A munkavállaló magatartására (munkatársak szexuális zaklatása, velük szemben tiszteletlen, emberi méltóságot sértő viselkedés) alapított rendes felmondás jogszerű. A munkáltató rendes felmondásánál – különösen ha az ügy mások személyes adatait is érinti – nincs jelentősége annak, hogy az indokról a munkáltató mikor szerzett tudomást – a Kúria egyedi döntése munkajogi perben.
Szolgálatot teljesítő rendőrök képmásának hozzájárulás nélküli nyilvánosságra hozatala megalapozza a személyhez fűződő jogsértés megállapítását.
A Munka Törvénykönyvének főszabálya szerint a szabadságot – értve ezalatt az alap- és a különböző jogcímeken járó pótszabadságokat – annak esedékessége évében, tehát a tárgyévben kell kiadni, hiszen a szabadság alapvető funkciója, hogy a munkavállaló számára hosszabb idejű regenerálódást, feltöltődést biztosítson a munkavégzés mellett. Ennek megfelelően a 2014. évre vonatkozó szabadság kiadásának legkésőbbi jogszerű időpontja 2014. december 31.
Új intézményre, a bizalmi vagyonkezelési szerződésre ad lehetőséget a márciusban hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv. A legfontosabb alapelem, hogy a Ptk. biztosítja a tulajdonosi és a döntési pozíciók szétválasztásának lehetőségét. Ám egyelőre csak az intézmény jogszabályi kereteit határozta meg, de ahhoz, hogy az a gyakorlatban is működő rendszerré válhasson, még számos végrehajtási rendelkezést kell megalkotni.
Van megalapozott lehetőség a 2009-ben útjára indított és a legnagyobb mértékben elterjedt virtuális fizetési eszköz, a bitcoin hazai szabályozására.
A magyar évszázadok óta pereskedő nemzet hírében áll. A bíróságok napjainkban is nagyon leterheltek, ennek következtében a perek elhúzódnak. Az utóbbi években valamelyest sikerült a bírósági statisztikákon javítani, egy munkaügyi per megindítása esetén azonban még ma is gyakran egy-két évig tartó eljárásra kell számítani. Egyre többeket foglalkoztat a kérdés, hogy a bírósági útvonal kiváltható-e, van-e alternatívája? Vajon nálunk miért nem működnek az angolszász országokban jól bevált megoldások? Tényleg szeret pereskedni a magyar?
A kapcsolattartásról szóló határozatok végrehajtása a gyámhivatalok, és a gyámhivatalok munkájához szorosan kapcsolódó gyermekjóléti szolgálatok mindennapos gyakorlatához tartozik. Ezek az intézmények a különélő szülők érzelmektől, indulatoktól túlfűtött, késhegyig menő háborúiban a két tűz között próbálják a gyermekek érdekeit védeni emberileg rendkívül igénybe vevő munkájuk során.
Az elévülés intézménye – bár szerkezetileg más helyen – megtalálható a korábbi Ptk. szabályai között is, így a jelen írásban a fogalmi meghatározásokon túlmenően csak azokat a rendelkezéseket elemezzük röviden, amelyek eltérnek az új szabályozásban.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága az elmúlt hetekben tizenkét esetben marasztalta el hazánkat. Március 25-én 11 olyan döntést hozott, melyben a 6. cikk, azaz a tisztességes tárgyaláshoz való jog megsértése, míg április 8-án az egyházak jogállásával kapcsolatos magyar szabályozás miatt marasztalta el Magyarországot – összegzi az Ars Boni jogi folyóirat elemzése. A bíróság döntése szerint a 2011. évi CCVI. törvény sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. és 11. cikkét, azaz a gondolati-, lelkiismereti és vallásszabadságot, valamint a gyülekezési és az egyesülési szabadságot.
Várhatóan nagy riadalmat fog okozni az új Ptk. eddig kevesek által felfedezett új szabálya: eszerint ugyanis, ha egy társaság eredménytartaléka negatív, vagyis nem fizethet osztalékot, akkor tagjainak semmilyen egyéb kifizetést sem teljesíthet. Ebből az is következhet, hogy a tagok a munkaszerződés alapján járó munkabért sem vehetik fel. A tiltás különösen nagy gondot jelent majd azoknak a cégeknek, melyek a munkavállalók ösztönzésére őket is bevonták a társaság tulajdonosi körébe.
