Özvegyek és gyermekek – átértékelt hagyatékok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Ptk. alapján jelentős változások történtek az öröklési jogban. A jogalkotó egyfelől korlátozta a túlélő házastárs haszonélvezeti jogát, másfelől csökkentett a kötelesrész mértékét. Emellett lehetővé vált a házastársaknak az életközösség időtartama alatt tett közös végrendelete, s általában is felértékelődik a végrendelkezés jelentősége.

Az öröklésre vonatkozó szabályokat az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hetedik könyve tartalmazza. Eszerint – a korábbi szabályokhoz képest – alapvető változás történt a törvényes és a végrendelet alapján történő öröklésben egyaránt. Míg a korábbi szabályozás az előbbit helyezte előtérbe az utóbbival szemben, addig az új Ptk.-ban ez a „logika” felcserélődött. Ez praktikusan azt jelenti, hogy megnőtt a végrendelkezés jelentősége, azaz felértékelődött az örökhagyó akarata.

Az új Ptk. 7:3 paragrafusának (1) bekezdése szerint örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet, míg a (2) bekezdés szerint, ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. E szabályok alapján a törvényes öröklés csak végintézkedés hiányában, illetve akkor lehetséges, ha a végintézkedés nem érinti a teljes hagyatékot. Megjegyzendő, hogy a teljes hagyatékot érintő végintézkedés esetén is bizonyos esetekben sor kerülhet a törvényes öröklésre.

Végintézkedéssel kapcsolatos változások

Új és fontos rendelkezés – melyet a régi Ptk. nem tartalmazott – a végrendelet fogalmának meghatározása, mely szerint „az okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék” (7:12 §).

Írásbeli magánvégrendelet érvényességét illetően lényeges változás, hogy az új szabályok szerint elegendő feltüntetni a készítés idejét [7:17 § (1) bekezdés], valamint az is, hogy a saját kezűleg írt és aláírt végrendeletnél nem szükséges minden oldalt szignálni, elegendő, ha a kézjegy csak az utolsó oldalon szerepel [7:17 § (1) bekezdés a. pont]. A több oldalból álló írásbeli magánvégrendeletnél továbbra is érvényességi kellék a lapok folyamatos sorszámozása.

Változó örökösödési szabályok. Nem mindig kéz a kézben

Szóbeli végrendelet továbbra is csak szűk körben lehetséges. A Ptk. 7:20 paragrafusa szerint „szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé”. További részletek mellőzésével csak a szóbeli végrendelet időbeli hatályát említeném: az új Ptk. 7:45 paragrafusa szerint „a szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet”. Ez szigorúbb szabályt tartalmaz a korábbi Ptk.-hoz képest, különösen, hogy a jelzett határidő korábban három hónap volt.

Új rendelkezés a házastársak közös végrendelete, melyet a 7:23 paragrafus részletez. Amíg a régi Ptk. teljesen, az új pedig főszabályként érvénytelennek nyilvánítja két vagy több személynek ugyanabba az okiratba foglalt végrendeletét, addig a házastársaknak az életközösség fennállása alatt ugyanabba az okiratba foglalt végrendeletét bizonyos alaki feltételek teljesítése esetén érvényesnek tekinti.

Törvényes örökléssel kapcsolatos változások

Törvényes öröklésre végintézkedés hiányában kerül sor. Továbbra is törvényes örökösöknek számítanak az örökhagyó gyermekei, akik fejenként egyenlő arányban örökölnek. Ezen a téren tehát nincs módosulás.

Nem így a túlélő házastárs öröklésének esetében, ugyanis talán e tekintetben történt a legsarkalatosabb változás. Ebben a körben az új Ptk. különbséget tesz aközött, hogy a túlélő házastárs egyedül örököl, vagy netán az elhunyt leszármazója vagy szülője mellett.

Új Ptk – társasági- és cégjogi változások

Az új Ptk. alapjaiban változtatta meg a társasági jog és a cégjog szabályait. A 2014. május 20-i szakmai előadáson és konzultáción szó lesz a gazdasági társaságok szervezetének és működésének változásairól, valamint arról is, hogyan érinti az új törvény a 2014. március 15. előtt alapított cégek működését. Előadóink kitérnek a Ptk.-ból kimaradó szabályok miatti új szabályozás kérdéskörére is. Értesüljön az új szabályokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, dr. Kenesei Juditnak, a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága kollégium-vezető helyettesének és dr. Noctha Tibornak, a PTE egyetemi docensének. Jöjjön el 2014. május 20-án szakmai konferenciánkra! Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információk és jelentkezés itt

Ha az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, akkor a túlélő házastársat a holtig tartó haszonélvezeti jog csak az örökhagyóval közösen lakott lakásra és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakra illeti meg. Emellett azonban a jogszabály kiterjesztő jellegű is annyiban, hogy a túlélő férjet vagy feleséget egy gyermekrész is megilleti a hagyaték többi részéből [Ptk. 7:58 § (1) bekezdés]. Ez a rendelkezés nagyon lényeges változás a korábbiakhoz képest, amikor a túlélő házastársat az örökhagyó teljes hagyatékán megillette az özvegyi haszonélvezet, és a leszármazó törvényes örökös(ök) csak hosszú idő után juthatott hozzá az örökségéhez. Ugyancsak fontos rendelkezés, hogy amíg a túlélő házastárs korábban csak a hagyatékra vonatkozó haszonélvezetet örökölt, addig az új szabályozás szerint örökösként is megjelenik egy gyermekrész erejéig a hagyaték azon részére, amelyre nem illeti meg a haszonélvezeti jog.

Az új Ptk. szabályozása szerint a túlélő házastársat megillető haszonélvezeti jog nem korlátozható, a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető [Ptk. 7:58 § (2) bekezdés], valamint a túlélő házastárs akkor sem veszíti el a haszonélvezeti jogát, ha ismét házasságot köt.

Ha leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat [7:60 § (1) bekezdés], ezen felül örökli a fennmaradó hagyaték felét, amíg a másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban [7:80 § (2) bekezdés].

Az örökhagyó túlélő házastársa egyedül csak akkor örökli a teljes hagyatékot, ha az örökhagyónak nincs leszármazója vagy szülője, illetve azok nem örökölhetnek.

A kötelesrész

A kötelesrészre jogosultak körét az új Ptk. változatlan tartalommal fenntartotta. Ennek alapján kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne (7:75 §). Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésben érvényesen kitagadott (7:77 §). Megjegyzendő, hogy az új Ptk. a kitagadási okokat jelentősen bővítette és azokat tételesen felsorolja (7:78 §).

A kötelesrész mértékét az új Ptk. csökkentette. Míg korábban a kötelesrészre jogosultat a törvényes örökrészének a fele illette meg, az új rendelkezés szerint csak a harmada annak, mint ami neki, mint törvényes örökösnek jutna [7:82 § (1) bekezdés]. A kötelesrész alapjaként szolgáló hagyatéki tiszta érték számítása változatlan, azzal a kiegészítéssel, hogy – a szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén – a kötelesrész alapjához hozzá kell venni az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét [7:80 § (4) bekezdés].

Az új Ptk. szövegezési struktúrájából és egyéb rendelkezésekből az következik, hogy a jövőben felértékelődik a végrendelkezés jelentősége és egyre többen fognak élni ezzel a lehetőséggel.

Egyéb változások is történtek az öröklési jog területén, de ezekkel külön cikkben érdemes foglalkozni.
 

dr. Lendvai Zsuzsanna ügyvéd

---