Szigorú marihuána döntés
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jogszabályváltozásra tekintettel a marihuána 2012. január 1. napját megelőzően megállapított 20 és 120 g közötti tiszta THC-tartalmát ezen időpontot követően nem lehet automatikusan a jelentős mennyiség alsó határát meghaladónak tekinteni – a Kúria eseti döntése.
A tényállás
A terhelt 2007 nyarán megismerkedett egy szerb állampolgárral, aki – miután megtudta, hogy a terhelt rendszeresen fogyaszt marihuánát – felajánlotta, hogy Szerbiából nagyobb mennyiségben a magyarországinál lényegesen olcsóbb áron szerez neki. 2008 áprilisában a szerb állampolgár felajánlotta terheltnek, hogy 2000 euróért 1 kg marihuánát ad neki úgy, hogy a kábítószert Szerbiából egy ismeretlen személlyel Magyarországra szállíttatja, a vételárat pedig a terhelt majd a későbbiekben kifizeti. Így a terhelt találkozott a szállítóval, akitől összesen 844,4 gramm tömegű, 31,87±1,28 gramm delta-9-THC-t tartalmazó marihuánát vett át. A kábítószert azonban a nyomozó hatóság a 2008. április 29. napján tartott házkutatás során lefoglalta. A lefoglalt marihuána esetében a mért tiszta hatóanyag-tartalom a jelentős mennyiség alsó határának 159,4%-a, azaz 1,5-szerese. A terhelt az esetet megelőzően is szerzett már saját használatra a csekély mennyiség felső határát meg nem haladó marihuánát.
Az első- és másodfokú eljárás
Az elsőfokú bíróság a terheltet bűnösnek találta kábítószerrel visszaélés bűntettében és kábítószerrel visszaélés vétségében, ezért őt mint visszaesőt halmazati büntetésül 5 évi börtönbüntetésre és 5 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Mindkét ítéletben rögzítették, hogy a 1979. évi 5. tvr. (Btké.) 23. §-a alapján a csekély mennyiség felső határa a delta-9-tetrahidrokannabinol esetében 1 gramm. A kábítószer pedig akkor jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a csekély mennyiség felső határát jelentő 1 g 20-szorosát, vagyis 20 grammot meghaladja.
A felülvizsgálati indítvány tartalma
A terhelt védője sérelmezte, hogy a másodfokon eljárt bíróság nem értékelte döntése során a kábítószer hatóanyag-tartalmát érintő jogszabályi rendelkezések megváltozását. Az első- és a másodfokú határozat meghozatalának időpontja között ugyanis megváltoztak Btké. kábítószer csekély és jelentős mennyiségének fogalmát meghatározó szabályai, és ez kihathat a terhelt cselekménye minősítésére, mert lehetővé válhat az enyhébb minősítés. A régi Btk. azon előírását, amely szerint akkor, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntető törvény szerint a cselekmény enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni (2. §), a terhelt esetében is figyelembe kellett volna venni.
A Kúria megállapításai
Az első- és a másodfokú határozat meghozatala közötti időpontban, 2012. január 1-jei hatállyal módosult a Btk. 23. §-a (a másodfokú határozat 2013. március 28-án született). Egyrészt a kábítószer csekély mennyisége felső határa számításakor THC esetén a tiszta hatóanyag-tartalom helyett a tiszta és savformában együttesen jelen lévő THC-tartalmat (totál-THC) rendelte figyelembe venni a szabályozás, másrészt a csekély mennyiség 1 grammos felső határa helyett 6 grammos felső határ került megállapításra. Mindezek alapján a jelentős mennyiség alsó határa 120 g totál-THC-re módosult.
A változás miatt a Kúria arra a megállapításra jutott, hogy a korábban mért 20 és 120 g közötti tiszta THC-tartalmat a jogszabályváltozást követően nem lehet automatikusan a jelentős mennyiség alsó határát meghaladónak tekinteni.
A Kúria egyetértett azzal, hogy ha a terhelt esetében a jelentős mennyiségű kábítószerre történt elkövetéstől eltekintenénk, cselekménye nem a régi Btk. 282/A. § (3) bekezdése, hanem az (1) bekezdése szerint minősülne és öt évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés helyett csak 2–8 évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő, ami a jogerős ítéletben alkalmazott minősítéshez képest kétségtelenül enyhébb elbírálást tenne lehetővé. Így amikor a másodfokon eljáró ítélőtábla e kérdés vizsgálatára nem tért ki, megsértette a büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó e szabályt. Az eljárási szabályok értelmében azonban a büntető anyagi jog szabályának megsértése csak abban az esetben felülvizsgálati ok, ha ahhoz törvénysértő büntetés alkalmazása társul. Ez alatt a Kúria nem kizárólag a büntetési tételkereten kívül eső büntetést tekinti törvénysértőnek, hanem a büntetési tételkereten belüli, de a büntetés kiszabás elveit elvi szinten sértő, kirívóan súlyos büntetés is minősülhet ilyennek, ezért elsősorban arra irányult a Kúria vizsgálata, hogy ha a terhelt cselekménye a Btk. 282/A. § (1) bekezdése szerint lenne minősítendő, a kiszabott büntetést törvénysértően súlyosnak kellene-e tekinteni.
A jogerős határozatban kiszabott 5 évi szabadságvesztés (ami az ottani minősítés alsó határát jelenti) a 2–8 évig terjedő büntetési tétel esetén a középmértékkel megegyező tartamú lenne. Mivel a terhelt büntetett előéletű, a kábítószer-visszaélés vétsége vonatkozásában visszaeső volt és az elkövetésre a feltételes szabadsága idején is került sor, illetve a kiszabott büntetése halmazati büntetés, ezért a Kúria úgy ítélte meg, hogy a törvényi középmértékkel egyező tartamú büntetése nem lehet kirívóan súlyosnak, a büntetéskiszabás elvi sérelmét jelentőnek tekinteni, így a felülvizsgálati indítványt elutasította.
Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. II. 953/2013.) a Kúriai Döntések 2014/10. számában 293. szám alatt jelent meg.
