Szakma-valahol.hu – jogosult-e védelemre az általános domain név?

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2017. október 20.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az a domain név, amely a vállalkozás által folytatott két tevékenységet, a tevékenység gyakorlásának helyére utalással tartalmazza, nem rendelkezik olyan egyedi jellegzetességgel, amely miatt a domain nevet védelem illetné meg – a Kúria eseti döntése.


Ami a tényállást illeti, a felperes az alpereshez hasonlóan főtevékenységként műszaki vizsgálatot és elemzést folytatott. Mindkettejük cége rendelkezett Szegeden fióktelepekkel, gazdasági tevékenységüket is ott végezték. A felperes „muszaki-eredetvizsgaszeged.hu” domain név alatt tart fenn honlapot, amit 2011. július 28-án regisztrált. Az alperes 2015. január 15-e óta rendelkezik a „muszakieredetvizsgaszeged.hu” domain névvel.

A felperes álláspontja szerint az alperes jogsértést valósított meg a domain név használatával, kérte ezért, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, kötelezze a jogsértő magatartás abbahagyására. Ezen túlmenően a névviselési jogának megsértését állította. Úgy vélte, az alperes jellegbitorlást követ el, mivel hasonló megjelenéssel, azonos szolgáltatást kínál, ezzel akadályozza a felperes megkülönböztethetőségét. A domain nevek között nagyfokú a hasonlóság, ami összetéveszthetőséget eredményez. Ez szerinte mind a fogyasztók, mind a versenytársak törvényes érdekét sérti.

 

Az első- és másodfokú bíróság eljárása

Az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alperes domain neve használatával jellegbitorlást követett el, és kötelezte a domain név használatának abbahagyására. A bíróság érvelése szerint az alperes magatartása a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvénybe ütközik. A hatályos szabályozás szerint tilos valamely forgalomképes ingó dolgot vagy szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel előállítani, forgalmazni vagy reklámozni, továbbá olyan nevet, árujelzőt vagy egyéb megjelölést használni, amelyről a versenytársat, illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni. Álláspontja szerint ez a magatartás domain név jogsértő használatával is megvalósulhat.

 

Kiemelte, hogy bár a felperes domain neve hétköznapi szavakat tartalmaz, a felperes által végzett tevékenységre, annak földrajzi helyére utal, így önmagában nem jellegzetes, jellegzetességét az adja, hogy a felperes széleskörű reklámanyagaira, amiben az a domain név jelent meg, így erről szokták a fogyasztók a felperes szolgáltatását felismerni.

A másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és elutasította a keresetet. Hibásnak tartotta az elsőfokú bíróság érvelését, mivel a hivatkozott szabály a kereskedelmi név védelmét szolgáló szabály, a felperes cégneve pedig nem azonos, de még csak nem is hasonlít a domain nevére. Névviselési joga sérelmére ezért jogszerűen nem hivatkozhat. A jogi személy cégnevén kívül természetesen más beazonosításra alkalmas jellemzővel is rendelkezhet, ilyen lehet a domain név is, ami kereskedelmi névvé válhat meghatározott feltételek fennállása esetén. A bíróság szerint azonban a felperes domain neve olyan megkülönböztető ismérvet nem hordoz, amelyről kizárólag és kétséget kizáróan a felperest lehet felismerni. Megkülönböztető jelleg hiányában a felperes domain neve nem válhatott a felperes kereskedelmi nevévé. Hangsúlyozta továbbá, hogy a felperes domain nevében szereplő kifejezés egyfajta szolgáltatás leghétköznapibb megjelölése. Számos vállalkozás nyújt ilyen szolgáltatást, akár Szegeden is. Az ilyen jellegű kifejezések nem sajátíthatók ki.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes azzal érvelt, hogy az alperessel versenytársak, mivel azonos földrajzi területen végzik ugyanazt a gazdasági tevékenységet, a műszaki vizsgáztatást és elemzést, illetve az eredetvizsgálatot. Márpedig a felperes szerint a reklámanyagainak figyelembevételével egyértelműen megállapítható, hogy a fogyasztók a felperes domain nevét, a felperes szolgáltatásával azonosítják, annak ellenére, hogy az a felperes cégnevét nem tartalmazza. Álláspontja szerint, azzal, hogy az alperes megtévesztően hasonló megjelenéssel, azonos szolgáltatást kínál, egyrészt akadályozza a felperes megkülönböztethetőségét, másrészt a fogyasztókat megtéveszti, döntésüket befolyásolja. Tévesnek tartotta a másodfokú bírósági azon álláspontját, miszerint a domain neve nem jellegzetes, és a szóhasználatot sajátjának, a maga által alkotottnak tekintette. Sérelmezte, hogy korábban az alperes még más néven volt elérhető. Domain nevét azért változtatta meg, hogy a műszaki eredetvizsgálat internetes keresőbe történő beírása esetén a fogyasztó az alperes nevére találjon rá.

 

A Kúria megállapításai

A Kúria egyetértett azzal, hogy a domain név huzamosabb ideig történő rendszeres használata esetén alkalmas lehet a szolgáltatást nyújtó személy beazonosítására. A felperes domain nevét vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy bár összetettebb, mint egy konkrét tevékenység megjelölése, hiszen két tevékenységet takar a tevékenység gyakorlásának helyszínére utalással, azonban ennek ellenére sem rendelkezik olyan egyedi jellegzetességgel, amelyről a fogyasztók a felperes szolgáltatását ismernék fel. A domain névben megjelenő tevékenységet több vállalkozás is folytatja, folytathatja Szegeden. Az ilyen domain név kisajátítása éppen a felperes számára biztosítana tisztességtelen előnyt. Mivel a domain név egyedi jellegzetessége nem állapítható meg egyértelműen, ez pedig önmagában kizárja a jogsértés megállapítását.

Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv.VII.21.347/2016.) a Kúriai Döntések 2017/10. számában 342. szám alatt jelent meg.

 

Kapcsolódó cikkek:


Mikor kezdődik a munkaidő?
2019. január 22.

Mikor kezdődik a munkaidő?

Mit jelent a reggel nyolcórai munkakezdés? Ekkor a munkavállalónak már „harca készen” kell állnia a munkahelyén, vagy ekkor csak a munkavégzésre való felkészülés veszi kezdetét? Része a munkaidőnek, amíg a munkavállaló beöltözik a munkavédelmi ruhába, vagy amíg telepíti a napi frissítéseket a számítógépére?

Jogszabályfigyelő 2019 – 3. hét
2019. január 21.

Jogszabályfigyelő 2019 – 3. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/4–7. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Kúria honlapján megjelent anyagok közül válogattunk.

A Földtörvény változásai
2019. január 21.

A Földtörvény változásai

Január 11-i hatállyal ismét változott a földforgalmi törvény, amellyel a jogalkotó a helybenlakó szomszédokat, a kertészeti tevékenységet végzőket és a vetőmagelőállítókat kívánta kedvezőbb helyzetbe hozni.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén
2019. január 18.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén

Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén előírt harminc napos határidő anyagi jogi igényérvényesítési és nem perindítási határidő. Annak elmulasztását az ügy érdemében kell vizsgálni, nincs mód a keresetlevél ez okból történő idézés kibocsátása nélküli elutasítására – a Kúria eseti döntése.