Perköltségviselés keresetváltoztatás esetén


Ha a követelés összegének utólagos módosítására (a keresetváltoztatásra) a fél hibáján kívüli okból vagy az ellenfél per folyamatban léte alatt történő teljesítése miatt van szükség, a felet nem lehet teljes egészében pervesztesnek tekinteni, azaz a perköltség szempontjából a pernyertesség-pervesztesség kérdését a leszállított követelés és az érdemi rendelkezés egybevetése útján kell meghatározni – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, az alperes határozatában csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatást ítélt meg a felperes 3 fő munkavállalójának, kifizetést azonban nem teljesített, majd a megállapított támogatás folyósítását végzésben felfüggesztette. A felperes kérelmére közjegyző a 2 117 921 forint főkövetelés és járulékai, valamint 130 782 forint eljárási költség erejéig fizetési meghagyást (FMH) bocsátott ki az alperessel szemben, aki ellentmondással élt. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkára felügyeleti eljárásban eljárva az alperes felfüggesztő végzését megsemmisítette. Megállapította, hogy a felek nem támogatási szerződést kötöttek, hanem az alperes határozatokat hozott, ezért a felfüggesztés jogalapja nem állt fenn.

A kereset

Az alperes ellentmondása miatt a felperes keresetet terjesztett elő összesen 2 117 921 forint, valamint annak késedelmi kamata megfizetése iránt. Ezen túl a keresetleveléhez csatolt költségjegyzéken 63 538 forint FMH eljárási díjat, 67 244 forint FMH munkadíjat, 63 537 forint eljárási illetéket és 134 488 forint jogtanácsosi munkadíjat számított fel. Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy az FMH kérelem benyújtásának időpontjában fizetési kötelezettsége a támogatás folyósításának felfüggesztése okán nem állt fenn. A felügyeleti eljárás lefolytatását követően ugyanakkor a támogatást haladéktalanul folyósította.

A felperes keresetváltoztatással élt, melyben úgy nyilatkozott, hogy az alperes a keresetlevél benyújtását követően a tőkekövetelést maradéktalanul megfizette. Erre tekintettel a továbbiakban a keresetét a tőkeösszeg után járó késedelmi kamatra tartja fenn azzal, hogy kéri az alperes eddig felmerült költségeiben marasztalását is, melynek összegét 194 322 forintban jelölte meg. Kérte továbbá, hogy a bíróság a még felmerülő jogtanácsosi munkadíjat is állapítsa meg.

Az elsőfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50 800 forint perköltséget. Megállapította továbbá, hogy a 127 075 forint kereseti illetéket a felperes viseli. Kiemelte, hogy a határozatot hozó szervnek késedelmi kamatfizetési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha ezt konkrét jogszabály előírja, a felperes azonban ilyen jogszabályhelyet nem tudott megjelölni. A bíróság álláspontja szerint a támogatás után járó kamat megfizetésére kötelezésnek marasztalási perben nincs helye, mivel a közigazgatási jogviszony és a határozati forma feltételezi, hogy a bírósághoz fordulást megelőzően erről a kérdésről az alperes rendelkezzen. Ezen túl eltúlzottnak találta az alperes által költségjegyzéken felszámított igényt, ezért azt mérsékelte.

A fellebbezés

A felperes a felmerült díjak megfizetésére kérte kötelezni az alperest, kérte továbbá, hogy az alperes részéről felmerült 50 800 forint perköltséget az alperes maga viselje. Kiemelte, hogy az alperes a tőkekövetelést a keresetet tartalmazó irat benyújtását követően fizette csak meg, így a perre okot adott, ezért került sor a keresetváltoztatásra. Az elsőfokú bíróság annak ellenére nem kötelezte az alperest a költségei megtérítésére, hogy a tőkekövetelés vonatkozásában pernyertesnek tekinthető. A kereset leszállításakor nyilatkozott a keresetváltoztatás okáról, azaz arról, hogy az alperes a kereset benyújtását követően térítette meg a megítélt támogatás összegét. Nem lehet hátrányosabb helyzetbe hozni a felperest akkor, ha a keresetét a későbbi részteljesítés okán leszállítja. A jogi eljárás megindítását megelőzően az alperes nem fizette meg a követelést, így az annak megindításával összefüggésben megfizetendő költségek és a jogtanácsosi munkadíj érvényesíthetőek vele szemben.

