Szakma

2014. február 11.

A bíró sem tévedhetetlen – II. rész

A polgári eljárás talán legérzékenyebb pontjaként is aposztrofált hatályon kívül helyezés ma Magyarországon a jogorvoslati kérelemmel érintett ítéletek körülbelül nyolc százalékát teszi ki. A cikk második részében a hatályon kívül helyezések emberi oldaláról lesz szó – mennyire viseli meg a bírókat, hogyan látják az ügyfelek? Dr. Molnár Ambrust, a Kúria Polgári Kollégiumának megbízott tanácselnökét kérdeztük.

2014. február 10.

Szigorúbban szabályozzák a pénzintézeteket

Az uniós elvárások megvalósítása, a magyar pénzügyi szektor korábbinál áttekinthetőbb és logikusabb szabályozásának megteremtése a célja a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvénynek, amely 2014. január 1-jén lépett hatályba – derül ki a Deloitte sajtóközleményéből.

2014. február 9.

EU döntés a bolti kiskereskedelmi különadóról

A Hervis-ügyben előzetes döntéshozatali kérelem alapján döntött az Európai Unió Bírósága, a végső döntést viszont – annak vizsgálatát, hogy a bolti kiskereskedelmi különadó hátrányosan érinti-e a más tagállamban székhellyel rendelkező társaságok kapcsolt vállalkozásait – a magyar bíróságokra bízta.

2014. február 7.

A szép új világ és az ő fizetőeszköze

Miért nem pénz – jogi értelemben – a számítógépes játékok fizetőeszköze? Virtuális, vagy valódi egy számítógépes játékban elkövetett lopás büntetése? Lopott kard miatti gyilkos bosszú és további meglepő jogesetek olvashatók az Ars Boni jogi folyóiratban közölt, Sándor Eszter Anita különdíjas pályamunkájából készített összefoglaló II. részében.

2014. február 5.

A Kishatárforgalmi Egyezmény értelmezése

Kishatárforgalmi engedély: a folyamatos három hónapos tartózkodást a határon való ki- és belépés megszakítja – a Kúria értelmezte a magyar-ukrán kishatárforgalmi egyezményt. Azt is kimondta, a tartózkodás minden egyes megszakítása után újabb 3 hónapos tartózkodási jog illeti meg a polgárt. A határ menti tagállam és a kishatárforgalmi engedély jogosultjának lakóhelye szerinti harmadik állam közti határ átlépése pedig minden esetben a tartózkodás megszakításának minősül.

2014. február 4.

Törvény a szervezeten belüli visszaélések ellen

A szervezeten belüli visszaélések bejelentésének (whistleblowing) kereteit szabályozó törvény év eleji hatálybalépésével kikerültek a „szürke zónából” a már korábban kialakított vállalati bejelentési rendszerek és az újakra vonatkozóan is egyértelműbb a szabályozás – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda legfrissebb összefoglalójából. Az ügyvédi iroda szakértői szerint a whistleblowing szabályozás sikere azon múlik, hogy a munkáltatók milyen tényleges tartalommal töltik meg a törvény adta lehetőségeket.

2014. február 3.

Az embercsempészet a belső határokon is megvalósulhat

Aki érvényes, államhatár átlépésére jogosító úti okmánnyal nem rendelkező, harmadik országbeli állampolgárnak segítséget nyújt más schengeni tagállamba való beutazáshoz, attól függetlenül elköveti az embercsempészés bűntettét, hogy ezen a belső határon van-e határellenőrzés – állapította meg a Kúria egy eseti döntésében.

2014. február 3.

Változnak a kereskedelemi tevékenység feltételei

Idéntől konkrétabbá és egyes esetekben szigorúbbá válnak a vasúti étkezőkocsikban, a repülőkön vagy épp a távolsági buszon folytatott árusítás feltételei, például a vásárlók számára látható helyen kell feltüntetni a kereskedő nevét és székhelyét is. Ha pedig termékforgalmazás az utazásszervezés célja, akkor januártól már ennek a helyét és időpontját is kötelezően be kell jelenteni az illetékes jegyzőnél, aki erről tájékoztatja a fogyasztóvédelmi felügyelőséget.

2014. január 31.

Hogyan kell adózni az internetes eladások után?

A Kúria jogegységi határozatában a Vaterán és más internetes kereskedéssel foglalkozó oldalakon keresztül értékesített ingóságokra vonatkozó adózási szabályok értelmezésérhez ad iránymutatást.

2014. január 30.

Bírság jár, ha a székhelyen nincs cégtábla

A székhely cégtáblával történő megjelölésének kötelezettsége a céggel való akadálytalan kapcsolat létesítését szolgálja. Nem törvényes a cég működése, ha a székhely megjelölése nem utal egyértelműen elérhetőségére és nem biztosítja maradéktalanul a számára való kézbesítést – állapította meg a Fővárosi Ítélőtábla egy eseti döntésében.