Szarvasmarhának tekinthető-e a kutya? – Beszámoló az 1 éves a korlátozott precedensrendszer című online konferenciáról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Különösen örömteli és korántsem mindennapi egy olyan nyilvános esemény, melynek keretében a Kúria elnöke, a Magyar Jogász Egylet elnöke és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke cserél közösen tapasztalatot különféle szakmai kérdésekben. Még inkább emeli egy ilyen alkalom fényét, ha a prominens előadók sorát neves jogalkalmazók és egyetemi oktatók is gazdagítják.

A Wolters Kluwer Hungary Kft. április 14-én a korlátozott precedensrendszer bevezetésének 1 éves évfordulója alkalmából rendezett több órás online tanácskozást, melynek elsődleges célja a struktúra elméleti és gyakorlati vonatkozásainak, a felhalmozódó tapasztalatoknak megvitatása, továbbá a hivatásrendek munkájának segítése volt.

Megnyitóbeszédében Kézdi Katalin, a vállalat ügyvezető igazgatója Prof. Dr. Kiss György akadémikus, a Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott szavait idézte („Hölgyeim és Uraim! Elolvastam az Mt.-t, először azt hittem, értem, aztán jöttek a kérdések…”), utalva arra, hogy a téma frissessége és a vele kapcsolatos bizonytalanságok egyértelműen az izgalmas konferencia létjogosultságát irányozzák elő.

A nyitóelőadásban Prof. Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke mindenekelőtt megjegyezte, hogy az egyéves évforduló látszólagos, hiszen az csupán a korlátozott precedensrendszer bevezetési folyamatának közbülső állomásától számítandó a konferencia időpontjáig. Kitért a jogegység jelenségének megkerülhetetlenségére, továbbá egyfajta jogtörténeti íven keresztül mutatta be, hogyan jutott el a hazai ítélkezés a konferencia központi témáját adó „fél-precedens” struktúrához. Beszélt a rendszer konkrét mibenlétéről és működési mechanizmusairól, bevezetésének indokairól. Elmondása szerint eddigi személyes gyakorlati tapasztalatai pozitívak, s véleménye szerint a korlátozott precedensrendszer hozzájárulhat az átláthatóbb ítélkezéshez, illetve a bírósági szervezet tekintélyének növekedéséhez.

Prof. Dr. Badó Attila, az SZTE-ÁJK intézetvezető egyetemi tanára felvázolta a precedensek szerepét a világ jogrendszereiben, ismertette a különféle precedensfogalmakat, illetve tanulságos jogeseteken keresztül mutatta be az angol, illetve amerikai jogértelmezés sajátosságait (a cikkünk címében szereplő kérdést is egy ilyen kauza analógiai dilemmája ihlette). Végezetül összegezte a korlátozott precedensjog várható hatásait.

A precedensjog kontinentális jogfelfogásbeli alkotmányjogi vetületeit vette górcső alá Prof. Dr. Trócsányi László. Előadásában a jogcsaládok egymástól történő elkülönítésétől indult, vizsgálat tárgyává tette a hazai alkotmányos kultúra és a precedensek viszonyát, a jogegység és a jogbiztonság megteremtésének két alappilléreként, az alkotmányos párbeszéd legfontosabb elősegítőiként pedig a jogalkotót és az Alkotmánybíróságot emelte ki.

Dr. Virág Csaba, a Fővárosi Törvényszék tanácselnökének zenei csemegékkel keretezett prezentációjában hallhattunk a bírói jogértelmezés kollektív hiedelmeiről, mítoszairól, a bírói gondolkodásmód és attitűd alapjairól. Az előadó több vonatkozó hazai kvalitatív és kvantitatív kutatás következtetéseit is ismertette, szólt a precedensrendszer jelentőségéről az új Pp. struktúrájában, valamint összefoglalta a korlátozott precedensjog bevezetésének első polgári peres tapasztalatait.

