Terápiás kutyák az egészségügyi intézményekben

A Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség Egyesület azért fordult az ombudsmanhoz, mert álláspontjuk szerint a jogszabályok nem tartalmazzák megfelelően a terápiás kutyák egészségügyi intézményekben való alkalmazhatóságát.

Az alapügy

Az Egyesület tájékoztatása szerint a jogszabályok nem teszik lehetővé a terápiás kutyák alkalmazását az egészségügyi intézményekben. A segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló 27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet (SZMM rendelet) a segítő kutyák alkalmazását a gyógypedagógia, szociális szolgáltatások, pedagógiai, pszichológiai, pszichiátriai, konduktív pedagógiai habilitációs és rehabilitációs folyamatban teszi lehetővé, azonban csak a közművelődési, oktatási, szociális, gyermekjóléti intézményekben.

Mivel a jogszabályi felsorolás nem tartalmazza az egészségügyi intézményeket, ezért előfordult, hogy ezek az intézmények megtagadták a terápiás kutyák belépését a területükre. Az Egyesület azt sem találta egyértelműnek, hogy az egészségügyi intézmények gyógykezelés körében alkalmazhat-e terápiás kutyákat.

Az Egyesület arra vonatkozóan is kérte az ombudsman segítségét, hogy az egészségügyi intézmények milyen jogszabályi alapon tilthatják meg a terápiás kutyák beengedését, illetve felvetette, hogy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) és az SZMM rendelet ellentmond egymásnak, mert a Fot tartalmazza az egészségügyi szolgáltatást, az SZMM rendelet azonban nem.

Az Egyesület indítványozta, hogy az ombudsman tekintse át a jelenlegi szabályozást és kezdeményezze a jogalkotónál a terápiás kutyák egészségügyi intézményekben való alkalmazási feltételeinek jogszabályba foglalását.

Az ombudsman megkereste az emberi erőforrások miniszterét, aki válaszában kifejtette, hogy a Fot-ban rögzített közszolgáltatás fogalmából kell kiindulni, az SZMM rendelet szabályozása erre tekintettel került kialakításra, azonban az SZMM rendelet csak példálózó felsorolást tartalmaz, azt nem lehet szűken értelmezni, mert az SZMM rendeletben a terápiás kutyák minél szélesebb körben történő alkalmazhatóságát kívánta biztosítani a jogalkotó, ez pedig csak a közszolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmények egységes jogértelmezésével lehetséges.

Az emberi erőforrások minisztere a helyzet egyértelművé tétele érdekében jelezte, hogy kezdeményezi az SZMM rendelet módosítását, amelyben feltüntetésre kerülnek az egészségügyi intézmények, illetve a terápiás kutyák egyértelmű azonosítását lehetővé tevő, alkalmazandó jelzések.

Az ombudsman megállapításai

A beadvány alapján az ombudsman az Alaptörvény B) Cikkében garantált jogállamiság elvéből eredő jogbiztonság követelményét azonosította alkotmányos problémaként, tekintettel arra, hogy a különböző egészségügyi intézmények eltérően értelmezik az SZMM rendelet szabályait.

A szintén az Alaptörvényben garantált testi és lelki egészséghez való jog, amely az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján az emberi méltósággal szoros összefüggésben értelmezendő.

Az Alkotmánybíróság szerint az egészséghez való jog biztosítása az állam objektív intézményvédelmi feladata, tehát tevékenyen fel kell lépnie az egészséghez való jog garantálása érdekében. Ennek keretében az államnak olyan intézményrendszert kell működtetnie, amely betegség esetén a testi-lelki egészség visszanyerését lehetővé teszi.

A segítő kutyák alkalmazhatóságával kapcsolatban az alapvető jogok biztosa a Fot. szabályozására hivatkozott, amely szerint a terápiás kutya kiképzője és gazdája jogosult a közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató területén és egyéb mindenki számára nyitva álló helyen segítő kutyát alkalmazni, amelynek célja az esélyegyenlőség és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása.

