Távmeghallgatás, tárgyalótermi kép- és hangrögzítés a bíróságokon

Szerző: Kiss Anna
Dátum: 2015. december 11.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fenti címmel kétnapos nemzetközi konferenciát szervezett az OBH 2015. november 30-án és december 1-jén, mivel Magyarországon is szeretnék bevezetni az országos szintű tárgyalótermi kép- és hangrögzítést, valamint a távmeghallgatást.


A Távmeghallgatás, tárgyalótermi kép- és hangrögzítés a bíróságokon című rendezvényt a Magyar Igazságügyi Akadémián az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde és Pintér Sándor belügyminiszter nyitotta meg.

Handó Tünde kitért a közelmúlt úgynevezett e-fejlesztéseire: az elektronikus panaszra, a pertartam-kalkulátorra, az elektronikus fizetés lehetőségére és a „hírvivő” szolgáltatásokra. Az utóbb említett projekt annak érdekében jött létre, hogy a bíróságokat könnyen el lehessen érni, hogy mindenki gyorsan és kényelmesen tájékozódhasson bírósági ügyeinek állásáról. A Bírósági Tájékoztató Rendszer az állampolgárok és képviselőik számára a személyes azonosítást követően lehetővé teszi, hogy az ügyekkel kapcsolatban az őket érintő adatokat a neten a nap 24 órájában megtekinthetik. A kialakított rendszer segítségével láthatják, hogy az ügyben kitől, milyen iratok érkeztek. A Bírósági Figyelmeztető Rendszer segítségével a polgárok – előzetes regisztráció után – a folyamatban lévő ügyeikben minden olyan jogi eseményről SMS-ben vagy e-mail útján értesítést kapnak, amelyet az eljárási szabályok nem tiltanak.

Az említett projektekre az OBH méltán büszke, de a jövőben számos más feladat megvalósítására is törekedni kell. Ilyen cél a távmeghallgatás és a videókonferencia rendszerének a bevezetése. Ez a különböző helyszíneken lévő emberek között tértől és időtől függetlenül lehetőséget ad a személyes találkozásra.

Pintér Sándor szerint az informatikai fejlesztésé a jövő, a huszonegyedik században e nélkül nem működhet egy ország. Sajnos hazánknak van még mit tennie. Bár a távmeghallgatásra lehetőséget ad a Büntetőeljárási törvény (Be.), mégis csak ritkán élnek ezzel a lehetőséggel. Az utóbbi időben ezt a migrációs ügyekben tudták alkalmazni, és ez talán majd mintául szolgál más esetekben is. A földrajzi akadályok leküzdésére az informatikát lehet segítségül hívni – hangsúlyozta a belügyminiszter.

A megnyitók után a résztvevők megismerték az egyes európai megoldásokat, és betekintést nyertek az észt, a lengyel, a belga, az osztrák, a szlovén és a spanyol igazságszolgáltatás hétköznapjaiba.

Az első előadást a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) munkatársa tartotta, aki a társaság video-kommunikációs platformjának felhasználási eseteiről, továbbá a kormányzat számára végzett fejlesztéseiről beszélt. Daimar Liiv az észt bíróságokon működő kép-és hangrögzítésről szóló jogszabályokat ismertette és a mindennapok joggyakorlatát. Belgiumot Balogh Katalin képviselte, aki egy szimuláció segítségével az AVIDICUS projektet mutatta be, így a résztvevők láthatták, hogyan működik a gyakorlatban a kétnyelvű videokonferencia a bírósági eljárásban.

Az OBH méltán büszke az eddigi bírósági e-projektekre, jövőbeni céljai közt pedig a távmeghallgatás és a videókonferencia rendszerének a bevezetése is szerepel

Mercedes Fernandez Ordónez a spanyol reformokról tartott előadásában a jogi környezetben megvalósuló technológiai újításokról beszélt. A szlovén előadó, Barbara Nerat hazájának büntetőeljárását ismertetve kitért az ottani kép- és hangrögzítésre, valamint a távmeghallgatás szabályaira. Lengyelországot két előadó képviselte. Marcin Sosiński a lengyel kép- és hangrögzítésről, Marcin Myczkowski pedig az elektronikus jegyzőkönyvek átiratáról tartott előadást. Az osztrák tapasztalatokat Peter Bauer mondta el.

A konferencián ismertették az OBH közeli tervét arra vonatkozóan, hogy rövid időn belül kiépítik a bíróságokon a távmeghallgatáshoz szükséges technikai hátteret, remélik továbbá, hogy a tárgyalótermi kép- és hangrögzítést lehetővé tevő alapfeltételek is rendelkezésre állnak majd.

Ezen a téren előrelépést jelent, hogy október 5-én megszületett az OBH elnöki ajánlása a civilisztikai eljárásokban alkalmazható távközlési hálózat útján lefolytatott távmeghallgatásról és távtolmácsolásról. Az ajánlás értelmében a távmeghallgatás folyamán az eljárás szereplői két vagy három, de akár több különböző helyiségben is tartózkodhatnak, ha jogszabály ezt lehetővé teszi. Így az is elképzelhető, hogy a bíró, a résztvevők és a tolmács egyidejűleg más-más helyiségben legyen, feltéve, hogy egyidejű, közvetlen összeköttetésük biztosítható. A távmeghallgatásban részt vevő személyeknek az erre a célra kialakított helyiségben kell tartózkodniuk és a meghallgatás ideje alatt jelen kell lenniük. A meghallgatás nyilvánossága abban a helyiségben valósul meg, ahol a bíró (bírósági titkár) e folyamat során jelen van. A távmeghallgató helyiségben a kamerát úgy kell elhelyezni, hogy a felvételen egyidejűleg látható legyen az erre kialakított, elkülönített helyiségben tartózkodó valamennyi személy. A kamera látószögét úgy kell beállítani, hogy a helyiségnek ne lehessen olyan pontja, amely azon kívül esik. A többi helyiségben egy-egy további kamera helyezhető el, ezt pedig a tárgyalóteremből lehet irányítani. Ezek a kamerák biztosítják, hogy a távmeghallgatási eljárási cselekményen felszólalókat és a tolmácsot közvetlenül figyelemmel kísérjék.

Kapcsolódó cikkek:


Már lehet jogegységi panaszt benyújtani a Kúriához
2020. július 10.

Jogegységi panaszt nyújthatnak be a Kúriához a peres felek, ezzel kikényszeríthetővé válik, hogy a bíróságok ugyanolyan jogkérdéseket ugyanúgy bíráljanak el. A július 1-jétől működő jogintézményről a jogegységipanasz-eljárások előkészítésével megbízott kúriai tanácselnök beszélt.

Gondolatok a szerkezetátalakítási eljárásokról
2020. július 7.

Gondolatok a szerkezetátalakítási eljárásokról

A rövidített nevén Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvet 2021. július 17-ig kell implementálni a magyar jogrendbe, ami azonban nem csak azt jelenti, hogy ezzel kapcsolatban hoznak egy új törvényt, vagy beillesztenek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezései közé egy új fejezetet. Az irányelv előírja azt is, hogy a kis- és középvállalkozások segítésére részben online elérhető restrukturálási terv-minták készüljenek, és alakítsanak ki korai előrejelző eszközöket.