Terápiás kutyák az egészségügyi intézményekben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség Egyesület azért fordult az ombudsmanhoz, mert álláspontjuk szerint a jogszabályok nem tartalmazzák megfelelően a terápiás kutyák egészségügyi intézményekben való alkalmazhatóságát.

Az alapügy

Az Egyesület tájékoztatása szerint a jogszabályok nem teszik lehetővé a terápiás kutyák alkalmazását az egészségügyi intézményekben. A segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló 27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet (SZMM rendelet) a segítő kutyák alkalmazását a gyógypedagógia, szociális szolgáltatások, pedagógiai, pszichológiai, pszichiátriai, konduktív pedagógiai habilitációs és rehabilitációs folyamatban teszi lehetővé, azonban csak a közművelődési, oktatási, szociális, gyermekjóléti intézményekben.

Mivel a jogszabályi felsorolás nem tartalmazza az egészségügyi intézményeket, ezért előfordult, hogy ezek az intézmények megtagadták a terápiás kutyák belépését a területükre. Az Egyesület azt sem találta egyértelműnek, hogy az egészségügyi intézmények gyógykezelés körében alkalmazhat-e terápiás kutyákat.

Az Egyesület arra vonatkozóan is kérte az ombudsman segítségét, hogy az egészségügyi intézmények milyen jogszabályi alapon tilthatják meg a terápiás kutyák beengedését, illetve felvetette, hogy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) és az SZMM rendelet ellentmond egymásnak, mert a Fot tartalmazza az egészségügyi szolgáltatást, az SZMM rendelet azonban nem.

Az Egyesület indítványozta, hogy az ombudsman tekintse át a jelenlegi szabályozást és kezdeményezze a jogalkotónál a terápiás kutyák egészségügyi intézményekben való alkalmazási feltételeinek jogszabályba foglalását.

Az ombudsman megkereste az emberi erőforrások miniszterét, aki válaszában kifejtette, hogy a Fot-ban rögzített közszolgáltatás fogalmából kell kiindulni, az SZMM rendelet szabályozása erre tekintettel került kialakításra, azonban az SZMM rendelet csak példálózó felsorolást tartalmaz, azt nem lehet szűken értelmezni, mert az SZMM rendeletben a terápiás kutyák minél szélesebb körben történő alkalmazhatóságát kívánta biztosítani a jogalkotó, ez pedig csak a közszolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmények egységes jogértelmezésével lehetséges.

Az emberi erőforrások minisztere a helyzet egyértelművé tétele érdekében jelezte, hogy kezdeményezi az SZMM rendelet módosítását, amelyben feltüntetésre kerülnek az egészségügyi intézmények, illetve a terápiás kutyák egyértelmű azonosítását lehetővé tevő, alkalmazandó jelzések.

Az ombudsman megállapításai

A beadvány alapján az ombudsman az Alaptörvény B) Cikkében garantált jogállamiság elvéből eredő jogbiztonság követelményét azonosította alkotmányos problémaként, tekintettel arra, hogy a különböző egészségügyi intézmények eltérően értelmezik az SZMM rendelet szabályait.

A szintén az Alaptörvényben garantált testi és lelki egészséghez való jog, amely az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján az emberi méltósággal szoros összefüggésben értelmezendő.

Az Alkotmánybíróság szerint az egészséghez való jog biztosítása az állam objektív intézményvédelmi feladata, tehát tevékenyen fel kell lépnie az egészséghez való jog garantálása érdekében. Ennek keretében az államnak olyan intézményrendszert kell működtetnie, amely betegség esetén a testi-lelki egészség visszanyerését lehetővé teszi.

A segítő kutyák alkalmazhatóságával kapcsolatban az alapvető jogok biztosa a Fot. szabályozására hivatkozott, amely szerint a terápiás kutya kiképzője és gazdája jogosult a közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató területén és egyéb mindenki számára nyitva álló helyen segítő kutyát alkalmazni, amelynek célja az esélyegyenlőség és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása.

A terápiás kutyák alkalmazásának célja ezzel szemben a terápiás kutya nem kizárólag fogyatékos emberek segítésére szolgálhat, hanem bárki számára elérhető, akinek szüksége van rá. Ebből adódik a segítő kutyák és a terápiás kutyák közötti különbségtétel, illetve, hogy a terápiás kutyákat csak bizonyos területeken lehet alkalmazni.

A fentiekre tekintettel a biztos nem tartotta megállapíthatónak a Fot. és az SZMM rendelet közötti ellentmondást. Ugyanakkor az alapvető jogok biztosa szerint az SZMM rendelet 9. §-a annak ellenére nem sorolja fel a terápiás kutyák egészségügyi alkalmazását, hogy az a jogszabály 2. §-a alapján szükséges lenne, ezért a jogszabály nem felel meg a normavilágosság és így a jogbiztonság követelményének sem.

Az ombudsman a jogalkotó által alkalmazott jogszabály-szerkesztési megoldásból arra következtetett, hogy a jogalkotói szándék nem terjedt ki a terápiás kutyák egészségügyi intézményben való alkalmazhatóságára, ebből azonban nem következik, hogy az állategészségügyi követelményeknek megfelelő terápiás kutyákról az egészségügyi intézmények jogosultak dönteni, hanem azt jogszabályban kell rendezni.

(ajbh.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csak közösen dönthetnek a jármű üzembentartójáról

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csakis közösen dönthetnek arról, hogy ki a jármű üzembentartója, személye ugyanis csak a tulajdonostársak egybehangzó nyilatkozata alapján állapítható meg. Ha az üzembentartó személye megállapítható, akkor e minőség megváltoztatásához, megszüntetéséhez úgyszintén a tulajdonostársak egyetértése szükséges – a Kúria eseti döntése.

2024. április 17.

Szolgáltató közigazgatás – 2. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.