Súlyosabb vagy enyhébb? – az időbeli hatály az új Btk.-ban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az időbeli hatály szabályainak körültekintő alkalmazása elengedhetetlen a jogalkalmazó számára, mivel az elkövetéskori vagy elbíráláskori büntető anyagi jogi norma helytelen megválasztása akár kártérítési felelősség megállapítására is alapot adhat. Ennek kapcsán az új Btk. Általános Részének egyes rendelkezéseiről beszélgettünk dr. Jávorszki Tamással.

Az időbeli hatály szabályainak körültekintő alkalmazása elengedhetetlen a jogalkalmazó számára, mivel az elkövetéskori vagy elbíráláskori büntető anyagi jogi norma helytelen megválasztása akár kártérítési felelősség megállapítására is alapot adhat.

Dr. Jávorszki Tamás: Igen, így van.

Milyen nóvumokkal találkozunk az új Btk.-ban az időbeli hatályt érintően?

Dr. Jávorszki Tamás: Az első nóvummal, amely érinti az időbeli hatályt, a kísérlet szabályainál találkozhatunk. A hatályát vesztett Btk. szerint az alkalmatlan kísérlet elkövetése esetén is büntetendő az ún. maradékcselekmény. Az új Btk. a maradékcselekményért való felelősséget az önkéntes visszalépés esetére korlátozza. A jövőben ezért alkalmatlan kísérlet elkövetése esetén az elkövető nem felel a maradékcselekményért, aminek enyhítő hatást indokolt tulajdonítani.

A következő újdonsággal a gyermekkor büntethetőséget kizáró okának újraszabályozott szövegénél találkozunk. Az új Btk. szektorálisan leszállítja a büntethetőségi korhatárt, egyes súlyos bűncselekmények esetén az elkövető büntethető lesz, ha a tizenkettedik életévét betöltötte (erre figyelemmel a fiatalkor alsó határa kitolódott a tizenkettedik életévre). Nyilvánvaló, hogy ezen új szabályozás súlyosabb elbírálást eredményez, hiszen az addig nem büntethető és legfeljebb gyermekvédelmi intézkedés alá vonható elkövetők az új Btk. 16. §-ban meghatározott bűncselekmények elkövetése esetén büntethetők lesznek, ha az elkövetéskor rendelkeztek a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.

A kóros elmeállapot büntethetőséget kizáró okának újraszabályozása és ennek eredményeképp az egyes kórformák felsorolásának elmaradása az új Btk.-ban, álláspontom szerint, nem jelent változást a büntethetőséget kizáró ok megállapíthatósága terén. A jogos védelem kiterjesztett alkalmazhatósága, mely fakad az új Btk. 22. § (2) bekezdésében meghatározott törvényi vélelemből, a büntetőjogi felelősség megállapíthatóságának szűkülését fogja eredményezni a jövőben.

Tudna néhány súlyosító hatást megemlíteni?

Dr. Jávorszki Tamás: Súlyosító hatás látszik fűződni a végszükség körében a hatályát vesztett Btk. 30. § (3) bekezdésében meghatározott korlátlan enyhítésre okot adó körülmény kieséséhez.
Súlyosabb elbírálást eredményez a büntethetőség elévülése általános minimumának két évvel történő megemelése, valamint a határozott ideig tartó szabadságvesztés generális minimumának kettőről három hónapra, maximumának tizenötről húsz, illetve húszról huszonöt évre történő emelése.

Ugyanakkor enyhítést jelent a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának leszállítása, nem?

Dr. Jávorszki Tamás: Pontosan. Fegyház esetén a büntetés eddigi négyötöd részéről kétharmad, visszaeső esetén háromnegyed részére; börtön esetén – a visszaesőt kivéve – háromnegyed részről kétharmad részre. Fogház esetén súlyosabb hatású ugyanakkor a visszaeső elkövetővel szemben a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának a büntetés kétharmadáról háromnegyed részére történő emelése.

Súlyosabb rendelkezés, hogy már nemcsak az erőszakos, hanem valamennyi többszörös visszaeső kizárt a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből, ha a szabadságvesztést fegyház fokozatban kell végrehajtani.

Súlyosabb elbírálást eredményez és ezért – ebből a szempontból – az elkövetéskori büntető törvény alkalmazandó az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén, ahol a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját húszról huszonöt, illetve legkésőbbi időpontját harmincról negyven évre emelte a törvényhozó.

Mi a helyzet az elzárás esetén?

