Perújítás távollétes társtettes perújítása miatt


Több terhelt ellen folyamatban volt büntetőeljárásban az távollévő terhelttel szemben vagy a külföldön tartózkodó terhelt távollétében lefolytatott eljárás miatti perújítási ok csak azon terhelt tekintetében érvényesíthető, akivel szemben a bíróság az eljárást ezen eljárások szerint fejezte be. Más terhelt tekintetében az alapeljárás során ismeretlen helyen tartózkodó terhelt kézre kerülése és vele szemben a perújítás elrendelése nem új bizonyíték, és ekként perújítást ilyen jogcímen sem alapoz meg.

Ami a tényállást illeti, a bíróság jogerősen elítélte az I. r. terheltet társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette, valamint lopás bűntette miatt. Az eljárást a bíróság az I. r. terhelt terhelttársai távollétében folytatta le. A II. r. terhelt tartózkodási helye a jogerős ítélet meghozatalát követően ismertté vált, ezért az ítélőtábla vele szemben perújítást rendelt el. Az I. r. terhelt védője szerint az I. r. terhelttel szemben a perújítás elrendelésének önmagában a II. r. terhelt elfogása és a vele szemben elrendelt perújítás okán helye van. Azzal ugyanis, hogy a II. r. terhelt kivonta magát a büntetőeljárás hatálya alól, az I. r. terhelt eljárási jogai jelentősen korlátozottá váltak; a kérdezési, indítványtételi és az észrevételezési joga csorbult, a szembesítés ellehetetlenült.
Az ítélőtábla elutasította a perújítási indítványát.

A fellebbezési kérelem tartalma
Fellebbezésében a védő amellett érvelt, hogy a távollétes eljárást megalapozó törvényi vélelem, mely szerint a személyesen részt nem vevő terheltnek sérülnek az eljárási jogai, szükség szerint kiterjed a távolléttel érintett terhelt terhelttársaira is, a terheltek közötti jogegyenlőség pedig csak a perújítási kérelmének való helyt adással biztosítható. A Legfőbb Ügyészség szerint a védő új bizonyítékra nem hivatkozott, miután a bíróság az alapeljárásban a II. r. terhelt eltérő tartalmú vallomásait a bizonyítási eljárásban már mérlegelés tárgyává tette.

