Pert nyert a Helsinki Bizottság a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. február 28.
Rovat:

A bíróság megállapította, hogy az alperes a „Nemzeti Konzultáció a Soros-tervről“ című kérdőív 5. pontjában foglaltakkal megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát. Az ítélet nem jogerős. A Fővárosi Törvényszék közleménye.


A Fővárosi Törvényszék 2018. február 28-án ítéletet hirdetett a Magyar Helsinki Bizottság által a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen indított személyiségi jogi perben. A bíróság a felperesi keresettől részben eltérően állapította meg, hogy az alperes a „Nemzeti Konzultáció a Soros-tervről“ című kérdőív 5. pontjában foglaltakkal megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát, és eltiltotta a további jogsértéstől.

A bíróság a teljes kiadvány megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasította, mert a kérdőív egy kérdéséhez kapcsolódó jogsértő tartalom nem indokolja az egész kérdőív megsemmisítését. Elégtétel adás céljából kötelezte azonban az alperest nyilatkozat kiadására, amelyben kifejezi a jogsértés miatti sajnálkozását és azt az ítélet vonatkozó rendelkezésével együtt az MTI Országos Sajtószolgálat útján nyilvánosságra hozza. A bíróság mellőzte annak a felperesi kérelemnek a teljesítését, hogy az alperes a nyilvános bocsánatkérést minden háztartásba juttassa el. A bíróság kötelezte továbbá az alperest 2 millió forint sérelemdíj megfizetésére.

[htmlbox karteritesi_jog]

 

A Magyar Helsinki Bizottság a magyar kormány fizikai határzárral kapcsolatos 2015-ös büntetőjogi törvénymódosításait elemezve kiadott egy állásfoglalást, amelyben észrevételezte, hogy a törvény egyes rendelkezései ellentétesek a nemzetközi egyezményekkel. Ebben a nyilvánosság számára is közzétett anyagban a felperes úgy fogalmazott, hogy „Az Európai Unió Bíróságának gyakorlata alapján aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása. A büntető jogi eszközöket, különösen a szabadságvesztést, csak akkor lehet „bevetni“, ha egy személyt már kiutasítottak, azonban az új szabályozás szerint a menekülők már a határzár megsértésével bűncselekményt követnek el.“ Ezt követően 2017. szeptember 28-án a Miniszterelnöki Kabinetiroda nyilvánosságra hozta a „Nemzeti Konzultáció a Soros-tervről“ című kérdőívet. A nemzeti konzultáció kérdései sok helyen megjelentek, a kérdőívet körülbelül 8 millió állampolgárnak kézbesítették, illetve az interneten is elérhető volt. Az 5. pontban az alábbiak szerepeltek: „Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.“ Ez alatt olvasható, hogy „Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy „aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása.“ Az 5. ponthoz kapcsolódó kérdés: „Ön támogatja a Soros-tervnek ezt a pontját?“.

A Magyar Helsinki Bizottság kérte a bíróságtól annak megállapítását, hogy az alperes a fentiekkel megsértette a jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát. A felperes szerint ugyanis a nemzeti konzultációs kiadványban az alperes a felperes által készített állásfoglalásban megjelent valós érvelését, abban a hamis színben tüntette fel, hogy a Magyar Helsinki Bizottság azt akarja elérni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért, és védi a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. A felperes kérte a bíróságtól az alperes eltiltását a további jogsértéstől, valamint a jogsértés formájával, terjedelmével és módjával megegyező elégtétel adására, és 8.000.000 Ft sérelemdíj megfizetésére kötelezését.

Alperes kérte a kereset elutasítását.

A bíróság szerint a kereset részben alapos volt. A bíróság az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a menekült, a bevándorló és a migráns kifejezések különböző fogalmak, amelyeket az alperes a sérelmezett szövegben összemos és ez az olvasó számára megtévesztő lehet. A felperessel kapcsolatban megfogalmazott állítás, amely szerint „védi a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat“, a Magyar Helsinki Bizottság valós jogvédő tevékenységét hamis színben tünteti fel. Ugyanis jogvédő szervezetként nemzetközi egyezményekben meghatározott személyi körnek, a menedék kérőknek, menekülteknek és hontalanoknak nyújt jogi segítséget. A fenti kifejezés azonban az átlagolvasó számára úgy mutatta be a felperest, mint törvénytelenséget pártoló szervezetet és megütközést, felháborodást válthat ki, ami a szervezet hátrányos megítélését eredményezheti, és sérti a jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát.

