Az új Ptk. VI. Könyve foglalkozik a biztosítékok kérdéskörével, melyet újraszabályoz, s teszi ezt azzal a megkötéssel, hogy kifejezetten rendelkezik az úgynevezett fiduciárius, azaz bizalmi hitelbiztosítékok semmisségéről. A Ptk. a hitelfelvevők érdekeinek védelmében megszünteti a biztosítékcélú tulajdon-átruházást, vételijog-alapítást, valamint engedményezést, s a zálogjogot ismeri el elsődleges és legfőbb biztosítéknak.
Mi történik akkor, amikor saját farkába harap a jogalkotási kígyó és a hatályba léptető rendelkezés hatálybalépését kezdi értelmezgetni, vagy amikor skizofréniában szenved a melléklet, mert azonos időben két hatály is vonatkozhatna rá? – teszi fel a kérdést az Ars Boni jogi folyóirat elemzése, arra is válasz keresve: hogyan jön ehhez a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tűzoltásszerű csodafegyvere? Más szóval, amikor a KIM megunja, hogy a jogalkotó nem tud kodifikálni és orvosolni próbálja a hibákat.
Az új Ptk. Családjogi könyve a régi szabályokat nagyvonalakban megtartotta, a kialakított bírói gyakorlatot a jogszabály részévé tette, és bevezetett néhány érdekes újdonságot. Az első és talán az egyik legfontosabb változás, ami első pillantásra még pozitívnak is tűnik, a következő mondat: „A kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell”. Ez a látszólag ártalmatlan kis mondat a több változást is hozhat az életünkben.
Dr. Halász Judit igazságérzete korai ébredéséről, tőzsdeformáló jogtanácsosságáról, aktív szakmai közéletéről, amatőr színjátszásáról és ügyfelei relaxálásról.
A 2013. évi V. törvény (új Polgári törvénykönyv) Harmadik Könyve váltja fel a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény rendelkezéseit. Az új Polgári törvénykönyv (új Ptk.) Harmadik Könyvének rendelkezései alapján a gazdasági társaság vezető tisztségviselője az ügyvezető, az igazgatóság, illetve az igazgatóság jogkörét gyakorló vezérigazgató. Az új Ptk. szerint a bt. és a kkt. vezető tisztségviselője is ügyvezető, a korábbi üzletvezető megnevezés helyett.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (továbbiakban Eb.törvény) 2014. január 1-jét követően bekövetkezett változások újdonságot jelentenek a több ellátásra jogosultaknak az ellátásválasztásban, valamint a pénzbeli ellátások naptári napi alapjának kiszámításában.
Amennyiben a cselekmény elbírálásakor már olyan rendelkezés van hatályban, amely kötelezővé teszi a tényleges életfogytiglani büntetés kiszabását, az elkövetéskor hatályos Btk.-t kell alkalmazni – a Kúria eseti döntése.
A 2013-as év nem bővelkedett pályázatokban a kkv-k számára, bár a telephelyfejlesztés, a munkahelyteremtés és megőrzés, energetikai pályázatok, a nagyon kedvelt ingatlanvásárlás, felújítás, eszközbeszerzés kapcsán volt lehetőségük a cégeknek támogatásra igényt bejelenteni az év elején.
A dohánytermék árát az adójegyen kell feltüntetni, ezen túlmenően további árkiírás nem követelhető meg – állapította meg a Kúria egy egyedi döntésében.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága január óta kétszer marasztalta el Magyarországot. Az elmarasztalás oka mindkét esetben az Emberi Jogok Európai Egyezménye 5. cikkének, azaz a szabadsághoz és biztonsághoz való jog megsértése volt, azon belül is, az előzetes letartóztatás elhúzódása – derül ki az Ars Boni jogi folyóirat írásából.
