Óráról órára, a választás napjának eseményei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bár a szavazás 19 órakor hivatalosan véget ér, akik már sorban állnak, még 19 óra után is leadhatják szavazatukat.


Szavazni a szavazóhelyiségben a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet. A szavazóhelyiséget a szavazatszámláló bizottság nyitja ki pontban reggel 6-kor, kivéve, ha valamiyen rendkívüli esemény miatt nem lehet ekkor megkezdeni a szavazást. A szavazóhelyiségben a nap során folyamatosan jelen lehetnek a szavazatszámláló bizottság tagjai, a jegyzőkönyvvezető, illetve a nemzetközi megfigyelő és kísérőszemélyzete (tolmács). Ezen kívül a szavazás megkezdésétől a munka befejezéséig jelen lehetnek a sajtó képviselői is, és külön engedély nélkül végezhetik a munkájukat a szavazóhelyiségben, azzal a megkötéssel, hogy a szavazatszámláló bizottság munkáját nem zavarhatják, nem sérthetik meg a szavazás titkosságát, a választói névjegyzékbe nem tekinthetnek be, arról fényképet vagy filmfelvételt nem készíthetnek. A sajtó munkatársai a szavazóhelyiségben nem készíthetnek riportot a választópolgárokkal. A választópolgárok csak a választójoguk gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhatnak a szavazóhelyiségben. 

Speciális szerepet tölt be a szavazás napján az első megérkező választópolgár. A szavazatszámláló bizottság ellenőrzi a szavazás céljából megjelenő első választópolgár személyazonosságát, személyi azonosítóját és hogy szerepel-e a névjegyzékben, majd az első szavazó és a szavazatszámláló bizottság együttesen megvizsgálja az urnák állapotát, valamint meggyőződnek arról, hogy azok valóban üresek. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság lezárja az urnákat. Műanyag urna esetén az urna fedelét az alsó részre illesztik, és a két szemben lévő oldalon az erre a célra kialakított nyílásokon keresztül egy-egy plombával lezárják. Papír urna esetén a szalagot feszesre húzzák, szorosan megkötik, az urna fedelére és testére egyaránt tapadó urnazáró címkéket ragasztanak, amelyeket bélyegzőlenyomattal látnak el. Mindez azt a célt szolgálja, hogy az urnából annak szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot kivenni, vagy az urnába az erre szolgáló nyíláson kívül máshol szavazólapot betenni. A lezárást követően kitöltik az ellenőrző lapot, melyen tanúsítják, hogy a mozgóurnát (külképviseleti urnát) üresen találták és lezárták, majd mind a szavazatszámláló bizottság jelen lévő valamennyi tagjai, valamint az elsőként szavazó választópolgár is aláírja. Ellenőrző lapot csak a mozgóurnába és a külképviseleti urnába kell dobni, mivel a szavazóhelyiségben használt urnák folyamatosan a szavazatszámláló bizottság látókörében vannak. 

Az urnák lezárása után kezdődhet a tényleg szavazás. A szavazatszámláló bizottság ellenőrzi a szavazás céljából megjelent választópolgár személyazonosságát és személyi azonosítóját (vagy lakcímét, ha személyi azonosítóját nem tudja igazolni). Személyazonosságunk igazolható személyi igazolvánnyal (mind az új, mind a régi, könyvecske formájú), ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal, jogosítvánnyal, útlevéllel és ideiglenes útlevéllel. A személyi azonosító igazolására a lakcímkártyát, illetve személyi azonosító jelről szóló hatósági bizonyítványt vagy igazolást használhatunk. 

 

A szavazás folyamata 

Miután a szavazatszámláló bizottság megállapította a választópolgár személyazonosságát és személyi azonosítóját, valamint azt, hogy a névjegyzéken szerepel, megállapítja azt is, milyen szavazólapokat kell a választópolgárnak adni. Erről részletesebben az alábbi cikkben olvashat. 

