Részletesen a CSOK-ot és más lakástámogatásokat, állami támogatású hiteleket könnyítő szabályokról Koronavírus

A CSOK támogatásokra, kamat- és egyéb lakáscélú támogatásokra, illetve adósságrendezésre vonatkozó, bizonyos határidőket könnyítő rendelkezéseket vezetett be a Kormány a családok anyagi biztonságának erősítése érdekében a Gazdasági Akcióterv részeként.

A Gazdaságvédelmi Akcióterv egyik elemeként a lakástámogatásokkal kapcsolatos rendelkezések könnyítésére vonatkozó szabálycsomagot a 144/2020. (IV. 22.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) tették közzé.

A módosító csomag határidő hosszabbítása a különböző támogatásokat igénylő magyar, és egyes esetekben külföldi állampolgárok részére előírt határidőket hosszabbítja meg a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig, amennyiben azok a veszélyhelyzet ideje alatt járnának le.

Az ebben az időszakban lejáró határidők közül általánosságban megállapítható, hogy többnyire azokra vonatkozik a hosszabbítás, amelyek valamilyen ténynek a hitelintézet felé való igazolását (ezen dokumentum megszerzését), vagy szerződéskötési kötelezettséget, illetve mulasztásból fakadó fizetési (kamat, költség, illetve kamattámogatási) kötelezettséget tartalmaznak. A hosszabbítás tehát feltételes és nem végleges, a kötelezettségek nem szűnnek meg, a veszélyhelyzet előtt lejárt határidőket pedig nem hosszabbítja meg a Rendelet, ezért az intézkedéseket ezzel a megközelítéssel kell olvasni. Ha egyébként az adott cselekmények elvégzésére, iratok bemutatására lehetőség van a veszélyhelyzet alatt is (akár elektronikusan), akkor azt meg lehet tenni ugyanúgy, mint ahogy a fizetési moratóriumnál is lehetséges a további törlesztés a moratórium ideje alatt is.

Egyes támogatásoknál enyhít a szabályozás a biztosítotti jogviszony folyamatos fennállásának kötelezettségén is, ami általában feltétel az igényléseknél – összefüggésben azzal, hogy a veszélyhelyzet miatt sokan elvesztették a munkájukat. Megállapítható még, hogy a támogatási kérelmek bankok általi elutasítása esetén sem telik le az általánosságban előírt 15 napos „fellebbezési” határidő, így akinek elutasításra került a kérelme, és március 11-e előtt még nem járt le a tizenöt nap, nem késett el a kormányhivatalhoz fordulással. (Nem valódi fellebbezésről van szó, de a kormányhivataltól lehet kérni a feltételeknek való megfelelés megállapítását, és így az egyes támogatásokhoz jutást.)

Ahol releváns, ott rendelkeznek továbbá arról is, hogy a fizetési moratóriumot igénybe vevők (ezt a lehetőséget a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése teszi lehetővé) esetében a kamattámogatás időtartama az igénybe vett fizetési moratórium időtartamával meghosszabbodik. (Ezzel kapcsolatban a hitelintézeteknek adatszolgáltatási kötelezettségük van a Magyar Államkincstár felé.)

A Rendeletnek a legtöbb rendelkezését az április 23-át megelőzően benyújtott, de még el nem bírált támogatás iránti kérelmekre, megkötött támogatási szerződésekre, folyósított támogatásokra, folyamatban lévő eljárásokra, és megkezdett eljárási cselekményekre is alkalmazni kell, bizonyos – értelemszerűen az új kérelmekre vonatkozó – szabályait pedig a veszélyhelyzet kihirdetésének, azaz március 11-ét követően benyújtott támogatás iránti kérelmekre kell alkalmazni.

A Rendelet csupán felsorolja az érintett §-kat, az alábbiakban azonban röviden összegezzük és kiemeljük az ott megjelölt fontosabb szabályok tartalmát.

A támogatásokban résztvevőknek, illetve az újonnan kérelmezőknek érdemes megnézniük az őket érintő részletszabályokat a Rendeletben, mivel lehetséges, hogy a lejártnak hitt határidejük valójában még folyamatban van.

