Szerencsejáték és önkorlátozás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kormány jogszabályt alkotott a felelős játékszervezés részletes szabályairól. A rendelet tartalmazza többek között a játékosvédelmi nyilvántartás szabályait, és a játékosokra vonatkozó önkorlátozási szabályokat.


 

 

 

 

 

A 329/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet szerint  játékos egy vagy több szerencsejáték fajtára vagy több szervezőre kiterjedő önkorlátozó nyilatkozatot tehet. 

  A jelentős önkorlátozó nyilatkozatot írásba kell foglalni és azt a személyazonosság igazolása mellett személyesen, az állami adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatán, vagy postai úton teljes bizonyító erejű magánokiratban az állami adóhatósághoz kell előterjeszteni.

 A jelentős önkorlátozó nyilatkozatban a szerencsejáték fajták a következő felosztás szerint jelölhetők meg:

  •   kártyateremben szervezett kártyajáték,
  •   játékkaszinó,
  •   online kaszinó,
  •   távszerencsejáték,
  •   Szjtv. 20. §-a szerinti sorsolásos játék,
  •   távszerencsejátéknak nem minősülő fogadás.

 

  A jelentős önkorlátozó nyilatkozatban az állami adóhatóság tevékenységi engedélyével rendelkező szervező jelölhető meg.

A jelentős önkorlátozó nyilatkozat érvényességi ideje 1 év, 3 év vagy 5 év. Az 1 évet meg nem haladó érvényességű nyilatkozat visszavonásának nincs helye. Az 1 évet meghaladó érvényességű nyilatkozat legalább 2 év leteltét követően a személyazonosság igazolása mellett az állami adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatán, személyesen tett írásbeli nyilatkozatban vonható vissza.

 


Kapcsolódó cikkek

2022. május 17.

Kell-e félni a munkaidőkeretről? Munkavállalói szemmel

A munkaidőkeret a rugalmas munkaidő szervezés közismert eszköze. Ha valami rugalmasságot és költségmegtakarítást jelenthet a munkáltatónak, az könnyen gyanússá válik a munkavállaló számára. Az alábbiakban munkavállalói szempontból tekintjük át, mit jelent a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás, milyen következményekkel kell számolnia a munkavállalónak, és milyen garanciákra számíthat.

2022. május 16.

Nem sért személyiségi jogokat a Tiborcz-adó

A Kúria szerint a sérelmezett kifejezés mint politikai vélemény a véleménynyilvánítás szabadságának fokozott védelmét élvező közügyek szabad vitatásának fogalmi körébe tartozik. A Kúria az elsőfokú bírósággal egyetértve azt állapította meg, hogy az adott esetben a felperes a személynevének politikai véleményt tükröző használatát tűrni köteles.

2022. május 16.

Jogszabályfigyelő 2022 – 19. hét

Alábbi cikkünkben a 2022/77–79. számú Magyar Közlönyök újdonságai és a Kúria honlapján megjelent legfrissebb szakmai anyagok közül válogattunk.