A Budapesti Ügyvédi Kamara az elmúlt évben szigorú ellenőrzéseket folytatott a cégalapításokra szakosodott gazdasági társaságoknál megbízást teljesítő ügyvédeknél. Konkrétan mit és hogyan ellenőriznek? Meghallgatja-e a jogalkotó az ügyvédeket? Ha igen, miért és hogyan változott az esküszöveg? Hasznos-e az egyéves kötelezően előírt gyakorlat? Egyáltalán: milyen jelen és jövő vár az ügyvédségre?
Az Amnesty International szimbóluma a szögesdróttal körülvett égő gyertya, melynek küldetése, hogy eljusson a lángja a világ legsötétebb pontjaira is, és felhívja a figyelmet a kínzás, a kivégzések, a politikai és lelkiismereti foglyok bebörtönözésére. A mozgalom 1961-ben Peter Benenson angol ügyvéd kezdeményezésére indult, aki egy cikket jelentetett meg az Observer című londoni újságban „Az elfelejtett foglyok” címmel ama két portugál diák bebörtönözéséről, akiket 7 év börtönre ítéltek, mert egy lisszaboni bárban a szabadságra koccintottak és arra kérte az olvasókat, hogy levélben követeljék a portugál kormánytól az egyetemisták szabadon bocsátását. Innentől kezdve a gyertya meggyulladt, levelek és adományok tucatjai érkeztek meg a világ börtöneibe és munkatáboraiba, amelyben az emberek a politikai és lelkiismereti folyok elengedésére szólították fel a kormányokat. A kampányból mozgalom lett, mára már a nemzetközi fórumok természetes résztvevője, és 2, 8 millió támogatóval több mint 150 országban tevékenykedik. Az idén 51-dik évfordulóját ünneplő Amnesty International minden kormánytól, pártpolitikától, vallástól, gazdasági érdekeltségtől független, tagjai anyagi támogatásából és közadományokból tartja fent magát.
Előbb lett bejegyzett, gyakorló ügyvéd az Egyesült Államokban, mint Magyarországon, ahol csak 1994-ben szakvizsgázik, a New York állami kamarai tagságot viszont már 1991-ben megszerzi. Sokáig elegáns visszahúzódással hárította el az interjút, holott képzettsége, aktivitása és széles világlátása mindenképp „mesélésre” predesztinálja – egyszerűen jó hallgatni. Mint egy bölcs tanárt, nem csoda hát, hogy Varga Ildikó – sok más mellett – a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda első számú „felvevőse”, a gyakornoki program irányítója. Van mit átadnia a fiatal aspiránsoknak, hiszen a bölcsészdoktorátussal is rendelkező ügyvéd olyan nagy projekteket hozott tető alá tranzakciós és corporate partnerként, mint például a vidéki gázszolgáltatók értékesítése vagy a Toyota/Peugeot és Samsung projektek. Az eredetileg angol–könyvtár szakot végzett ügyvéd kezdetben elkerüli a jogot, a törvények világába majdani férje révén csöppen; a Csepel Művek Acélmű főkönyvtárosaként elvégzi az ELTE Jogi Karát, miközben figyel a családépítésre is. Harmadik gyermekük születése után egy héttel avatják jogi doktorrá.
Az elektronikus folyamatokról
A Pp. 274. § (6) bekezdése alapján azokban az ügyekben is lehetősége van az ügyésznek a jogi álláspontja kifejtésére, amikor egyébként félként nem vesz részt az eljárásban. Ezt a rendelkezést a polgári perrendtartás módosítása, vagyis a 2011. évi CLXIII. tv. 44. § (2) bekezdése iktatta be. Az új jogszabály szerint a tanács elnöke jogkérdésben az iratok megküldése mellett, határidő tűzésével álláspontjának kifejtésére hívhatja fel a legfőbb ügyészt.
A TopTierLawyers.com jogászkarrier-portál – együttműködésben a Legalis Globallal – nemrégiben fejezte be a jogi szakmában jellemző fizetésekről készített átfogó tanulmányának első részét a közép-kelet-európai térségre vonatkozóan. A kezdeti megállapítások sok érdekes trendre mutattak rá azokra a különbségekre vonatkozóan, amelyek a nemzetközi ügyvédi irodáknál, és a belföldi ügyvédi irodáknál dolgozó ügyvéd, ügyvédjelölt fizetési szintjében mutatkoznak meg. Ennek eredményeként a jelen cikk az ágazat legnagyobb szegmensére, az ügyvédi irodákra összpontosít, ahol a legtöbb ügyvéd karrierjének jelentős időszakában praktizál.
„Védőként azt szoktam mondani, kétféle ügyfelem van: az ártatlan és a tényleg ártatlan. Ez komolyra fordítva azt jelenti, hogy bármit is követett el, elengedhetetlen az őszintesége. A megbízómat csak úgy tudom a legjobban védeni, ha feltárja az ügy minden részletét, így az eljárás során nem tudnak sarokba szorítani a hatóságok különböző, hirtelen előkerült bizonyítékokkal. Ügyvédként is dolgozik bennem a belső meggyőződés, vajon fel kell-e menteni az ügyfelemet, vagy sem. Védőként is végiggondolom, bíróként hogyan ítélnék ugyanabban az ügyben” – fogalmaz dr. Parti Ágnes, aki egy évtizednyi, másodfokú büntetőbíráskodást, s ezzel a biztos megélhetést maga mögött hagyva döntött arról, hogy szabadúszó, azaz ügyvéd lesz.
Beszélgetés dr. Réti Lászlóval, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökével
