Rendelet szabályozza a fogyasztói csoportokat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fogyasztóvédelmi törvény legutóbbi módosítása megtiltja újabb fogyasztói csoportok létrehozását, egyúttal felhatalmazza a Kormányt a már meglévő ilyen csoportok rendeleti szabályozására. A Magyar Közlöny 223/2013.  számában megjelent a fogyasztói csoportokról szóló 530/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 2014. január 1-jén lépett hatályba.


A fogyasztóvédelmi törvény szerint 2014. január 1-jétől már nem lehet fogyasztóvédelmi csoportokat létrehozni, a kieső fogyasztó helyére azonban – a 2012. január 1-je előtt létrehozott fogyasztói csoportok esetén – van lehetőség újat felvenni. A rendeleti szabályozásra azért volt szükség, mert időbe telik, amíg a meghatározott időtartamra létrehozott fogyasztói csoportok megszűnnek.

A rendelet 1. §-a szerint a 2012. január 1-jét megelőzően létrehozott fogyasztói csoportot működtető vállalkozás köteles tevékenységének folytatását a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak 2014. január 31-éig bejelenteni. 

A működést érintő szabályok közül fontos az a rendelkezés, miszerint a tagi befizetéseket a fogyasztói csoportot működtető vállalkozásnak fogyasztói csoportonként , saját pénzeszközeitől elkülönített számlán kell tartani, ami pénzforgalmi számla nem lehet.

A számlán elhelyezett, az eszközvásárlásra fordítandó összeg – befizetéseik arányában a tagokat illeti meg. Ha azonban a szerződés felmondására kerül sor és a tagot a vállalkozás a saját pénzéből fizeti ki, akkor a szerződésben foglalt időtartam lejártával – a tagokkal való elszámolást követően – az elkülönített számlán maradó pénz a vállalkozást illeti meg.

Rögzíti a rendelet továbbá, hogy nyilvános kiválasztással történik annak a tagnak a kijelölése, aki hozzájuthat a meghatározott eszközhöz.

A nyilvános kiválasztáson sorsolással vagy többletfeltétel vállalásával lehet megszerezni a lehetőséget, viszont ehhez a tagnak nem lehet a szerződésben vállalt fizetési kötelezettség teljesítésében elmaradása.

A jogszabály rendelkezik még a szerződés felmondásának lehetőségéről is.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 23.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások versenyre gyakorolt káros hatásai és kivételes körülmények közötti alkalmazhatósága 

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kapcsán hangsúlyozza, hogy az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárás előkészítése során, az eljárásfajta kiválasztásakor törekedniük kell a gazdasági versenyt támogató beszerzési megoldások és eljárásfajták alkalmazására. Az ajánlatkérők formális indokok alapján nem alkalmazhatnak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást.  

2024. április 22.

A több fél által adott ügyvédi megbízás néhány szabályozási és ügyvédetikai kihívása

A megbízó személye a merevebb, a kontinentális Európában hagyományosnak tekinthető ügyvédetikai megközelítés szerint kétoldalú jogügyletek esetén megbízotti szemszögből vagylagos, mivel az egymással szerződő felek érdekei – még ha mindketten egy érvényes és teljesített jogügyletben érdekeltek is – jellemzően nem vágnak teljes egészében egybe egymáséival, így ügyvédi tevékenység nyújtása egyazon ügylet során mindkét fél javára problematikus.