Salátatörvény az új Be. hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról – III.

Szerző: Kiss Anna
Dátum: 2018. január 9.
Rovat:

Eredetileg a T/18316. szám alatt tárgyalta a parlament az új Be. (2017. évi XC. tv.) hatályba lépésével összefüggő egyes törvények módosításával kapcsolatos javaslatot, melynek nagy részét még 2017 decemberében elfogadta az Országgyűlés. A javaslat 2/3-os részei nem kerültek be a kihirdetett jogszabályba, a 2017. évi CXCVII. törvénybe, melynek legtöbb szakasza az idei év közepétől lesz hatályos, de néhány paragrafusa már január 1-jén hatályba lépett.


Az új büntetőeljárási kódexhez (Be.) kapcsolódó salátatörvény ismertetésére vonatkozó cikksorozat első része a törvénnyel érintett jogszabályokra tért ki, a második része pedig a formai módosításokkal foglalkozott. A mostani cikkben a salátatörvény azon részét tekintjük át, mely az új Be.-t még hatályba lépése előtt tartalmi szempontból módosítja.

A salátatörvény az új Be. módosításával kapcsolatban leginkább az alábbi tartalmi kérdéseket érinti:

– elektronikus ügyintézés,

– polgári jogi igény,

– külföldi ítélet érvénye.

Elektronikus ügyintézés

Mivel az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályok 2018. január 1-jével hatályba léptek, ezért az új Be.-től függetlenül módosítani kellett a hatályban lévő Be.-t, az 1998. évi XIX. törvényt. Ennek megfelelően viszont az új Be.-t is változtatni kellett, így a salátatörvényben megjelenő módosítások egy része az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban vált szükségessé.

Az e-ügyintézési törvény (Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. tv.) szerint az ügyfél jogosult arra, hogy az úgynevezett rendelkezési nyilvántartás képviseletére vonatkozó jognyilatkozatot tegyen. Az új Be.-be is bekerült a rendelkezési nyilvántartás képviseletére vonatkozó speciális szabályozás, a védői és a képviselői meghatalmazás esetére vonatkozóan. A salátatörvény most ezt a rendelkezési nyilvántartásba vett meghatalmazás hatályosságának kezdete tekintetében módosítja, és kimondja, miszerint a rendelkezési nyilvántartásba vett védői és képviselői meghatalmazás minden esetben az eljáró bíróságnak, ügyészségnek, illetve nyomozóhatóságnak történő bejelentéstől hatályos. Teszi ezt a módosítás azért, hogy a visszaéléseket elkerülje és az adminisztratív terheket csökkentse.

A bíróságnak, az ügyészségnek, illetve nyomozóhatóságnak tehát nem kell előzetesen ellenőriznie, hogy a rendelkezési nyilvántartásban szerepel-e védői vagy képviselői meghatalmazás, de mégis érvényesül az elektronizáció, hiszen a meghatalmazást nem kell ténylegesen átadni, elegendő a rendelkezési nyilvántartásra hivatkozni.

Az Európai Unió tagállamaiban folytatott büntetőeljárásokban így meg kell jelennie a kétszeres eljárás tilalma elvének. A hatályos Be.-n túlmenően az új kódexben is szabályozni kellett ezt

Polgári jogi igény

A polgári jogi igénnyel kapcsolatos módosítás hátterében az új Be. elfogadása után felszínre került jogalkalmazói kérések állnak. Ezek egyértelműen kifejezésre juttatták azt az igényt, hogy az új Be.-ben a polgári jogi igény érvényesítésére és elintézésére vonatkozó rendelkezések a jogalkalmazók számára egyértelműek és érthetőek, továbbá átláthatóak legyenek. A salátatörvény ezért pontosítja a követelések körét, melyekre vonatkozóan a polgári jogi igény a büntetőeljárásban előterjeszthető, fenntartva a lehetőséget a kártérítésre, a dolog kiadására vagy a pénz fizetésére irányuló követelések körére.

A törvény ugyanakkor mellőzi a felsorolásból azokat az eseteket, amelyek a büntetőeljárásban nehezen értelmezhetők, továbbá azokat is kihagyja, amelyek esetében a büntetőjog a saját intézkedési, illetve szankcionálási eszközeivel hatékonyabb megoldást tud nyújtani. Például zaklatás esetén távoltartás keretében a terheltet el lehet tiltani a további jogsértéstől.

A salátatörvény pontosítja az új Be. szövegét úgy, hogy az a továbbiakban csak a vagylagosan előterjesztett követelések esetén hívja fel a polgári perrendtartásról szóló törvény keresethalmazatra vonatkozó szabályainak alkalmazását.

Külföldi ítélet érvénye

Az új Be. előkészítésének, elfogadásának tartama alatt az Országgyűlés több büntetőjogi tárgyú törvényt fogadott el, ezért az új Be.-nek a hatályos jogszabályi környezetnek megfelelő módosítása is indokolttá vált.

A hatályos Be. módosítására már 2017 májusában sor került. Részben a tagállami ítéletek figyelembe vételével kapcsolatos új szabályozásra is tekintettel bevezették az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények és ehhez kapcsolódóan más jogszabályok jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényben megjelenő „ne bis in idem” elvet. (2017. évi XXXIX. tv.) Az Európai Unió tagállamaiban folytatott büntetőeljárásokban így meg kell jelennie a kétszeres eljárás tilalma elvének. A hatályos Be.-n túlmenően az új kódexben is szabályozni kellett ezt.

[htmlbox be_jogszabalytukor]

A ne bis in idem elv szabályozása esetén akkor, amikor a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban Magyarország territorialitása megállapítható és a büntetés végrehajtása még nem fejeződött be, a büntetőeljárás lefolytatására a legfőbb ügyész rendelkezése alapján kerülhet sor. Ezekben az esetekben a legfőbb ügyész rendelkezésének hiánya eljárási akadályt képez, így arról az eljárást megszüntető okok között rendelkezni kell.

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét
2018. szeptember 17.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/136–139. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az Országgyűlés anyagai közül válogattunk.

Ki felel a rossz harmonizációért?
2018. szeptember 14.

Ki felel a rossz harmonizációért?

A magánélethez való jog sérelmét jelenti, ha az uniós jog nem megfelelő átültetéséből fakadóan a magyar jogszabály alapján elvonják a magyar munkavállaló rendes fizetett szabadságát, ezáltal csökkentik a rekreációra, a családi kapcsolatokra fordítható idejét. A jogsértés miatt azonban a magyar állam közvetlen kártérítési felelőssége erre vonatkozó nemzeti jogszabály hiányában nem állapítható meg – a Kúria eseti döntése.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző
2018. szeptember 11.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző

A Whisky Association kontra Michael Klotz-ügyben született uniós bírósági döntés egy olyan szokatlan helyzetre vonatkozik, amelyben a kérdéses megnevezés semmilyen hangzásbeli vagy vizuális hasonlóságot nem mutat az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, ám alkalmas lehet vitatható fogyasztói képzettársításra.

Versenyfutás a funtineli boszorkányért
2018. szeptember 7.

Versenyfutás a funtineli boszorkányért

A szerző felhasználásra vonatkozó kizárólagos joga olyan személyhez kötött jog, amely a szerző, illetve a szerzői vagyoni jogok jogosultja kifejezett engedélye nélkül nem engedményezhető – a Kúria eseti döntése.