Szakma-valahol.hu – jogosult-e védelemre az általános domain név?

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2017. október 20.
Rovat:

Az a domain név, amely a vállalkozás által folytatott két tevékenységet, a tevékenység gyakorlásának helyére utalással tartalmazza, nem rendelkezik olyan egyedi jellegzetességgel, amely miatt a domain nevet védelem illetné meg – a Kúria eseti döntése.


Ami a tényállást illeti, a felperes az alpereshez hasonlóan főtevékenységként műszaki vizsgálatot és elemzést folytatott. Mindkettejük cége rendelkezett Szegeden fióktelepekkel, gazdasági tevékenységüket is ott végezték. A felperes „muszaki-eredetvizsgaszeged.hu” domain név alatt tart fenn honlapot, amit 2011. július 28-án regisztrált. Az alperes 2015. január 15-e óta rendelkezik a „muszakieredetvizsgaszeged.hu” domain névvel.

A felperes álláspontja szerint az alperes jogsértést valósított meg a domain név használatával, kérte ezért, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, kötelezze a jogsértő magatartás abbahagyására. Ezen túlmenően a névviselési jogának megsértését állította. Úgy vélte, az alperes jellegbitorlást követ el, mivel hasonló megjelenéssel, azonos szolgáltatást kínál, ezzel akadályozza a felperes megkülönböztethetőségét. A domain nevek között nagyfokú a hasonlóság, ami összetéveszthetőséget eredményez. Ez szerinte mind a fogyasztók, mind a versenytársak törvényes érdekét sérti.

 

Az első- és másodfokú bíróság eljárása

Az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alperes domain neve használatával jellegbitorlást követett el, és kötelezte a domain név használatának abbahagyására. A bíróság érvelése szerint az alperes magatartása a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvénybe ütközik. A hatályos szabályozás szerint tilos valamely forgalomképes ingó dolgot vagy szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel előállítani, forgalmazni vagy reklámozni, továbbá olyan nevet, árujelzőt vagy egyéb megjelölést használni, amelyről a versenytársat, illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni. Álláspontja szerint ez a magatartás domain név jogsértő használatával is megvalósulhat.

 

Kiemelte, hogy bár a felperes domain neve hétköznapi szavakat tartalmaz, a felperes által végzett tevékenységre, annak földrajzi helyére utal, így önmagában nem jellegzetes, jellegzetességét az adja, hogy a felperes széleskörű reklámanyagaira, amiben az a domain név jelent meg, így erről szokták a fogyasztók a felperes szolgáltatását felismerni.

A másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és elutasította a keresetet. Hibásnak tartotta az elsőfokú bíróság érvelését, mivel a hivatkozott szabály a kereskedelmi név védelmét szolgáló szabály, a felperes cégneve pedig nem azonos, de még csak nem is hasonlít a domain nevére. Névviselési joga sérelmére ezért jogszerűen nem hivatkozhat. A jogi személy cégnevén kívül természetesen más beazonosításra alkalmas jellemzővel is rendelkezhet, ilyen lehet a domain név is, ami kereskedelmi névvé válhat meghatározott feltételek fennállása esetén. A bíróság szerint azonban a felperes domain neve olyan megkülönböztető ismérvet nem hordoz, amelyről kizárólag és kétséget kizáróan a felperest lehet felismerni. Megkülönböztető jelleg hiányában a felperes domain neve nem válhatott a felperes kereskedelmi nevévé. Hangsúlyozta továbbá, hogy a felperes domain nevében szereplő kifejezés egyfajta szolgáltatás leghétköznapibb megjelölése. Számos vállalkozás nyújt ilyen szolgáltatást, akár Szegeden is. Az ilyen jellegű kifejezések nem sajátíthatók ki.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes azzal érvelt, hogy az alperessel versenytársak, mivel azonos földrajzi területen végzik ugyanazt a gazdasági tevékenységet, a műszaki vizsgáztatást és elemzést, illetve az eredetvizsgálatot. Márpedig a felperes szerint a reklámanyagainak figyelembevételével egyértelműen megállapítható, hogy a fogyasztók a felperes domain nevét, a felperes szolgáltatásával azonosítják, annak ellenére, hogy az a felperes cégnevét nem tartalmazza. Álláspontja szerint, azzal, hogy az alperes megtévesztően hasonló megjelenéssel, azonos szolgáltatást kínál, egyrészt akadályozza a felperes megkülönböztethetőségét, másrészt a fogyasztókat megtéveszti, döntésüket befolyásolja. Tévesnek tartotta a másodfokú bírósági azon álláspontját, miszerint a domain neve nem jellegzetes, és a szóhasználatot sajátjának, a maga által alkotottnak tekintette. Sérelmezte, hogy korábban az alperes még más néven volt elérhető. Domain nevét azért változtatta meg, hogy a műszaki eredetvizsgálat internetes keresőbe történő beírása esetén a fogyasztó az alperes nevére találjon rá.

 

A Kúria megállapításai

A Kúria egyetértett azzal, hogy a domain név huzamosabb ideig történő rendszeres használata esetén alkalmas lehet a szolgáltatást nyújtó személy beazonosítására. A felperes domain nevét vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy bár összetettebb, mint egy konkrét tevékenység megjelölése, hiszen két tevékenységet takar a tevékenység gyakorlásának helyszínére utalással, azonban ennek ellenére sem rendelkezik olyan egyedi jellegzetességgel, amelyről a fogyasztók a felperes szolgáltatását ismernék fel. A domain névben megjelenő tevékenységet több vállalkozás is folytatja, folytathatja Szegeden. Az ilyen domain név kisajátítása éppen a felperes számára biztosítana tisztességtelen előnyt. Mivel a domain név egyedi jellegzetessége nem állapítható meg egyértelműen, ez pedig önmagában kizárja a jogsértés megállapítását.

Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv.VII.21.347/2016.) a Kúriai Döntések 2017/10. számában 342. szám alatt jelent meg.

 


Kapcsolódó cikkek:


Az ügyvédek véleménynyilvánítási joga
2018. augusztus 17.

Az ügyvédek véleménynyilvánítási joga

Az ügyvéddel szembeni elvárás hivatásának gyakorlásakor, hogy más hatóságok tagjainak adja meg a kellő megbecsülést és tiszteletet, amelyet saját hivatásával szemben is elvár. Az ügyvédi tevékenység ellátása során ezért az ügyvédnek a véleménynyilvánítási joga korlátozott, e korlátozás a szakma sajátosságaiból eredően az erkölcsök, mások jó hírneve vagy jogai védelmének fenntartása érdekében szükséges és indokolt.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész
2018. augusztus 14.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész

A fellebbezést követően sorra kerülő másodfokú eljárásnál továbbra is alapszabály, miszerint a fellebbezési eljárás nem ismételt elbírálást, hanem felülbírálatot jelent. Az új Be.-re is jellemző, hogy abban mind a reformatórius, mind a kasszatórius jogkör gyakorlása megtalálható. Így a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet vagy helyben hagyja, vagy megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Utóbbi esetben az eljárást megszünteti, vagy az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét
2018. augusztus 13.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét

Alábbi cikkünkben, mivel az előző héten megjelent egyetlen Magyar Közlönyben (2018/125. szám) szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a döntvények és a hivatalos tájékoztatók közül válogattunk.