A szavazatszámláló bizottság a szavazólapokat a bal felső sarokban, a megjelölt helyen a hivatalos bélyegzővel, a választópolgár jelenlétében lebélyegzi (ennek elmaradása érvénytelenséget eredményez). Fontos, hogy ez az eljárási folyamat a választó jelenlétében történjen, a szavazólapok előre lebélyegzése tilos, és szintén érvénytelenséget okoz [a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 193. § (1) bekezdés a) pont]. Ennek célja annak megelőzése, hogy érvényes szavazólap a szavazóhelyiségen kívülről az urnába kerülhessen. A választópolgár a névjegyzék aláírásával igazolja a szavazólap átvételét. Ha a választópolgár nem tud írni, helyette a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket, ezt a körülményt feltüntetve a névjegyzéken. Amennyiben a választópolgár nem hajlandó aláírni, vissza kell őt utasítani, és felvenni a visszautasítottak névjegyzékébe [Ve. 177. § (1) bekezdés d) pont]. A szavazólapokat a borítékkal együtt kell átnyújtani a választópolgárnak. Mivel boríték a szavazás titkosságának egyik garanciája, ezért nem fogadható el, ha a szavazatszámláló bizottság bármely oknál fogva nem adja át a választópolgár részére [Lásd: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila]. 

A választópolgárok szavazófülkében szavaznak, ezek használatára a szavazatszámláló bizottság felhívja a figyelmüket, kötelezni azonban nem lehet őket az igénybevételre. A szavazóhelyiségben a szavazás zökkenőmentességét biztosító számú, de legalább két szavazófülkének kell lennie. Miután kitöltötte a szavazólapokat, választhat, hogy borítékba kívánja-e azokat tenni vagy anélkül dobja be a lapokat az urnába. Az urnában boríték nélkül talált szavazólaphoz tehát nem fűződik negatív jogkövetkezmény, de mindez nem jogosítja fel a szavazatszámláló bizottságot arra, hogy bármely megfontolásból is, de a borítékot a választópolgárnak át se adja, mivel erre a Ve. kötelezi. 

A választópolgárok segítésével kapcsolatos részletes szabályokat és a mozgóurnás szavazással kapcsolatos rendelkezések szintén az alábbi cikkben olvashatóak. 

 

Rendkívüli események 

Rendkívüli esemény minden olyan történés, amely a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyezteti. Ilyenek esemény lehet, ha 

  • rosszullét miatt mentőt kell hívni egy választópolgárhoz, esetleg a bizottság valamely tagjához, 

  • haláleset történik a szavazóhelyiségben, 

  • bombariadó van, 

  • tűz üt ki, áramszünet következik be a szavazóhelyiségben, 

  • tettlegesen bántalmazzák a szavazatszámláló bizottság tagját, 

  • a választópolgárok összeverekednek a szavazóhelyiségben, 

  • kábítószer hatása alatt álló vagy ittas személy akadályozza a választópolgárokat a 

  • szavazásban, vagy inzultálja a szavazatszámláló bizottság tagjait, 

  • rendbontó személyek a szavazóhelyiség bútorzatát megrongálják, felborítják a szavazófülkét [lásd: valasztas.hu]. 

A rendkívüli események egy része a szavazatszámláló bizottság elnökének döntése nyomán gyorsan megszüntethető, elhárítható, így a szavazás folytatását nem veszélyezteti. Akadnak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Például, ha a szavazatszámláló bizottság szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak száma 3 alá csökken, ha haláleset történik, ha bombariadó van. Ilyenkor a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az iratokat zárolni kell, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. Bombariadó esetén ezen kívül intézkedni kell a szavazóhelyiség kiüríttetéséről és a rendőrség értesítéséről is. A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős a szavazás napján a szavazóhelyiségben a rend fenntartásáért. Ennek érdekében hozott intézkedése mindenkire kötelező. 

 

Részvételi adatok 

A szavazás napján összesen 7 alkalommal jelentenek a szavazókörök a részvételi adatokról (hány választópolgár írta alá a szavazóköri névjegyzéket) a helyi választási irodának: 7.00, 9.00, 11.00, 13.00, 15.00, 17.00 és 18.30 órakor. A helyi választási iroda ellenőrzi a kapott adatokat és szavazókörönként feltölti a Nemzeti Választási Rendszerbe. 

[htmlbox valasztojogi_komm]

 

A szavazás lezárása 

A szavazatszámláló bizottság a szavazást 19.00 órakor főszabályként lezárja és bezárja a szavazóhelyiséget. Ha 19 órakor még sorban állnak a választópolgárok, hogy szavazhassanak, a 19 órakor már sorban állók még szavazhatnak, a később érkezők azonban nem. Hosszabb sor esetén ez úgy biztosítható, ha a szavazatszámláló bizottság egyik tagja 19 órakor beáll a sor végére, majd az utolsó választópolgár leszavazását követően lezárja a szavazást. A szavazás lezárása után szavazatot már nem szabad elfogadni, a lezárás időpontját a jegyzőkönyvvezető haladéktalanul jelenti a helyi választási irodának. Ha záráskor valamelyik urna sérült, azt rendkívüli eseménynek kell tekinteni, és a szavazatszámláló bizottság dönt arról, hogy az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé, vagy a sérült urnát nem bontja fel. 