Az alperes a felperes által készített állásfoglalás szövegéből kiragadott „a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy „aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása.“ szövegrészt a nemzeti konzultációs kérdőíven úgy idézte, hogy annak az eredeti mondanivalójától eltérő tartalmat adott. A Magyar Helsinki Bizottság ugyanis a menekültek, menedék kérők esetében tartja aggályosnak a jogellenes határátlépés miatti súlyos jogkövetkezmény alkalmazását, és nem minden bevándorlót, migránst érintően. Az alperes az állásfoglalásból kiragadott részlettel a felperes álláspontjával ellentétes közlést akart igazolni, ami alkalmas volt arra, hogy az olvasóban a valóságtól eltérő képet alakítson ki a felperesről és a tevékenységéről, amivel megsértette a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát.

A bíróság nem fogadta el azt az alperesi védekezést, hogy a közlése vélemény volt. Az indokolásában kifejtette, hogy ha véleménynek is minősülne, abban az esetben is a véleménynyilvánítás szabadsága még egy közügyet érintő fontos kérdésben sem terjedhet ki arra, hogy a felperes valós szakmai tevékenységét megkérdőjelezze, hiteltelenítse és a védett jogát sértse.

A Magyar Helsinki Bizottság azonban alaptalanul hivatkozott arra, hogy a kérdés első mondata („Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.“) a felperesre is vonatkozó állítás, amelyből arra lehet következtetni, hogy ő is enyhébb büntetést akarna elérni a migránsok által elkövetett bűncselekmények esetében. Ez nem a felperesre vonatkozó közlés volt, nem állapítható meg a közvetlen érintettsége, ezért ebben a körben a bíróság a keresetet elutasította.

A bíróság a felperes által megjelölt 8.000.000 Ft összegű sérelemdíj igényt eltúlzottnak találta, ezért az alperest 2.000.000 Ft sérelemdíj megfizetésére kötelezte. A bíróság a sérelemdíj összegének a megállapításánál figyelemmel volt arra, hogy a jogsértő tartalom egy fontos, a társadalom egészét érintő közéleti vita kapcsán jelent meg és széles társadalmi nyilvánosságot kapott, mert arról csaknem 8 millió ember tudomást szerezhetett. Figyelemmel volt arra is azonban, hogy a felperes mint közéleti szereplő az őt ért negatív tartalmú közlések cáfolatára széleskörű lehetőséggel bír, ezáltal a sérelme részben orvosolható.

Az ítélet nem jogerős.

[htmlbox BDT]

 

 


Kapcsolódó cikkek:


Az ügyvédek véleménynyilvánítási joga
2018. augusztus 17.

Az ügyvédek véleménynyilvánítási joga

Az ügyvéddel szembeni elvárás hivatásának gyakorlásakor, hogy más hatóságok tagjainak adja meg a kellő megbecsülést és tiszteletet, amelyet saját hivatásával szemben is elvár. Az ügyvédi tevékenység ellátása során ezért az ügyvédnek a véleménynyilvánítási joga korlátozott, e korlátozás a szakma sajátosságaiból eredően az erkölcsök, mások jó hírneve vagy jogai védelmének fenntartása érdekében szükséges és indokolt.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész
2018. augusztus 14.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész

A fellebbezést követően sorra kerülő másodfokú eljárásnál továbbra is alapszabály, miszerint a fellebbezési eljárás nem ismételt elbírálást, hanem felülbírálatot jelent. Az új Be.-re is jellemző, hogy abban mind a reformatórius, mind a kasszatórius jogkör gyakorlása megtalálható. Így a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet vagy helyben hagyja, vagy megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Utóbbi esetben az eljárást megszünteti, vagy az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét
2018. augusztus 13.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét

Alábbi cikkünkben, mivel az előző héten megjelent egyetlen Magyar Közlönyben (2018/125. szám) szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a döntvények és a hivatalos tájékoztatók közül válogattunk.