó szabályok pedig több szempontból is elgondolkodtatóak. A kodifikációs bizottságot vezető Vékás Lajos mégis elégedett, és az új Ptk. elfogadását mindenképpen sikertörténetnek nevezi.