Tilosban legelő állat és a szomszédjogok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A T/12097 számú törvényjavaslat az új Ptk.-t egészíti ki a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályaival.


A T/12097 számú törvényjavaslat a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályait rendezi. A készülő törvény az új Ptk.-át egészíti ki.

A joganyag részletesen szabályozza a tilosban talált állat befogásának szabályait, például ha a tilosban talált állat tulajdonosa ismert, az ingatlan tulajdonosa addig visszatarthatja, amíg a kérét meg nem térítik.

Az elszabadult méhrajon 2 nap után birtokbavétellel bárki tulajdont szerezhet.

Az ingatlan tulajdonosa felszedheti a szomszédis ingatlanról áthullott terményt, illetve a közterületre hullott terményt bárki felszedheti, amennyiben azt a tulajdonos elmulasztotta.

A joganyag tartalmazza a kerítéshasználattal, annak fenntartásával, költségeinek viselésével kapcsolatos szabályokat is.

A tervezet rendezi a használati jogokat a szomszédos telkek összevonása vagy egy telek megosztása folytán szomszédossá váló telkek esetében, továbbá védi a használati joggal terhelt ingatlan tulajdonosának érdekeit, korlátozza a joggyakorlást akkor, ha a telekmegosztás tehernövekedést okozna, és szabályozza a használati jog terhe alóli mentesítés lehetőségét.

Fontos eleme a törvényjavaslatnak a használati jogok ingatlannyilvántartásával kapcsolatos különös szabályok lefektetése.


Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 30.

Az állam környezetszennyezés miatti felelőssége

Az állam környezetszennyezés miatti felelősségét nem kizárólag aktív magatartás alapozhatja meg, mivel a környezetet veszélyeztető magatartás tevékenység vagy mulasztás formájában is megvalósulhat – a Kúria eseti döntése.

2022. szeptember 28.

Nem tájékoztatta megfelelően az érintettet a NEAK

A NAIH által feltártak szerint a NEAK-nak az adatkezelési tájékoztatójában fel kellett volna tüntetnie, hogy az érintetti kérelmeket csak az érintett személyazonosságáról való meggyőződést követően teljesíti.

2022. szeptember 28.

Az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bíróságának kapcsolata

Napjainkban igen élénk viták folynak az Európai Unió nemzetközi jogi helyzetéről és jogi státuszáról, illetve arról, hogy az EU hol helyezkedik el az államiság, az autonómia és a szuverenitás koordinátái mentén. Jelen tanulmány ezen problémák mélyebb megértését kívánja elősegíteni magyar nézőpontból. Konklúzióként kifejti, hogy a kompozit alkotmányosság és a bíróságok közötti párbeszéd még hosszú ideig a XXI. század megkerülhetetlen európai forgatókönyve marad, annak tényleges tartalmáról pedig érdemi vitát kell folytatni. A szerző a megoldást az együttműködésben, illetve a kölcsönös érdemi és nem csak egyirányú bírói párbeszédben, a valódi Verfassungsgerichtsverbund megteremtésében és fenntartásában látja.