Mivel általános tapasztalat, hogy szeretünk dolgokat az utolsó pillanatra hagyni, ezért talán nem felesleges felhívni a figyelmet: közeleg a május 31., ami azt jelenti, hogy az új civiltörvény alapján június 1-jétől a bíróság törli a jogszabály hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú szervezetek ilyen minősítésű jogállását. Kivéve, ha a szervezet igazolja, hogy az újbóli nyilvántartásba vételi kérelmét benyújtotta.
Az EU Megtakarítási Irányelve már hosszú évek óta automatikus információcserét ír elő a tagállamoknak, amely alapján az adóhatóságok hozzájuthatnak állampolgáraik más tagállamokban fenntartott bankszámlaadataihoz. Az Irányelv azonban csak a magánszemélyek nevén lévő bankszámlákra terjed ki, így alkalmazását könnyű volt kikerülni egy cég – tipikusan offshore cég – közbeiktatásával. A napokban elfogadott módosítás alapján 2017-től megszűnik ez a kiskapu: a tagállami pénzintézetek kötelesek lesznek az offshore cégek bankszámlái mögötti magánszemély tulajdonosokat is azonosítani és a róluk begyűjtött információt a hazai adóhatóságaiknak megküldeni. Ez lényegesen szűkíteni fogja a vagyonok eltitkolásának lehetőségét – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
A kötelesrész intézménye a hagyaték egy bizonyos hányadát az örökhagyó legközelebbi rokonainak, illetve házastársának, élettársának juttatja az örökhagyó akaratától függetlenül, sőt, esetleg – végintézkedés hátrahagyása esetén – azzal szemben. A kötelesrész törvény általi meghatározása az örökhagyónak a vagyonával történő szabad rendelkezése jogát korlátozza.
Március-áprilisban már megtörtént a védett munkavállalók ellenőrzése, de milyen további célvizsgálatokra számíthatnak még a Munkaügyi Hivatal részéről 2014-ben a munkaadók?
Az élettársak az új Ptk. hatályba lépéséig nem sok jogot élveztek az együtt élés megszakadása után az általuk lakott lakással kapcsolatosan, vagyis azzal a lakással kapcsolatban, amit a házastársak jogában utolsó közös lakásnak neveznek.
Az adatvédelmi irányelvet a tervezettek szerint közvetlenül alkalmazandó rendelet váltja fel. A hatályos irányelv közel 20 éves, immár elavult a modernizáció, gloabalizáció előrehaladtával. Éles viták bontakoztak ki a szöveg megfogalmazása körül, a tárgyalások húzódnak. A kihirdetés a tervezettek szerint 2014-ben már várható. Az új rendelet kiterjesztené az adatkezelők illetékességét, egyablakos rendszert vezetne be, csökkentené az adminisztrációs terheket, de növelné az adatkezelők felelősségét. Növelné az érintettek jogait. Legfenyegetőbb tényezőként szigorú bírságolásra is feljogosítaná a nemzeti hatóságokat.
Általánosan ismert doktrína, hogy a személyhez fűződő jogok érvényesülésének általános korlátja egy másik személy személyhez fűződő jogainak védelme. A munkajogon belül ennél valamivel árnyaltabb a kép, hiszen mások személyhez fűződő jogai mellett megjelenik a munkáltatói érdek is, mint korlátozó tényező. A munkáltatónak joga van a munkavállalója munkavégzését (vagy éppen annak hiányát) ellenőrizni, azonban nem korlátlanul.
Az elmúlt évek jogalkotását vizsgálva a kodifikációs hibák jelentős megszaporodása és rohamos minőségromlása figyelhető meg. A jogalkotásban már régóta nem a szakmai szabályokat rögzítő törvények és rendeletek érvényesülnek, hanem egy egészen speciális törvény, mégpedig Murphy-é: ami elromolhat, az el is romlik. Kis változtatással: amit el lehet rontani, azt el is rontják. Az Ars Boni jogi folyóirat elemzése.
A paksi bővítés kapcsolatban népszavazásra feltett kérdés, mivel nemzetközi kötelezettséget érint, az Alaptörvény szerinti tiltott tárgykörök közé esik – állapította meg a Kúria.
A fogyasztóvédelem az Európai Unió által is kiemelten kezelt kérdés, ezért az erre vonatkozó közösségi szabályozást nemrég felfrissítették, amelyet teljes egészében először Magyarországon ültettek át nemzeti jogszabályba.
