Szakma

2014. január 24.

Gyorshajtás – elég a hiteles mérő

A hitelesített sebességmérő által készített fényképfelvételek elegendő bizonyítékul szolgálhatnak a gyorshajtás megállapításához – állapította meg a Kúria egy eseti döntésében.

2014. január 23.

Ügyvédi ellenjegyzés és kötelező biztonsági jel

Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvényt is módosítja. A módosítás egyik újítása a hologramszerű biztonsági jel kötelező alkalmazása az ellenjegyzésnél.

2014. január 22.

Ráharaptak az új Ptk.-ra az élelmes biztosítók

A március 15-től hatályos új Ptk.-módosítás átrendezheti a cégbiztosítások piacát is azzal, hogy a törvény alapján kínált konstrukcióval milliós követelésektől menthetik meg a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit a biztosítók. A módosítás értelmében a társasági jog átkerül a Polgári törvénykönyvbe, s ettől kezdve nincs kivétel: teljes vagyonával felel károkozásért és tartozásért minden cég vezető tisztségviselője, még az alkalmazotti viszonyban lévők is. Az élelmes biztosítók mentőcsomagot készítettek számukra.

2014. január 21.

A munkavállaló fizeti a betanítás költségét?

A munka világának résztvevői számára nem ritkán okoz nehézséget annak eldöntése, hogy az első ránézésére jó ötletnek tűnő megoldások mennyiben tekinthetőek szabályszerűnek. Ha a jogszabály szövege nem ad egyértelmű eligazítást egy-egy munkáltatói intézkedés jogszerűsége, érdemes a bírói gyakorlatban kimunkált elveket segítségül hívni. Jelen írásunkban egy a betanítás költségeit és az óvadék intézményét érintő jogesetet mutatunk be.

2014. január 20.

Az erkölcs érvényesülése a polgári jogi szerződésekben

A vizsgált kérdéskörnek különös aktualitást ad napjainkban a közéletet tematizáló devizahitel szerződések jóerkölcsbe ütközésének kérdése, jóllehet a Kúria jogegységi döntésében a devizaalapú hitelszerződési konstrukció érvényessége mellett tette le a voksot. Mint látható, a jóerkölcs érvényesülése a szerződésekben a mindennapjainkat átható, gyakorlati jelentőséggel bír. A továbbiakban azt vizsgálom, hogy hogyan valósul meg a jogon kívüli, erkölcsi értékeknek a szerződési jogba történő implementálása.

2014. január 19.

Az önkényes főnök bejelentése

2014. január 1-jén hatályba lépett a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV törvény. Az új jogszabály a korábbinál jóval részletesebben, az adatvédelemmel kapcsolatos kérdésekre is kiterjedően szabályozza a magánszférában működő visszaélés-bejelentési („whistleblowing”) rendszereket.

2014. január 19.

Megtartja az állam a Takarékbank elsőbbségi részvényeit

Az elmúlt év végén jelent meg az a kormányhatározat, mely elrendelte a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-ben (továbbiakban: Takarékbank) fennálló állami tulajdoni rész nyilvános nemzetközi pályázaton történő értékesítését.

2014. január 17.

Pontosabban kell tájékoztatni az elítélteket

Az alábbi jogszabály a büntetőügyekkel foglalkozó ügyvédek számára lehet hasznos. A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló rendelet módosítása részletesen meghatározza a büntetés-végrehajtási intézmény tájékoztatási kötelezettségét a fogvatartottak részére. A változások 2014. május 1-jével lépnek hatályba.

2014. január 15.

Portréinterjú Borbély Zoltánnal – II. rész

Eredetileg orvos akart lenni, de édesapja javaslatára mégis a jogot választotta. Közben volt rendőrségi rajzoló, és elvégezte az első magyar sportriporter-iskolát is. Sokáig kettős életet élt a bírósági munka és a televízió között ingázva, ezt az ügyészség és tizenhárom év szóvivői munka követte. Közlekedési szakjogász, aki finnül is folyékonyan beszél, sajtó- és médiajogot oktat. Legutóbb három évet töltött a Magyar Labdarúgó Szövetségnél, amelytől a jogi pálya miatt köszönt el. Jövőről, majdnem elbukott felvételiről, a móri ügy tanulságairól és a szóvivői lét tragikumáról beszélgettünk. És még nagyon sok másról is.