CSOK1 és CSOK2 – Az új és használt lakások vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez kapcsolódó lakáscélú támogatással kapcsolatos kiegészítő rendelkezések

Mind a 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet (CSOK1), mind a 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet (CSOK2) esetében hasonló könnyítésekkel élt a jogalkotó a lejáró határidők, iratbemutatások és egyéb kötelezettségek, jogviszonyok kapcsán. Látható, hogy a cél az, hogy a rövidebb-hosszabb (15-30-60-90-180 napos) határidők helyzetét tisztázzák, és segítség azokat, akik már igénybe vették, vagy most kívánnák igénybe venni a támogatásokat.

Megnyugtató hír lehet, hogy nem maradnak le a családi otthonteremtési kedvezményről azok, ahol a fiatal házaspár valamelyik tagja a veszélyhelyzet időtartama alatt tölti be a 40. életévét, ugyanis ez esetben is benyújtható a támogatás iránti kérelem a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig. A benyújtott kérelmek esetén a köztartozás-mentességet a 2020. március 10-én fennállt állapot szerint kell vizsgálni.

A támogatás iránti kérelem benyújtásának határideje abból a szempontból is meghosszabbodik, hogy az alapvetően az adásvételi szerződéstől, használatbavételi engedélytől számítandó kérelmezési határidő nem fog lejárni a veszélyhelyzetet követő 30. napig akkor sem, ha egyébként azokat sikerült beszerezni, illetve megkötni. Ha a bank egyébként elutasította a támogatási kérelmet, akkor a fentebb már említett kormányhivatalhoz való fordulás 15 napos határideje nem jár le.

A személyes megjelenés minimalizálását segíti a Rendelet 8. §-ban biztosított azon jog, amely szerint a veszélyhelyzet időtartama alatt, valamint az annak megszűnését követő 30. napig a CSOK-ot együttesen igénylők egyike a másik igénylőt teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazhatja az együttes igénylés mindkettejük nevében történő benyújtására, és minden szükséges jognyilatkozat mindkettejük nevében való megtételére, ideértve a támogatási szerződés megkötését is.

A kérelem elbírálásához alapesetben szükséges legalább 180 napos folyamatosan fennálló biztosítotti státusz a Tbj. szerint. A rendkívüli helyzetre való tekintettel ezen is enyhítettek, és a jogviszony megszakítására vonatkozó türelmi időt is kibővítették. Ha a veszélyhelyzet időtartama alatt, vagy az azt követő 30 napban szakadna meg a biztosítotti jogviszony, akkor a veszélyhelyzet megszűnéséig, és ezt követően a veszélyhelyzet teljes időtartamával megegyező további, de legfeljebb 90 napos időtartamig nem kell figyelembe venni a megszakítás időtartamát akkor sem, ha az az egyébként a CSOK1 és CSOK2-ben engedélyezett 30 napos megszakadást meghaladja.
Ráadásul bizonyos időbeli korlátok mellett, ha az igénylő a megszűnést követően, a veszélyhelyzet időtartamával megegyező, de legfeljebb 90 napos határidőn belül újabb biztosítási jogviszonyt létesít, akkor a veszélyhelyzet időtartamát, vagy ha az hosszabb lenne, akkor maximum 180 napot a biztosítási jogviszonyban töltött időnek fogják tekinteni a rendeletek alkalmazása során. (Ugyanígy a biztosítotti jogviszonyra vonatkozó azon határidő is meghosszabbodik, ahol az egyik, valamely másik állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt álló fél vállalta, hogy a támogatási szerződés megkötését követő 180 napon belül a Tbj. szerinti biztosítottá válik.)
Ezekhez kapcsolódó további szabály, hogy a biztosítotti jogviszonyról kiállított igazolást 30 napnál nem régebben kiállított okiratként fogadják el a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig akkor is, ha a keltezés régebbi, mint 30 nap, de ez az időtartam a veszélyhelyzet fennállása alatt telt le – így nem kell újabb igazolást kérni.

Különböző, a hitelintézetnek bemutatandó dokumentumok esetében is él a határidő meghosszabbítása, így például a gyermek születésével kapcsolatos okiratokat, a lakcímkártyát, vagy például a lakásra vonatkozó használatbavételi engedélyt, vagy annak tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal sem kell bemenni a bankba, ha erre nincs lehetőség, vagy annak megszerzése nem sikerült a veszélyhelyzetben. Ugyanígy a kormányhivatalhoz történő bizonyos bejelentéseket, mint pl. a házasságfelbontás tényét is ráérnek később megtenni az igénylők, természetesen a megszabott veszélyhelyzet megszűnése+30 napos szabály szerint.