Az ügyvéd szemével láttatta a konferencia központi témáját Dr. Bánáti János. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke kifejtette, hogy a felgyorsult jogalkotás „lavinájának” sodrában a hivatásrend képviselői az elmúlt években egyre nehezebben tudtak eligazodni, illetve mankóként visszanyúlni a bírói gyakorlathoz. Álláspontja szerint is működésképtelennek bizonyult a korábbi, „a felek feje fölött” megteremtendő jogegység, ezért üdvözlendőnek tekinthető a korlátozott precedensrendszer és azon belül a jogegységi panasz bevezetése. Felhívta a figyelmet ugyanakkor utóbbi intézmény fonákságaira is, végezetül pedig abbéli reményét fejezte ki, hogy az online térből kilépve, hamarosan személyes jelenlétű konferencia megtartására is lehetőség nyílik a témában.

Az oktatásnak ugyanúgy reflektálnia kell a jogrendszert érintő koncepcionális változásokra, mint a hivatásrendek közösségének – szögezte le előadásában Prof. Dr. Somssich Réka, az ELTE-ÁJK dékánhelyettese. Nincs ez másként a korlátozott precedensrendszerrel sem, mely álláspontja szerint át fogja helyezni a jogi oktatás hangsúlyait. Szükséges a hallgatóknak elmagyarázni a struktúra dogmatikai megalapozását, fogalmi kereteit és készségszinten kell őket felkészíteni az esetalapú gondolkodásmód használatára. Mindez embert próbáló, ám kétségkívül izgalmas feladat – tette hozzá.

A felvételről megtekinthető online konferencia záróelőadásában Dr. Megyeri Andrea, a Wolters Kluwer Hungary Innovációs és Tartalomfejlesztési Igazgatója, a Jogtár® Szerkesztőségének vezetője vázolta fel a Future Ready Lawyer kutatás tapasztalatain keresztül azt, hogy a technológia hogyan tud a jogászok segítségére lenni az új rendszerben – példaként említve dinamikusan fejlődő Döntvénytár megoldásunkat.

Használja napi munkájához Ön is az Ügyvéd Jogtár® Plusz és Prémium, Közigazgatás Jogtár® Plusz és Prémium, Jogtanácsos Jogtár® Plusz és Prémium, valamint az Adó Jogtár® Prémium előfizetések részét képező, több, mint 215 000 anonimizált határozatot magába foglaló, hatékonyan és könnyen kereshető Döntvénytár adatbázist, benne legújabb megoldásunkkal, a döntések kapcsolati hálóját vizualizáló Döntvénygráffal!

Nincs még Jogtár-előfizetése? Kötöttségek nélkül bizonyosodna meg a platform előnyeiről? Kérje 2 hetes ingyenes prémium hozzáférését ide kattintva és próbálja ki, milyen egyszerű megtalálni egy-egy jogesetet a gyakorlatban!

Lemaradt online konferenciánkról? Nézze meg felvételről!


Kapcsolódó cikkek

2022. május 20.

Háborús bűnöket vizsgáló különleges törvényszék létrehozását javasolja az Európai Parlament

Nemzetközi törvényszék létrehozását javasolják európai parlamenti képviselők az ukrajnai háborúban elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására. Az Európai Parlament (EP) állásfoglalást fogadott el erről, melyben az EP-képviselők felszólítják az uniós intézmények vezetőit, hogy tegyenek meg mindent az orosz és fehérorosz vezetők felelősségre vonásáért emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és az ukrajnai agresszió során elkövetett egyéb bűncselekmények miatt.

2022. május 20.

Megsemmisítette az AB a népszavazási kérdések hitelesítését

Alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az Alkotmánybíróság (AB) a Kúria népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott végzéseit. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a Fudan Egyetem ügyében a nemzetközi szerződés miatt, az álláskeresési járadék ügyében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani.

2022. május 20.

Szabályozott szakszervezeti képviseleti jogosultság

A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet az, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik. Ennek azon feltétele, hogy az alapszabály szerint a munkáltatónál képviseletre jogosultság szabályozott legyen, egyaránt vonatkozik a munkáltatónál működő szakszervezeti szervre, illetve a szakszervezet munkáltatónál munkaviszonyban álló tisztségviselőjére is – a Kúria eseti döntése.