Dr. Jávorszki Tamás: Új büntetési nem az elzárás, amely tényleges szabadságelvonással jár. A Különös Rész számos rendelkezésénél láthatjuk, hogy pénzbüntetés helyett elzárással szankcionálja a bűncselekményt a jogalkotó. Figyelemmel arra, hogy a pénzbüntetés csak annak átváltoztatása esetén jelent tényleges szabadságelvonást, az elzárás a büntetések sorában súlyosabb joghátrányt jelent, ezért a felsorolt különös részi tényállásoknál ez önmagában súlyosabb elbírálást eredményez.

Milyen más esetekben beszélhetünk enyhítésről vagy súlyosításról?

Dr. Jávorszki Tamás: Súlyosítást jelent a közérdekű munka legkisebb mértékének negyvenkettőről negyvennyolcra, legnagyobb mértékének pedig háromszázról háromszáztizenkét órára emelése.

A pénzbüntetés szabályainál enyhébb és súlyosabb rendelkezések vegyítését figyelhetjük meg abban, hogy a pénzbüntetés egynapi tétel összegének minimumát az új Btk. kettőezer-ötszáz forintról ezer forintra leszállította, míg a maximális mértékét kettőszázezer forintról ötszázezer forintra felemelte.

Enyhébbnek tűnik a foglalkozástól eltiltás kötelező alkalmazási esetének kiesése, ugyanakkor súlyosabb, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetője, ha a bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el, eltiltható lesz bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll.

Súlyosabb elbírálást eredményez az új Btk. azon rendelkezése, amely a járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabását – különös méltánylást érdemlő esetet kivéve – kötelezővé teszi a járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt elkövető terhelttel szemben. Enyhébb anyagi jogi normát tükröz ugyanakkor a határozott ideig tartó járművezetéstől eltiltás legrövidebb tartamának egy évről egy hónapra történő leszállítása.

Súlyosító hatású, hogy az új Btk. szerint már nem csak a többszörös visszaeső, hanem egyik visszaeső sem bocsátható próbára. Enyhébb hatást kell ugyanakkor tulajdonítani annak az új szabálynak, mely szerint a pártfogó felügyelő a pártfogó felügyelet fele részének, de legalább a hatályát vesztett Btk. szerinti két év helyett egy év eltelte után javasolhatja a pártfogó felügyelet megszüntetését, ha annak szükségessége már nem áll fenn.

Az elkobzás körében is találunk súlyosító rendelkezéseket.

Dr. Jávorszki Tamás: Igen, így van. Súlyosító hatást indokolt tulajdonítani az elkobzás körében az elkobzás kivételes mellőzése kizártsága esetköre szűkülésének annak eredményeképp, hogy az erről rendelkező szakaszt új bekezdéssel és az ott taxatíve felsorolt különös részi tényállásokkal egészítette ki a törvényhozó, melyek esetében is kizárt a mellőzés kedvezménye.

További súlyosító hatású a vagyonelkobzás alá eső vagyon körének kiszélesítése (és ezzel egy újabb törvényi vélelem megteremtése a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett vagyon esetén túlmenően) azzal a vagyonnal, amelyet a kábítószer-kereskedelem elkövetője a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett.

Enyhítő hatású, hogy halmazati büntetés kiszabása esetén a büntetési tétel felső határa kétszeresére emelésének körét a személy elleni erőszakos bűncselekményt elkövető személyekkel szemben az új Btk. arra az esetre korlátozza, amikor a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább három különböző időpontokban elkövetett (tehát anyagi halmazatban álló) és egyben befejezett.

További enyhítés, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés kötelező alkalmazási köre is leszűkült erre az esetkörre: csak anyagi bűnhalmazatot képező, befejezett bűncselekmények elkövetése esetén kerülhet sor alkalmazására.

Enyhébb elbírálást eredményez az enyhítő szakasz azon módosulása, melynek folytán már nem csak az egy évnél rövidebb tartalmú szabadságvesztés helyett szabható ki alternatív módon más büntetési nemhez tartozó büntetés, hanem az egy évi szabadságvesztés helyett is.

Súlyosító hatást indokolt tulajdonítani a felfüggesztett szabadságvesztés szabályai megváltozásának abban a körben, mely szerint már nem csak az erőszakos többszörös visszaeső, hanem valamennyi többszörös visszaeső elkövető kizárt a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének kedvezményéből.

Előző cikkünket az időbeli hatályról itt olvashatják.
(Folytatjuk…)

---