Akiknek öt év alatt nem sikerült felépíteni (vagy bővíteni) a lakást, illetve ezt igazolni a bank felé, azok most egy kis haladékot nyernek azzal, hogy a veszélyhelyzet idejével ez az időszak meghosszabbodik, és még megszerezhetik a szükséges dokumentumokat – amennyiben március 10-e után járna le az öt év.

A már fennálló kötelező CSOK-visszafizetés esetén kérelmezhető részletfizetési, halasztott fizetési kérelmet is hosszabb ideig lehet benyújtani, a pedig még függő visszafizetési kötelezettségnél a CSOK rendeletekben megengedett felfüggesztési időtartam ideje növekszik meg.

A lakáscélú állami támogatásokhoz kapcsolódó rendelkezések

A 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletre (a továbbiakban: Lakástámogatási rendelet) vonatkozó módosítások értelmében is számos, a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró határidő hosszabbodik meg a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig. A könnyítések a fiatal házaspárok önerő növelése érdekében igényelt megelőlegező kölcsönhöz kapcsolódó határidőkre vonatkoznak a Rendeletben megjelölt esetekben.

Meghosszabbodik lejárat esetén a lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakító szerződéskötési kötelezettség felszólítástól számított 15 napos határideje, valamint az így meg nem kötött szerződés esetén keletkezett, a bankon keresztül állam részére megfizetendő kamat, költség és kamattámogatás fizetése.

Elég később bemutatni a gyermekvállalási határidő meghosszabbítása érdekében a bank részére az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozatot, és a vállalt gyermek megszületése utána beszerzendő különböző okmányokat is.

Szintén halasztást kapnak az emberi reprodukciós eljárásban sikertelenül résztvevő házaspárok, akiknek a meddőségi klinika által erről a tényről kiállított igazolását kellene annak keltétől számított 60 napon belül, de legfeljebb a szerződésben vállalt határidő leteltéig benyújtani. (Alapesetben kötelesek visszafizetni az igazolás dátuma és a bejelentés időpontja közötti időtartam alatt az állam által kifizetett kamatot, költséget és kamattámogatást.) Egyúttal ha az igénylést vagy a gyermekvállalás nem teljesítésének az intézmény által kiállított igazolását, vagy egyéb okokból (pl. házastárs elhalálozása, gyermek halva születése stb.) történő elállásukat a hitelintézet elutasítja, az igénylő a feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a kormányhivatalhoz, az eredeti 15 napos határidőn túl is.

A házasságukat a megelőlegezés időtartama alatt felbontó igénylőknek az erről szóló bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 60 napon belül az okirat bemutatásával igazolni kellene ezt a tényt a bank felé, mivel ennek elmaradása esetén is az állam által kifizetett kamatot, költséget és kamattámogatást időarányosan vissza kellene fizetni – ezt megtehetik most később is.

Ezen támogatás esetén sem kell bemutatni a pénzintézetnek (legalábbis az eredeti határidőn belül) pl. a gyermekvállalás teljesítését igazoló okmányokat, a gyermek adóigazolványát, lakcímkártyát, vagy vásárlás esetén az állami adóhatóság által hozott, a támogatással vásárolt ingatlan visszterhes vagyonszerzési illetékelőlege kiszabásáról szóló határozatot.

Magyarországon élő, de nem magyar állampolgár támogatottsága esetén a tartózkodási jogosultsághoz kapcsolódó okmányok beszerzésére, illetve bemutatására enged több időt a Rendelet.

A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásához kapcsolódó rendelkezések

A 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet esetében a hosszabbítás az új lakás vásárlása, illetve építése, vagy korszerűsítése esetén a kamattámogatásra való jogosultság megállapítására vonatkozó határidőket (szerződés megkötését követő 120 napon belül, illetve használatbavételi engedély kiadása vagy hitelcél megvalósulása előtt kell kérni) hosszabbítja meg.

Ha az igénylést elutasítaná a hitelintézet, akkor a már említett módon a kormányhivatalhoz nyújthatnak be a feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelmet, alapesetben az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül, így a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig.

A nem magyar állampolgárok által igényelhető kamattámogatással kapcsolatos esetekben itt is a tartózkodási jog igazolására nyitva álló határidő lesz hosszabb, így nem szűnik meg a kamattámogatás, ha nem tudják ezen dokumentumokat a veszélyhelyzet ideje alatt, vagy az azt követő 30 napon belül megszerezni vagy bemutatni.