A terápiás kutyák alkalmazásának célja ezzel szemben a terápiás kutya nem kizárólag fogyatékos emberek segítésére szolgálhat, hanem bárki számára elérhető, akinek szüksége van rá. Ebből adódik a segítő kutyák és a terápiás kutyák közötti különbségtétel, illetve, hogy a terápiás kutyákat csak bizonyos területeken lehet alkalmazni.

A fentiekre tekintettel a biztos nem tartotta megállapíthatónak a Fot. és az SZMM rendelet közötti ellentmondást. Ugyanakkor az alapvető jogok biztosa szerint az SZMM rendelet 9. §-a annak ellenére nem sorolja fel a terápiás kutyák egészségügyi alkalmazását, hogy az a jogszabály 2. §-a alapján szükséges lenne, ezért a jogszabály nem felel meg a normavilágosság és így a jogbiztonság követelményének sem.

Az ombudsman a jogalkotó által alkalmazott jogszabály-szerkesztési megoldásból arra következtetett, hogy a jogalkotói szándék nem terjedt ki a terápiás kutyák egészségügyi intézményben való alkalmazhatóságára, ebből azonban nem következik, hogy az állategészségügyi követelményeknek megfelelő terápiás kutyákról az egészségügyi intézmények jogosultak dönteni, hanem azt jogszabályban kell rendezni.

(ajbh.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2019 – 33. hét
2019. augusztus 21.

Jogszabályfigyelő 2019 – 33. hét

Alábbi cikkünkben, a 2019/141–142. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok és közelmúltban megjelent bírósági döntések közül válogattunk.

Teljességi záradék és joglemondás
2019. augusztus 16.

Teljességi záradék és joglemondás

A teljességi záradékban az összes szerződő fél azon szándékát kell kifejezésre juttatni, hogy az írásba foglalt szerződésen kívül semmilyen egyéb nyilatkozat, kötelezettségvállalás nem képezi a szerződés tárgyát, még akkor sem, ha arra korábban konszenzus jött létre. Nem lehetséges csak egy kiragadott feltételre „teljesítési szerződés” kötése, de a megtett nyilatkozat a tartalma alapján még tartalmazhat joglemondást – a Kúria eseti döntése.

Közbeszerzési Jog online – A közösség szolgálatában
2019. augusztus 15.

Közbeszerzési Jog online – A közösség szolgálatában

A Közbeszerzési Jog online (KJO) kéthavonta megjelenő szakfolyóirat a közbeszerzés iránt érdeklődőket és a szakmai közösséget kívánja segíteni tudományos igényességgel, egyben kifejezetten a gyakorlat igényeire figyelemmel. A szakfolyóirat célja, hogy a tág értelemben vett közbeszerzés és határterületeinek izgalmas kérdéseit, a közbeszerzési törvény és végrehajtási rendeletei alkalmazása során felmerülő problémákat és lehetséges megoldásukat, a joggyakorlat fejlődését egyaránt bemutassa európai, illetve nemzetközi kitekintéssel. A periodika rovatai – tanulmányokkal, jogesetelemzésekkel, valamint az előző két hónap döntvényeivel és egyéb aktualitásokkal – ezt a célt szolgálják. Interjú az online szakfolyóirat főszerkesztőjével, dr. Németh Anitával.

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában IV. rész
2019. augusztus 15.

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában IV. rész

Az elmúlt időszakban a Kúria és az alsóbb bíróságok jelentős számú esetben semmisítettek meg közigazgatási határozatokat – jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal döntéseit –, azon oknál fogva, hogy azok kiadmányozása nem volt szabályszerű. A kiadmányozás és a semmisség összefüggéseinek megítélése körüli bizonytalanságok, továbbá az ügyek száma és hordereje vezetett végül a Kúria 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatához.