Tanúvédelem az új büntetőeljárásban – VII.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ezúttal az új büntetőeljárásról szóló cikksorozatunkban már taglalt, a sérülékeny csoportokat megillető különleges bánásmód egy újabb aspektusát tekintjük át: ez pedig a fenyegetett helyzetbe kerülő tanú helyzete, akit az államnak meg kell védenie, ha a vallomását bizonyítékként akarja felhasználni a perben.


Az új büntetőeljárásról szóló cikksorozatunk előző részében a sérülékeny csoportokról volt szó, és a különleges bánásmódra vonatkozó szabályokat ismertettük. Láttuk, hogy az ehhez a csoporthoz tartozás három tényező függvénye lehet: az életkoré, az állapoté és az eljárási helyzeté. Az első akkor alapozza meg a különleges bánásmódban részesülés szabályainak érvényesülését, ha a büntetőeljárás résztvevője 14 vagy 18 éven aluli személy. (Gyermekkorú, fiatalkorú, kiskorú személy attól függően, hogy a terheltről, a sértettről, esetleg más büntetőeljárási résztvevőről van-e szó.) A második helyen említett állapot a fogyatékos személyekre utal. A harmadik szempont pedig a viszony, amely abból ered, hogy például a sértett egy súlyos, többnyire szexuális bűncselekmény áldozata lett, de ide tartozik a fenyegetett helyzetbe kerülő tanú is, akit az államnak meg kell védenie, ha a vallomását bizonyítékként fel akarja használni a perben.

Az alábbi cikk ez utóbbit, a tanúvédelmi szabályok lényegét ismerteti.

A tanúvédelem szükségessége

A szervezett bűnözés megjelenésével vált szükségessé Magyarországon a tanú jogi védelme. Mivel a tanú olyan személy, akinek a bizonyítandó tényről tudomása van, ezért vallomása értékes bizonyítási eszközt jelent az eljárásban. Így a jogalkotónak és a jogalkalmazónak olyan helyzetet kell teremtenie, hogy a tanú a vallomását megtegye, és ennek ne legyenek rá nézve súlyos következményei.

A tanú védelme mindig és mindenhol az állam feladata és kötelessége. Mivel a büntető igazságszolgáltatásnak szüksége van a tanúk és más személyek közreműködésére, kötelezettséget kell vállalnia, hogy a büntetőeljárásban fellépőket emiatt hátrány nem éri. A tanúk védelmét ennek megfelelően az új büntetőeljárási törvény (Be.) szabályai között is megtaláljuk.

A tanúvédelem módszerei

A cél a tanút fenyegető veszély legalacsonyabb szintre szorítása. A védelem lehet fizikai, illetve a tanúk egyes, különösen sebezhető csoportjait illetően pedig pszichikai.

A tanú védelmét szolgáló állami eszközök tárháza igen széles. Többek között ide tartozhatnak:

–           az anyagi jogi eszközök,

–           a fizikai (személyes) védelem,

–           az anonimitás (teljes vagy részleges),

–           a különösen védetté nyilvánítás,

–           a védelmi programba való felvétel.

A tanúvédelem terén megvalósuló számos pozitívum mellett az eljárás szervezésével kapcsolatos feladatok, többek között a bírósági épületek célszerű kialakítása viszont nem történt meg, pedig erre már vannak nyugat-európai példák. Ez azért lenne fontos, hogy a sértett, a tanú és a terhelt, illetve a hozzátartozók külön várakozzanak a bírósági folyosón

Az anyagi jogi eszközök közül a tanú fenyegetéssel való befolyásolásának büntetőjogi tilalma említhető talán az első helyen. Ez a hazai jogszabályban a „hamis tanúzásra felhívás” bűntetteként mintegy száz éve jelen van. A hatályos Btk. Különös Részében még két másik bűncselekmény is található, melyek mind a tanúvédelem anyagi jogi eszközrendszerének tekinthetők (kényszerítés hatósági eljárásban; a tanú vesztegetéssel történő befolyásolása).

A tanúk számára nyújtandó folyamatos fizikai védelemnek viszont sokáig – 1999-ig – nem volt jogilag szabályozott rendszere. Ma már hatályban vannak a tanú személyi adatainak bizalmas kezelésére vonatkozó rendszabályok. Ennek értelmében a tanúként fellépő veszélyeztetett személy címét, gépkocsijának rendszámát a hatóságoknak titkosan kell kezelniük. Amennyiben szükséges, akkor a tanú új nevet, rendszámot kaphat, és a lakhely ideiglenes vagy végleges cseréjére is lehetőség van. Mindezeket az állam részéről nyújtandó anyagi támogatás is kísérheti.

