Testi kényszer, bilincs, könnygáz, gumibot az iskolában. Kihirdették az iskolaőrökről szóló törvényt

Kihirdették az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2020. évi LXXIV. törvényt, amely az oktatási intézmények területén tanítási időben a nevelési-oktatási intézmények rendjének fenntartására bevezeti az iskolaőrök intézményét.

A kiemelt médiafigyelmet kapott törvény megalkotását a jogalkotó azzal indokolta, hogy az elmúlt időszakban elszaporodtak a társadalom nagy felháborodását kiváltó, pedagógusokkal, iskola- vagy kortársakkal, de akár felnőttekkel szembeni verbális, fizikai támadások, amelyeket részben kiskorú diákok, részben őket segítő felnőttek követtek el, jellemzően az oktatási tevékenység közben. Kiemelte továbbá, hogy ezekről az esetekről készült videofelvételeket többször maguk az elkövetők, illetve az őket támogató társaik az interneten nyilvánosságra hozták, további erkölcsi sérelmet, megaláztatást okozva ezzel a bántalmazott személynek. A jogalkotó hangsúlyozta, ezek a támadások nemcsak a pedagógusokat, de az ő munkájukat közvetlenül segítő szakembereket, egyéb hivatalos és közfeladatot ellátó személyeket, valamint a védelmükre kelt harmadik személyeket is érinthetik. Rögzítette továbbá, hogy az ilyen esetek erőszakos mivoltuk mellett súlyosan negatív hatást fejtenek ki a társadalom egészére, különösen az iskolai nevelő-oktató munka minőségére, szétzilálják az iskolai közösségeket, megzavarják a köznevelési tevékenység rendjét, korlátozzák, veszélyeztetik az erőszakos cselekményekben elkövetőként nem érintett tanuló köznevelésben való részvételre vonatkozó jogának gyakorlását.

Az iskolaőrök

A végül elfogadott törvény a rendőrséget kötelezi a nevelési, oktatási intézmény (általános és középiskola) területén tanítási időben a nevelési-oktatási intézmények rendjének fenntartására. E kötelezettségének iskolaőrség útján is eleget tehet. Az iskolaőrséget úgy kell megszervezni, hogy biztosítsa az adott intézmény pedagógusai, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottai, illetve oktatói feladatainak zavartalan ellátását, a sérelmükre elkövetett jogellenes cselekmények megelőzését.

Az iskolaőrök köznevelési intézményekben biztosított jelenléte a törvény indokolása szerint növeli a pedagógusok, oktatók biztonságérzetét, másrészt a diákokban erősítheti a visszatartó erőt attól, hogy a pedagógusokkal szemben fenyegetően lépjenek fel.

Az iskolaőrök kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott személyek, aki az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel munkaviszonyban állnak. Büntetőjogi védelem szempontjából az iskolaőr közfeladatot ellátó személynek minősül, valamint kiemelendő, hogy az intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultság kizárólag az őrutasításban szereplő feladatok ellátása során, a nevelési, oktatási intézmény területén illeti meg.

Az iskolaőrök 2020. szeptember 1-jével, a tanítási év kezdetével kezdik meg működésüket.

Az iskolaőr jogai

Az iskolaőr a feladatai ellátása során jogosult

a) bárkihez kérdést intézni, felvilágosítást kérni (a válasz nem tagadható meg és a felvilágosítás kérésének idejére a kérdezett személy feltartóztatható), valamint jogosult megtiltani, illetőleg megakadályozni, hogy valamely esemény helyszínét megváltoztassák,

b) a biztonságot sértő vagy veszélyeztető személyt tevékenysége abbahagyására felszólítani és igazoltatni,

c) az intézkedésének tettlegesen ellenszegülő, valamint személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt a rendőr megérkezéséig visszatartani,

d) azt a dolgot, amely a szabálysértési törvény vagy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján lefoglalható, valamint bizonyítékként felhasználható, a rendőr megérkezéséig ideiglenesen elvenni,

e) az önveszélyes állapot, vagy a személyeket, anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megszüntetése érdekében

megtenni a veszélyhelyzet elhárításához, megszüntetéséhez haladéktalanul szükséges intézkedéseket,

intézkedni az önmagát vagy mást veszélyeztető állapotban lévő személy orvosi vizsgálatára, és közreműködni az egészségügyi intézetbe történő szállíttatásában,

intézkedni az öngyilkosság lehetőség szerinti megakadályozására,

a nevelési, oktatási intézmény területét lezárni, és megakadályozni, hogy oda bárki belépjen, vagy onnan távozzék.

