Gyorshajtás – elég a hiteles mérő
A hitelesített sebességmérő által készített fényképfelvételek elegendő bizonyítékul szolgálhatnak a gyorshajtás megállapításához – állapította meg a Kúria egy eseti döntésében.
A hitelesített sebességmérő által készített fényképfelvételek elegendő bizonyítékul szolgálhatnak a gyorshajtás megállapításához – állapította meg a Kúria egy eseti döntésében.
Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvényt is módosítja. A módosítás egyik újítása a hologramszerű biztonsági jel kötelező alkalmazása az ellenjegyzésnél.
Egy január eleji jogszabály módosítás a földhasználatra vonatkozó adatszolgáltatás díjáról rendelkezik.
A március 15-től hatályos új Ptk.-módosítás átrendezheti a cégbiztosítások piacát is azzal, hogy a törvény alapján kínált konstrukcióval milliós követelésektől menthetik meg a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit a biztosítók. A módosítás értelmében a társasági jog átkerül a Polgári törvénykönyvbe, s ettől kezdve nincs kivétel: teljes vagyonával felel károkozásért és tartozásért minden cég vezető tisztségviselője, még az alkalmazotti viszonyban lévők is. Az élelmes biztosítók mentőcsomagot készítettek számukra.
A munka világának résztvevői számára nem ritkán okoz nehézséget annak eldöntése, hogy az első ránézésére jó ötletnek tűnő megoldások mennyiben tekinthetőek szabályszerűnek. Ha a jogszabály szövege nem ad egyértelmű eligazítást egy-egy munkáltatói intézkedés jogszerűsége, érdemes a bírói gyakorlatban kimunkált elveket segítségül hívni. Jelen írásunkban egy a betanítás költségeit és az óvadék intézményét érintő jogesetet mutatunk be.
A vizsgált kérdéskörnek különös aktualitást ad napjainkban a közéletet tematizáló devizahitel szerződések jóerkölcsbe ütközésének kérdése, jóllehet a Kúria jogegységi döntésében a devizaalapú hitelszerződési konstrukció érvényessége mellett tette le a voksot. Mint látható, a jóerkölcs érvényesülése a szerződésekben a mindennapjainkat átható, gyakorlati jelentőséggel bír. A továbbiakban azt vizsgálom, hogy hogyan valósul meg a jogon kívüli, erkölcsi értékeknek a szerződési jogba történő implementálása.
2014. január 1-jén hatályba lépett a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV törvény. Az új jogszabály a korábbinál jóval részletesebben, az adatvédelemmel kapcsolatos kérdésekre is kiterjedően szabályozza a magánszférában működő visszaélés-bejelentési („whistleblowing”) rendszereket.
Az elmúlt év végén jelent meg az a kormányhatározat, mely elrendelte a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-ben (továbbiakban: Takarékbank) fennálló állami tulajdoni rész nyilvános nemzetközi pályázaton történő értékesítését.
Az alábbi jogszabály a büntetőügyekkel foglalkozó ügyvédek számára lehet hasznos. A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló rendelet módosítása részletesen meghatározza a büntetés-végrehajtási intézmény tájékoztatási kötelezettségét a fogvatartottak részére. A változások 2014. május 1-jével lépnek hatályba.
Eredetileg orvos akart lenni, de édesapja javaslatára mégis a jogot választotta. Közben volt rendőrségi rajzoló, és elvégezte az első magyar sportriporter-iskolát is. Sokáig kettős életet élt a bírósági munka és a televízió között ingázva, ezt az ügyészség és tizenhárom év szóvivői munka követte. Közlekedési szakjogász, aki finnül is folyékonyan beszél, sajtó- és médiajogot oktat. Legutóbb három évet töltött a Magyar Labdarúgó Szövetségnél, amelytől a jogi pálya miatt köszönt el. Jövőről, majdnem elbukott felvételiről, a móri ügy tanulságairól és a szóvivői lét tragikumáról beszélgettünk. És még nagyon sok másról is.