A részleges és a teljes anonimitás – mint a tanúvédelem egyik lehetséges módszere – az új Be.-nek is része. Emellett a veszélyeztetett személyt különösen védett tanúvá nyilváníthatják, valamint a személyi védelemre vonatkozó szabályozás is benn van a kódexben.

A zártláncú televíziós berendezések széles körű alkalmazása is kezd elterjedni Európában, és hazánkban is. Ez azt jelenti, hogy a tanú nem a tárgyalóteremben, nem a vádlott fizikai jelenlétében tesz vallomást.

Az eddig ismertetett eljárásjogi rendelkezések egy része valamennyi tanút, egy része viszont csak a különleges bánásmódot igénylő személyt érinti.

A valamennyi tanút érintő intézkedések köre

Az új Be. a valamennyi tanú számára nyitva álló eszközöket szétszórtan szabályozza, ezért átlátni ezeket nem könnyű feladat. Például az új Be. (181. §) lehetőséget ad arra, hogy a tanú írásban tegyen tanúvallomást, vagy a 99. § alapján a személyes adatait zártan kezeljék, vagy lehetősége van arra is, hogy az érdekében ügyvéd járjon el (59. §), de a 210. § arra is lehetőséget nyújt, hogy a felismerésre bemutatás esetén a felismerő észlelhetőségét kizárják, egy szakasszal később pedig az új Be. a szembesítés mellőzhetőségéről szól.

A különleges bánásmódot igénylő tanút érintő intézkedések köre

–           kímélet,

–           a tárgyalás nyilvánosságának korlátozhatósága,

–           a tanú személyes adatainak zárt kezelése,

–           személyes védelem,

–           különösen védetté nyilvánítás,

–           védelmi programba történő felvétel. (Nem csak a Be. része, külön törvény is vonatkozik erre.)

[htmlbox be_jogszabalytukor]

Mi az, ami még hiányzik a tanúvédelem terén?

A technikai jellegű lehetőségek még ma sem teljesek. Más országokban – főleg Nyugat-Európában – léteznek már személyi riasztó felszerelések, s ezek segítségével a megfenyegetett polgár azonnal riaszthatja a rendőrséget (Svédország).

Az eljárás szervezésével kapcsolatos feladatok, többek között a bírósági épületek célszerű kialakítása sem történt meg. Ez azért lenne fontos, hogy a sértett, a tanú és a terhelt, illetve a hozzátartozók külön várakozzanak a bírósági folyosón. Angliában például új bírósági épületeket már csak úgy építenek – a régieket is úgy alakítják át –, hogy a vád és a védelem tanúi külön helyiségekben várakozhatnak, és külön útvonalakon közelíthetik meg azokat.

Befejezés helyett

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a tanúvédelem pozitív intézkedései mellett, hogy ezek a rendelkezések sohasem történhetnek a terhelt kárára. Ha megnézzük az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseit, akkor azt látjuk, hogy számtalan esetben azért marasztaltak el egy államot, mert a terhelt bűnösségét védett tanúk vallomására alapította, s ezzel megsértette a tisztességes eljárás elvét.


Kapcsolódó cikkek

2022. január 24.

Nem teljesítette az oltásokkal kapcsolatos adatigénylést az EMMI

A NAIH többek között azt állapította meg, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma törvényes működésének veszélyeztetésére, illetve üzleti titokra hivatkozva nem tagadhatja meg a koronavírus védőoltásokkal kapcsolatos közérdekű adatok kiadását.

2022. január 21.

Választási szakértőkkel folytatott megbeszélést az ÁSZ

2022. január 19-én az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának szakértői delegációja tett látogatást az Állami Számvevőszék székházában. A szakmai találkozón az ÁSZ az EBESZ szakértői delegációját a teljes körűen tájékoztatta arról, hogy a törvények által előírt kereteken belül a kampányidőszakot megelőzően, arra felkészülve, proaktívan mind ellenőrzési, mind tanácsadó szerepével hogyan mozdította elő a szabályos, átlátható közpénzfelhasználást.