Mindezek keretében az iskolaőr jogosult a biztonságot sértő vagy veszélyeztető tevékenység megszakítása érdekében, az azt elkövető személlyel szemben, illetve tettenérés esetén az arányosság követelményének betartásával testi kényszer alkalmazásával cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására kényszerítést, a visszatartott személy szökésének, önkárosításának megakadályozására bilincset, a támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés megtörésére vegyi eszközt és rendőrbotot alkalmazni, illetve használni. Az intézkedések egységesek abból a szempontból, hogy igazodva az iskolaőr feladataihoz, nem általános jellegűek, hanem csak akkor nyílik meg a jogosultság, ha arra a biztonságot sértő vagy veszélyeztető személy tevékenysége vagy tettenérés miatt szükség van.

Az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazása során meg kell tartani az arányosság követelményét. Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. Kényszerítő eszközt csak az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és az intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható. Az intézkedés folytán megsérült személy részére – amint ez lehetséges – segítséget kell nyújtani, szükség esetén gondoskodni kell arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy erről értesüljön. Az iskolaőrnek az intézkedés során igazolnia kell magát. A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet előzetesen figyelmeztetni kell. Az iskolaőr intézkedése, illetve a kényszerítő eszköz alkalmazása ellen jogorvoslatra (panasz) van lehetőség. Az iskolaőröket formaruhával és szolgálati jelvénnyel kell ellátni. Az iskolaőrt szolgálati igazolványa és jelvénye igazolja.

Az iskolaőrség adatkezelése

Az iskolaőrt harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval, a képzésben résztvevő személlyel és ezen személyek családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval vagy képzésben részt vevő személlyel, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjével, valamint a törvényes képviseleti jogot nem gyakorló szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. Az iskolaőr e kötelezettsége a munkaviszony megszűnését követően is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség azonban nem terjed ki a nevelőtestület vagy oktatói testület tagjaival, valamint a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival történő, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre.

A bűncselekmény elkövetéséért elítélt gyermekre (személyre) tekintettel folyósított iskoláztatási támogatás szüneteltetése

Ha a tanköteles, vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermeket (személyt) a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen bűnösnek mondta ki, de büntetésként rá szabadságvesztést nem szabott ki, a gyermekre (személyre) tekintettel megállapított iskoláztatási támogatást a családtámogatási ügyben eljáró hatóság – a szüneteltetés elrendelése hónapjától számított 12 naptári hónapon át – szünetelteti.

Btk. módosítás a hivatalos és közfeladatot ellátó személyek, valamint e személyek támogatói védelmében

A törvény indokolása kiemeli, hogy az iskolai erőszakos cselekmények elkövetői többségében a 12-17 év közötti korosztályból kerülnek ki. Az elkövetői kör 14 év alatti tagjai életkorukból adódóan eddig mentesülhettek a büntetőjogi felelősségre vonás alól. A Btk. módosításával a jogalkotó a hivatalos személy, illetve a közfeladatot ellátó személy, valamint e személyek támogatója elleni erőszak esetében már 12 éves kortól büntethetővé teszi az elkövetőket, ha az elkövetéskor rendelkeznek a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. A jogalkotó szerint a bővítésre azért volt szükség, mivel ezek az esetek fizikai sérülést okozó erőszak hiányában is olyan demoralizáló hatásúak, hogy társadalomra való különös veszélyességük nem vonható kétségbe.

Ezzel párhuzamosan módosul a Be. is, és rögzíti, hogy ha a bíróság a fiatalkorú vádlottat szándékos bűncselekmény elkövetésében bűnösnek mondja ki vagy szabálysértés elkövetéséért a felelősségét megállapítja, akkor a bűnügyi költség viselésére a fiatalkorú vádlott gondozását a cselekmény elkövetésének idején ellátó nagykorú személyt is kötelezheti. Ennek indoka, hogy a fiatalkorú elkövetők nevelése, a róluk való gondoskodás magában foglalhatja a kiskorú gondozásáért felelős nagykorú személyek helytállási kötelezettségét. A jogalkotó szerint ez a rendelkezés jelentősen hozzájárul a be nem fizetett és végrehajthatatlan bűnügyi költségösszegek csökkentéséhez, egyben növeli a büntetőeljárás költséghatékonyságát, illetve egyértelművé teszi, hogy az állam az adófizetők által megelőlegezett bűnügyi költségigényéről nem mond le előre.

Kép forrása: itt.

Kapcsolódó cikkek:


Milyen lesz a „jövő” ügyvédi irodája?
2020. július 10.

Milyen lesz a „jövő” ügyvédi irodája?

A jövő jogásza kutatás kendőzetlenül és objektíven kereste a választ arra a kérdésre, hogy mi vár az ügyvédi irodák, vállalati jogászok, és úgy általában a jogi szektorban dolgozó cégek többségére a technológiai újítások és a koronavírus okozta kihívások közepette.