home office

A Kúria megállapításai
A Kúria a Be.-t idézve hangsúlyozta, hogy a bíróság jogerős ügydöntő határozatával befejezett büntetőeljárás esetén perújításnak van helye, ha az alapügyet a távollévő terhelttel szemben vagy a külföldön tartózkodó terhelt távollétében lefolytatott eljárás szerint fejezték be [637. § (1) bekezdés g) pont]. A perújítás indítványhoz, az indítvány pedig személyhez kötött. Az I. r. terhelttel szemben a bíróság az eljárást nem az említett különeljárások szabályai szerint fejezte be, ezért fel sem merülhet, hogy a büntetőeljárás másik terhelttel szemben a távollétében való befejezése önmagában, mérlegelés nélkül perújítást alapozhatna meg a 637. § (1) bekezdés g) pont alapján az ilyen perújítási okkal nem érintett terhelttárs esetében is.
A bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben perújításnak akkor van helye, ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy a terheltet fel kell menteni, vagy enyhébb büntetést kell kiszabni.
Ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, akkor van helye perújításnak, ha
– a bejelentett bizonyíték újnak tekinthető; az alapügyben nem merült fel, vagy felmerült, de azt az eljárt bíróság nem értékelte; és
– az (ekként) újnak tekintendő bizonyíték alkalmas arra, hogy valamely ténynek – a jogerős határozatban foglaltaktól – eltérő, vagy önmagában új tény megállapítását eredményezze; s végül,
– az újnak tekintendő bizonyíték az eltérő, illetve új tény megállapítására való alkalmassága folytán perdöntő jellegű, azaz egyben azt is valószínűsíti, hogy lényegesen meg kell változtatni a jogerős határozat bűnösségre vagy büntetéskiszabásra vonatkozó rendelkezését, illetve az eljárást meg kell szüntetni.
A Be. értelmében ebben a sorrendben kell az egyes feltételek meglétét vizsgálni. Ha valamelyik feltétel esetében nemleges az eredmény, akkor a továbbiak vizsgálata már közömbös. A Kúria az előtte lévő ügy kapcsán rámutatott, hogy az indítványban foglaltak már a fenti követelményrendszer első lépcsőjének sem felelnek meg, az I. r. terhelt védője ugyanis új bizonyítékot nem jelölt meg.
A védő perújítási indítványa a perújítást megalapozó körülményként a II. r. terhelt elfogását és az általa indítványozott perújítási eljárást jelöli meg, azzal, hogy a perújítási kérelmének pusztán már abból a körülményből kifolyólag is helyt kellett volna adni, hogy a II. r. terhelt javára a perújítás elrendelésére sor került. A Kúria azonban hangsúlyozta, a perújítás megengedhetősége tárgyában hozott pozitív bírói döntés a perújítás, mint rendkívüli jogorvoslati eljárás érdemi megkezdésének lehetőséget biztosító aktus, ebben a tekintetben nyilvánvalóan sem bizonyítéknak, sem bizonyítási eszköznek nem minősül.
Az az érvelés, mely szerint a terhelttárssal szemben elrendelt perújítás során a II. r. terhelt nyilvánvalóan vallomást fog tenni, amely során az I. r. terheltre korábban tett terhelő vallomását feltételezhetően az I. r. terhelt javára jelentősen, akár a felelősségre vonását is annulláló módon fogja módosítani, perújítás elrendelésének alapjául szolgáló új bizonyítéknak nem, de még a bizonyítási eszköz tényének megállapítására sem elégséges, pusztán ez utóbbinak is csak a lehetősége. Már az is, hogy a II. r. terhelt vallomást fog tenni, önmagában is csak feltételezés, akárcsak az, hogy ha vallomást tesz, azt milyen tartalommal teszi meg és alkalmas lesz-e arra, hogy a jogerős ítéleti tényállás perdöntő jelentőségű megváltoztatását eredményezze.
A II. r. terhelt a nyomozás és az első bírósági tárgyaláson az I. r. terheltre tett írásbeli terhelő vallomását visszavonta, vagyis a védő által perújítási okként megjelölt bizonyíték, nevezetesen, hogy I. r. terhelt cselekvősége más, mint ahogyan azt a jogerős ítélet tényállása tartalmazza, már az alapeljárásban is ismert volt. Az alapügyben megállapított tényállás ellentétes bizonyítékok mérlegelésének eredménye. Ilyenkor csupán a mérlegelést támadja és ténybeli alap nélkül eltérő, illetve újraértékelést céloz az elvetett bizonyíték ismételt, vagy helyette más azonos tartalmú bizonyíték összemérésére hivatkozás. Ez a perújítás megengedhetőségének indokát nem képezheti. Amennyiben a bűnösség körében nincs új bizonyíték, az azonos tartalmú bizonyítékok ismételt összevetésére történő hivatkozás a perújítás megengedhetőségének indokát nem képezheti.
Mindezek alapján a Kúria a határozatot helybenhagyta.

Az ismertetett döntés (Kúria Bpkf. II. 472/2021.) a Kúriai Döntések 2021/11. számában 302. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2017. évi XC. tv. 637. § (1) bek. g) pont, 639. § (1)-(3) bekezdés.


Kapcsolódó cikkek

2021. december 3.

GDPR kontra Ákr. meddig szabható adatvédelmi bírság?

Az adatvédelmi hatóság eljárására az Infotv. százhúsz napos ügyintézési határidőt biztosít, amennyiben ezt a hatóság több mint kétszeresen túllépi, akkor bírság szankciót nem alkalmazhat – a Kúria eseti döntése.
2021. november 26.

E-roller közterületi bérbeadásának korlátozása közösségi együttélésre hivatkozással

Önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. Az azonos vagy hasonló életviszonyokra vonatkozó szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A szabályozás horizontális széttagolása ugyancsak ellentétes a jogalkotási törvénnyel. A normavilágosság követelményébe beletartozik továbbá, hogy a rendelet szabályozástechnikailag se legyen hibás – a Kúria eseti döntése.