Ezt követően kezdődik meg a szavazatok összeszámolása. Törvényéni kívánalom, hogy a szavazás lezárását követően a szavazóköri eredmény megállapításával végződő szavazatszámlálási munkának a lehető leghamarabb meg kell kezdődnie. Országgyűlési választás esetén a külképviseleten és az átjelentkezéssel szavazók szavazatait az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság által a szavazást megelőző nyolcadik napig kijelölt szavazatszámláló bizottság számlálja meg. [Ve. 292. § (1) bekezdés] A kijelölt szavazatszámláló bizottság a szavazás napján nem számlálja meg a szavazókörében leadott szavazatokat, hanem a szavazás lezárásakor az urnát lezárja, melyet az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda tárol biztonságos helyen legkésőbb a szavazás napját követő hatodik napig. Legkésőbb a szavazás napját követő hatodik napon a kijelölt szavazatszámláló bizottság megkapja az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodától a szavazóköri urnát, a külképviseleten személyes szavazás során keletkezett, szavazatokat tartalmazó lezárt borítékokat, valamint az átjelentkezéssel szavazók szavazatait tartalmazó lezárt borítékokat. A kijelölt szavazatszámláló bizottság a szavazólapokat összekeveri, majd megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazóköri eredményt (Ve. 292. §) [Lásd: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila]. 

A szavazatszámlálás folyamata során először a szavazatszámláló bizottság megállapítja a megjelent választópolgárok számát, majd felbontják az urnákat. Elsőként a mozgóurnát bontják fel, és megkeresik benne az ellenőrző lapot. Ha nincs ellenőrző lap a mozgóurnában, a benne lévő valamennyi szavazólap érvénytelen. Ezt követően felbontják a szavazóhelyiségben használt urnákat, és azok tartalmát összekeverik a mozgóurnák tartalmával, majd felnyitják a borítékokat, kiveszik belőlük a szavazólapokat, és különválogatják az egyéni, a pártlistás és a nemzetiségi szavazólapokat. 

A szavazólapokat minden esetben legalább kétszer meg kell számolni [Ve. 196. §]. Ha a két számlálás eltérő eredményre vezet, addig kell folytatni a számlálást, amíg két számlálás eredménye megegyezik. Mind egyéni, mind a pártlistás szavazólapok esetén ez a folyamat úgy zajlik, hogy szétválogatják a bélyegzőlenyomatok hiánya miatt érvénytelen szavazólapokat, a más okból érvénytelen szavazatokat és az érvényes szavazatokat. Az érvényes szavazólapokat jelöltenként külön csoportokba válogatják szét, majd elvégzik a szavazatok számolását. Ha az urnában több lebélyegzett szavazólap van, mint ahányan a névjegyzéket aláírták, akkor minden egyes jelölt szavazataiból le kell vonni annyit, amekkora ez a szám [Ve. 197. §]. A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követően a szavazóköri eredmény haladéktalan megállapítja [kivéve, ha külképviseleti vagy átjelentkezéses szavazás útján még szavazatok érkeznek]. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottság az összes szavazóköri eredmény összesítését követően megállapítja a választás választókerületi eredményét. Mivel a választási eredmény megállapítása az adott választókerületben történik, ezért az országgyűlési választások során a Nemzeti Választási Bizottságnak csak az országos listás eredmény megállapítása tartozik a hatáskörébe. [Ve. 296. § (2) bekezdés]


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe, hanem csak azok, amelyek a jogosult megélhetését, ellátását szolgálják. A lakás bérbeadásának hiányából eredő elmaradt vagyoni előny nem tartozik ebbe a körbe függetlenül attól, hogy a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésének módjaként a bíróság járadékot is meghatározhat – a Kúria eseti döntése.

2024. július 17.

Bírósági és közigazgatási végrehajtási szakjogász képzés a Pázmányon

Új képzést hirdet szeptembertől a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző Intézete. A speciális felkészültséget nyújtó Bírósági és közigazgatási végrehajtási szakjogász képzés július 20-ig várja minden, a témában érintett jogász jelentkezését. A képzésről Dr. Halász Zsolt Ákos szakfelelőst, a Pénzügyi Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi docensét kérdeztük.