Önálló ingatlan lehet a teremgarázs beálló?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Inytv vhr módosításával lehetővé vált a teremgarázsban található álláshelyek egyéb önálló ingatlanként való ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, ezzel átvágva az elővásárlási jogosultak értesítésére vonatkozó kötelezettséget.

A Miniszterelnökség a fővárosi és megyei kormányhivatalokat vezető kormánymegbízottaknak küldött tájékoztatójában kiemelte, hogy a társasházak és a szövetkezeti házak esetében rendszeresen felmerülő probléma a tulajdonosok közös tulajdonában álló teremgarázs beállóhelyeinek (a továbbiakban: álláshely) értékesítése, mivel a közös tulajdonszabályai szerint a tulajdonostársak elővásárlási joggal rendelkeznek az álláshelyekre, így a nagy számú tulajdonostárs elővásárlási jog gyakorlására való felhívása jelentős terhet okoz az álláshelyet értékesíteni kívánók részére, kiváltképpen azért, mert az ingatlan-nyilvántartás nem mindig a tulajdonostársak legfrissebb lakcímadatait tartalmazza.

A Miniszterelnökség felhívta a figyelmet, hogy 2022. május  2-án hatályba lépett a Miniszterelnökséget vezető miniszter 8/2022 (IV.29.) ME rendelete, amely módosította az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendeletet (a továbbiakban: Inytv vhr.). A jogszabály-módosítás következtében az álláshely egyéb önálló ingatlanként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetők, így a tulajdonos(ok) kizárólagos tulajdont szerez(nek) az álláshelyeik felett, ezzel pedig megszűnik a közös tulajdon, az kizárólag  a közlekedést, illetve az álláshelyek megközelítését biztosító közlekedési folyosókon maradnak fenn.

Az álláshely új társasház alapításakor vagy meglévő társasház esetén pedig az alapító okirat módosításával és alaprajzzal létesíthető. Az alapító okirat módosításához a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény alapján valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges.

Az álláshely nyilvántartásba vételéhez igazolni kell a gépjárműtároló meglétét, például használatbavételi engedéllyel, fennmaradási engedéllyel, vagy az is elképzelhető, hogy a gépjárműtároló már önálló ingatlanként nyilván van tartva. Amennyiben ezek az ingatlan-nyilvántartás okirattárában megtalálhatók, azokat újra benyújtani nem szükséges.

Az álláshelyek darabszámát, méretét az alapító okirat(módosítás)nak, vagy az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet záradékolt vázrajznak kell tartalmaznia.

Az Inytv. vhr. 75. § (3a) bekezdésének kiegészítésével immár elegendő a szövetkezet képviseletére jogosult személy, a társasházi közös képviselő, vagy az intézőbizottság elnökének teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a lépcsőházban, jól látható, figyelemfelhívással kifüggesztésre került az elővásárlási jog gyakorlására felhívó nyilatkozat.

A Miniszterelnökség indokolása szerint az elővásárlásra jogosult polgári perben érvényesítheti igényét, az ingatlan-nyilvántartási eljárás nem alkalmas az elővásárlási jog jogszerű gyakorlásának eldöntésére. A Miniszterelnökség szerint nem célravezető az a korábbi ingatlan-nyilvántartási gyakorlat, amely szerint, ha az elővásárlási jog gyakorlásra jogosult bejelenti az ingatlan-nyilvántartási hatóságnak, hogy figyelmen kívül hagyták az elővásárlási jogát, akkor a vevő bejegyzési kérelmét el kell utasítani.

(MÜK 26. számú hírlevele)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 23.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások versenyre gyakorolt káros hatásai és kivételes körülmények közötti alkalmazhatósága 

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kapcsán hangsúlyozza, hogy az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárás előkészítése során, az eljárásfajta kiválasztásakor törekedniük kell a gazdasági versenyt támogató beszerzési megoldások és eljárásfajták alkalmazására. Az ajánlatkérők formális indokok alapján nem alkalmazhatnak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást.  

2024. április 22.

A több fél által adott ügyvédi megbízás néhány szabályozási és ügyvédetikai kihívása

A megbízó személye a merevebb, a kontinentális Európában hagyományosnak tekinthető ügyvédetikai megközelítés szerint kétoldalú jogügyletek esetén megbízotti szemszögből vagylagos, mivel az egymással szerződő felek érdekei – még ha mindketten egy érvényes és teljesített jogügyletben érdekeltek is – jellemzően nem vágnak teljes egészében egybe egymáséival, így ügyvédi tevékenység nyújtása egyazon ügylet során mindkét fél javára problematikus.