Az otthonteremtési kamattámogatáshoz kapcsolódó rendelkezések

A 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet szerinti otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását lakásvásárlás esetén a lakásra, lakóingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, lakásépítés esetén a használatbavételi engedély kiadása vagy a használatbavétel tudomásulvétele előtt, vagy bővítés, korszerűsítés esetén a munkálatok megkezdése előtt kell kérni a banktól, ez esetben pl. a 120 nap+veszélyhelyzet megszűnése+30 napos szabály szerint kell számítani a jogosultság megállapíthatóságának utolsó napját adásvétel esetén.

Ennél a támogatásnál is nyitva áll az a lehetőség, hogy ha az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultság megállapítását a pénzintézet elutasítja, az igénylő a feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a kormányhivatalhoz 15 napon túl is, ha a határidő a Rendelet szerint jár le.

A veszélyhelyzet időtartama alatt, valamint az annak megszűnését követő 30. napig benyújtott kérelmek esetén a köztartozás-mentességet ennél a támogatásnál is a 2020. március 10-én fennállt állapot szerint kell vizsgálni.

A Tbj. alapján legalább 180 napos folyamatosan fennálló biztosítotti státusz számításánál ebben az esetben is könnyített szabályokat kell alkalmazni a CSOK rendeletekhez hasonlóan.

Az épített, vásárolt vagy korszerűsített lakásban való tulajdoni hányad igazolásának sem kell eleget tenni a hitelintézet részére a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő legfeljebb 30 napon belül.

A külföldi igénylő részére is nyújtható otthonteremtési kamattámogatás esetén a fentebbiekben kifejtettekhez hasonlóan ha a tartózkodási jogosultsága megszűnne a nem magyar állampolgár kérelmezőnek, és 30 napon belül nem kap tartózkodásra jogosító okmányt, engedélyt vagy jogállást, a határidő lejártát követően az újabb tartózkodásra jogosító okmány, engedély kiadásáig vagy jogállás megszerzéséig részére az otthonteremtési kamattámogatás nem lenne nyújtható, így azonban hosszabb az igazolási lehetőség.

A három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséhez kapcsolódó rendelkezések

A 337/2017. (XI. 14.) Korm. rendelet esetében is több, bejelentéshez és igazoláshoz kapcsolódó kötelezettség teljesítési idejére vonatkozó lehetőség hosszabbodik meg, így például az örökbefogadott gyermek vonatkozásában az örökbefogadás felbontásának tényét vagy gyermek születése esetén a gyermek születését, lakcímét, adóazonosító jelét elég később igazolni, és új kérelmek esetén a köztartozás-mentességet itt is értelemszerűen a 2020. március 10-én fennállt állapot szerint kell vizsgálni a veszélyhelyzetet és annak megszűnését követő 30. napig benyújtott igényléseknél.

Az adósságrendezésben részt vevő természetes személyek lakhatási feltételeinek megtartása céljából nyújtott törlesztési támogatásához kapcsolódó rendelkezések

A 274/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet szerinti törlesztési támogatás nem szűnik meg, ha a támogatott az egyezségben foglalt fizetési kötelezettségeinek felszólítás ellenére 60 napot meghaladóan nem tesz eleget. (Értelemszerűen itt is észben kell tartani azt, hogy ez csak abban az esetben érvényes, ha ez a 60 nap a veszélyhelyzet ideje alatt, vagy az azt követő 30 napban járna le. A 31. naptól kezdve az eredeti szabályozás alapján az azt követő hónap első napjától részére törlesztési támogatás nem nyújtható.)

Bírósági adósságrendezési eljárás esetén a családi vagyonfelügyelő 8 napon belüli írásbeli értesítése hosszabbodik meg – sem az adós és az adóstárs, sem a főhitelező ezen irányú kötelezettsége nem szankcionálható annak az eredeti határidőben történő elmaradása esetén.

Az adós örökösének az adósságrendezési eljárásba jogutódként történő belépését és az ezzel kapcsolatos további iratokat (pl. az ingatlanon örökléssel megszerzett tulajdonjogának igazolását) alapesetben a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kellene igazolnia a főhitelező részére bejelentéssel. Ha a főhitelező elutasítja a törlesztési támogatásra irányuló kérelmet, akkor az igénylő a feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a kormányhivatalhoz az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül – ezek a 15 napos határidők hosszabbodnak meg a Rendeletben foglaltak szerint.

Kapcsolódó cikkek: