Sikeres érdekérvényesítés az ügyvédi irodák jogutód nélküli megszűnése kapcsán a NAV-al szemben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Budapesti Ügyvédi Kamara meggyőzte jogi álláspontjáról a NAV-ot, amely alapján kaphat adószámot az egyéni ügyvéd, ha irodáját még nem törölték a NAV nyilvántartásából.

A Budapesti Ügyvédi Kamara korábbi tájékoztatása szerint a régi KATA tv. változása miatt az ügyvédi irodák jogutód nélküli megszüntetésénél a NAV – az egyes egyszerűsített közteherviselést lehetővé tévő rendelkezések alkalmazásáról szóló 297/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésére hivatkozással – azt várta el, hogy az iroda törlése időpontjának (zárómérleg fordulónapja) meg kell előznie az egyéni ügyvédként bejegyzés napját. Bár a lenti jogi álláspontunkat az elejétől hangoztattuk, a gyorsabb érdemi befejezés érdekében emiatt több esetben kellett módosításokat kérni a változással érintett ügyvédektől, amely késleltette és bonyolította az eljárást.

A fenti jogszabály alkalmazásából következően az is előfordult, hogy az adóhatóság egyszemélyes ügyvédi iroda jogutód nélküli megszüntetésénél nem akart adószámot kiadni annak az egyéni ügyvédnek, akinek az irodája, mint adóalany a típusváltás előtt nem került törlésre.

Többszöri egyeztetés és közös jogértelmezés eredményeként sikerült a NAV eljáró képviselőivel tisztázni, hogy az Üttv. e helyzetre vonatkozó speciális szabálya az általuk alkalmazott jogszabályi előírást felülírja. Végül az egyeztetések után az adóhatóság elfogadta azt az általunk képviselt helyes jogértelmezést, hogy az ügyvédi irodák jogutód nélküli megszüntetésére és ehhez kapcsolódóan a típusváltásra – KATÁ-tól függetlenül – minden esetben az Üttv. 57. § (3) és a 97. § (2) bekezdésének speciális szabályai az irányadóak. Eszerint (idézve az Üttv. Nagykommentárját): „Egyszemélyes ügyvédi iroda esetén fennáll az a lehetőség, hogy taggyűlése a jogutód nélküli megszűnésről való döntésével egyidejűleg gyakorlatilag átruházza a megbízásai összességét – akár az ügyfelek hozzájárulása nélkül – a saját tagjára, méghozzá annak egyéni ügyvédként való bejegyzése hatályával. Ez az egyetlen olyan eset, amikor valamely ügyvéd jogszerűen lehet egyszerre egyéni ügyvéd és – ugyan már jogutód nélküli megszüntetés alatt álló – ügyvédi iroda tagja is. Ez az állapot azonban csak átmeneti lehet, és kizárólag azt a célt szolgálhatja, hogy az egyszemélyes ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésére irányuló, gyakran hosszadalmas eljárást a korábbi tag úgy folytathassa le, hogy közben tudjon önállóan ügyvédi tevékenységet folytatni.

Az egyeztetés eredményeként a jövőben tehát egyszerűsödik a megszüntetésre irányuló eljárás során a kamarai ügyintézés, mivel ezen okból nem kell módosítást kérnie a Kamarának, továbbá egyértelműen megerősítést nyert a Kamara által eddig is hangoztatott szabály, hogy az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnéséről – bármely okból – döntő ügyvédek a megszűnésre irányuló eljárás alatt egyéni ügyvédi tevékenységet folytathatnak.

(Budapesti Ügyvédi Kamara 737. számú hírlevele)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Elindult az E-ING képzés a Magyar Ügyvédi Kamarában

Az ügyvédség szempontjából a 2024-es év talán legnagyobb kihívása az új ingatlan-nyilvántartási eljárás bevezetésére való felkészülés. Az E-ING képzés előkészítését a MÜK koordinálja azzal a céllal, hogy az új eljárásra vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretekkel segítse a kollégák felkészülését – derül ki a Magyar Ügyvédi Kamara Oktatási és Akkreditációs Bizottsága tájékoztatójából.

2024. április 19.

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csak közösen dönthetnek a jármű üzembentartójáról

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csakis közösen dönthetnek arról, hogy ki a jármű üzembentartója, személye ugyanis csak a tulajdonostársak egybehangzó nyilatkozata alapján állapítható meg. Ha az üzembentartó személye megállapítható, akkor e minőség megváltoztatásához, megszüntetéséhez úgyszintén a tulajdonostársak egyetértése szükséges – a Kúria eseti döntése.

2024. április 17.

Szolgáltató közigazgatás – 2. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.