A Kúria megállapításai

A Kúria megalapozottnak találta az érvelést, és megállapította, hogy az elsőfok az eljárás lényeges szabályainak megsértésével hozta meg ítéletét, a perköltség megállapítása szempontjából releváns tényállást sem állapította meg. Az ítéletből nem tűnik ki, hogy a felperes a keresetét mihez képest (eredeti kereseti kérelem) és milyen oknál fogva (keresetváltoztatás alperesi teljesítéssel magyarázott indokai) változtatta meg.

A perköltséggel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a fél joga eldönteni, hogy a pernyertessége esetére igényt tart-e perköltségre, vagy arról akár részben, akár egészben – a határozathozatal mellőzését kérve – lemond. Amennyiben perköltséget igényel, akkor a félnek kell a költségeit felszámítania annak pontos megjelölésével, hogy mely költségeket és milyen összegben kér számításba venni. Ezt a felperes megtette. A Pp. perköltség viselésére vonatkozó általános szabályai szerint a költségek előlegezésénél és viselésénél az ún. kiegyenlítési és kártérítési elv érvényesül: a perköltséget az a fél köteles viselni, akivel szemben a bíróság megállapítja a perben állított, vitás jog fennállását, vagy éppen az, aki alaptalanul érvényesített igényt. Általános szabályok szerinti alapeset, amikor a bíróság érdemi döntése nyomán a pernyertesség-pervesztesség megállapítható. Kivételszabályt jelent, ha a fél az érdemi tárgyalási szakban az önállóan elbírálható követelése összegét leszállította, a leszállított rész tekintetében pervesztesnek kell tekinteni, kivéve, ha a leszállításra azért került sor, mert az ellenfél a követelés egy részét utóbb teljesítette, vagy a fél a perfelvétel lezárásáig önhibáján kívüli okból nem határozhatta meg a követelése mértékét.

Ennek alapja, hogy ha a leszállított rész tekintetében a fél alaptalanul perelt, ezért a leszállított rész tekintetében a perköltségviselés szempontjából főszabály szerint pervesztesnek kell tekinteni. A kivételszabály azonban rögzíti azt az esetet is, amikor a követelés összegének utólagos módosítására a fél hibáján kívüli okból vagy az ellenfél per folyamatban léte alatt történő teljesítése miatt van szükség, itt a főszabály alkalmazása méltánytalan eredményre vezetne. Ebben az esetben a perköltség szempontjából a pernyertesség- pervesztesség kérdését a leszállított követelés és az érdemi rendelkezés egybevetése útján kell meghatározni.

A felperes a keresetváltoztatását ez utóbbira alapította, azonban az elsőfokú ítélet erre vonatkozóan semmit nem tartalmaz. Mindezek alapján a Kúria a fellebbezéssel támadott rendelkezést hatályon kívül helyezte és e körben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

Az ismertetett döntés (Kúria Kf.IV.40.777/2021.) a Kúriai Döntések 2022/1. számában 28. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2016. évi CXXX. törvény 83. § (4) bekezdés.


Kapcsolódó cikkek

2022. február 4.

A kezesség kérdése, ha a jogosult hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik, vagy a behajtás jelentősen megnehezül

Abban az esetben, ha a jogosult hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik, vagy a behajtás jelentősen megnehezül, a kezes szabadul az őt terhelő helytállási kötelezettség alól annyiban, amennyiben a követelést biztosító jog alapján kielégítést kaphatott volna – a Kúria eseti döntése.