2013 júliusától lépne hatályba az új Btk. A kódex tervezetét, ez év februárjában bocsátották társadalmi vitára azzal, hogy az észrevételek megtételére egy hónap áll a rendelkezésre. Mire ez az írás megjelenik, a határidő (március eleje) már régen lejárt, ugyanakkor a tervezet számos felvetésének értelmezése még májusban is időszerű lehet.
„A Kúria végzéseit, annál inkább a megszokott, többször megismételt végzéseket nemcsak a perlekedő felek, de mások is megtudják. Megfejtve lévén a kérdés, lassan előbbi vitatkozások megszűnnek. Elkövetkezhet idővel a vélemények megegyezése, ügyét intézve minden ember a közvéleményt követi. Ebből szokás támad, melynek ugyanolyan ereje van, mint a törvénynek. Röviden a Curia egyenlő ítéletéből szokás támadhat”. (Frank Ignác)
Az Ügyvédvilág előző számában megjelent „Reszkessetek betörök!” című írásunkat az új Btk.-ról szóló előterjesztés lényeges pontjainak ismertetésére szántuk. Rövid társadalmi egyeztetést követően, 2012. április 27-én a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az új Btk.-ról szóló törvényjavaslat tervezetét, amely jelenleg a T/6958. számot viseli. Beszélgetőpartnereinket arról kérdezzük, hogy mi a véleményük az új Btk.-ról?
A 2006-ban alakult és jelenleg 18 főt foglalkoztató bpv | JÁDI NÉMETH piacvezető ügyvédi iroda főként társasági joggal, felvásárlási- és fúziós ügyletekkel, ingatlan-, kereskedelmi- és versenyjoggal, közbeszerzéssel, valamint energia- és munkajoggal foglalkozik. Az évek során számos szakmai díjat zsebelt be a tranzakciós tanácsadás területén, de erősek a csőd, felszámolás, restrukturálások piacán is, valamint a peres eljárásokban. A Világbank felkérésére az iroda évek óta közreműködik a Doing Business munkajogi összehasonlító tanulmányának elkészítésében.
Dr. Berke Gyulával, a Pécsi Állam- és Jogtudományi Egyetem dékánjával beszélgetünk
Ügyvéd és lótenyésztő, akinek ma a gyermekei jelentik a legtöbbet: „Nyaranta szívesen időznek a birtokon, ott övék a szabadság. Igyekszem nekik is átadni a természet szeretetét, mivel a mai fiatalok sokszor csak a számítógépek ingerszegény városi világában nőnek fel. Sokat olvastatom őket, hogy a hagyományos emberi képességeket is elsajátíthassák. Képletesen szólva: nem szeretném, ha magas lovon ülnének…” – fogalmazza meg szülői ars poeticáját dr. Csikós Csaba gazdasági szakjogász, ám e mögött saját szakmai hitvallása is megbújik. Habár a gimnáziumban kiváló sportoló, s érettségi után szóba jön a TF és az állatorvosi, végül a szegedi jogot választja a „rebellis gyermek”, akinek testvére Ybl-díjas építésszé lesz, ám egyik lánya folytatja az apai pályát: ma az MTA jogi igazgatója. A számos nagy gazdasági ügyben eljáró Csikós Csaba a túloldalon kezd, ügyészként. De már ott is rendhagyó a szakmai felfogása, s inkább védőként lép fel, amikor nem hisz az egyik vádlott bűnösségében. Így hát az ügyészi-bírói, ügyvédi és jogtanácsosi szakvizsgával rendelkező szakember a ’80-as években a KISOSZ főosztályvezetőjeként védi az egyéni és társas magánvállalkozások érdekeit, majd teszi később ugyanezt az 50. számú Jogtanácsosi Munkaközösség vezetőjeként. Ügyvédként 1990-től folytatja tevékenységét. Alapító szakértője volt a Privát Profit szaklapnak, miközben egyre bonyolultabb és egyre nagyobb gazdasági ügyekre kapott megbízást. A nagy adó- és gazdasági ügyek képviselete mellett a BÁV Zálog Zrt. igazgatósági elnöke is. Szeret utazni, hobbija, a sportló-tenyésztés pedig egyben a jövő befektetése is számára.
Beszélgetés dr. Zamostny Zsolt ügyvéddel, a Yingke Várnai Ügyvédi Iroda irodavezető partnerével
Beszélgetés dr. Debreceniné dr. Lamos Andrea és dr. Debreceni Róbert ügyvédekkel munkáról és magánéletről
Ebben az évben a legtöbb embert – akár a munkáltatói, akár a munkavállalói oldalon – talán az új Munka Törvénykönyve foglalkoztatta a leginkább, hiszen a július 1-jén hatályba lépett új kódex minden egyes rendelkezése kihat a hétköznapok világára.
A Budapesti Ügyvédi Kamara az elmúlt évben szigorú ellenőrzéseket folytatott a cégalapításokra szakosodott gazdasági társaságoknál megbízást teljesítő ügyvédeknél. Konkrétan mit és hogyan ellenőriznek? Meghallgatja-e a jogalkotó az ügyvédeket? Ha igen, miért és hogyan változott az esküszöveg? Hasznos-e az egyéves kötelezően előírt gyakorlat? Egyáltalán: milyen jelen és jövő vár az ügyvédségre?
