Több mint sportjog


A legendás professzorra emlékeztek a VI. Sárközy Tamás Sportjogi Konferencián.

Aki személyesen ismerte dr. Sárközy Tamást, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (TF) tanszékalapító egykori rektori tanácsadóját, a Magyar Jogász Egylet és a Magyar Jégkorong Szövetség elnökét, az egyben kétségtelenül az egyik legnagyobb sportjogásznak tartotta. Nekem is volt szerencsém találkozni, beszélgetni vele és megállapítani, hogy a tenni akarásán túl a sportjog területén, a Magyar Jogász Egylet egykori vezetőjeként az oktatás is nagy jelentőséggel bírt számára. Amint hallottuk tőle: „Addig akarok tanítani, amíg tele vannak az előadótermek.” 2020-ig meg is teltek a tantermek az óráin, szerették a hallgatók a tárgyait, a kurzusait és a Professzor Urat, aki remekül megtalálta a hangot ifjú tanítványaival. Most ismét a TF-en zajlottak jogi előadások, hiszen több mint 150 fő emlékezett meg a kiváló szakemberről a VI. Sárközy Tamás Sportjogi konferencián.

Az ünnepélyes szakmai találkozót immár hatodik alkalommal, 2024. november 8-án a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem mellett, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Magyar Jogász Egylet és a Magyar Jégkorong Szövetség társszervezésében rendezték meg az Alkotás utcai intézmény nagy előadótermében. Az esemény lehetőséget adott az eszmecserére a sportjog iránt elkötelezett jogászok, hallgatók és egyéb érdeklődők körében.

Dr. habil. Cserny Ákos oktatási rektorhelyettes nyitóbeszédében hangsúlyozta, fontos megemlékezni évről-évre a 2020-ban elhunyt dr. Sárközy Tamásról, aki nemcsak a hazai jogtudomány megkerülhetetlen, rendkívül szerteágazó tudású alakja volt, hanem a sportjog és az első, sportjogot oktató magyar egyetemi tanszék alapítója is.

Dr. Sárközy Szabolcs, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, ügyvéd a család részéről volt jelen és emlékezett az édesapjára. A konferencián megjelent Dallos Gyula miniszteri biztos és Fábián László, a MOB főtitkára is.

Sárfalvi Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem sportigazgatója, korábbi világ- és Európa-bajnok magyar öttusázó beszédében hangsúlyozta, a konferencia napja mindig piros betűs ünnep a társszervező Károli Gáspár Református Egyetem életében. Dr. Szabó Tünde korábbi sportért felelős államtitkár, kormánybiztos, országgyűlési képviselő szerint a konferencia létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen, főként annak tükrében, hogy nemcsak a magyar sport, hanem a sportjog is egyre erősebb Magyarországon.

Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara volt elnöke, a Magyar Jogász Egylet társelnöke a plenáris ülés levezető elnökeként beszédében kiemelte a kiváló sportjogász munkásságát, a közös munkaéveket és a barátságukat.

A szakmai program idén is gazdag volt, az előadók tíz, jogot oktató és a sportjog iránt elkötelezett magyar egyetemről érkeztek: a TF-ről, a Károli Gáspár Református Egyetemről, az ELTE-ről, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, az ELTE Savaria Egyetemi Központjából, a Pécsi, a Debreceni és a Szegedi Tudományegyetemről, az Óbudai Egyetemről, valamint a Corvinus Egyetemről. A prezentációk kapcsán élénk diskurzusok alakultak ki a szünetekben a sportjog aktuális és legfontosabb kérdéseiről.

A délutáni program két szekcióban valósult meg: sportjogi-sporttudományi és jégkorong-sporttudományi szempontokat elemeztek és vitattak meg az előadók.

Id. Kovács Csaba, a Magyar Jégkorong Szövetség szakmai alelnöke is tisztelgett a professzor emléke előtt, aki 10 éven keresztül, 1988 és 1998 között állt a hazai szövetség élén, maradandót alkotva nemcsak a jégkorongsport, hanem a sportjog területén is. A szövetség fontosnak tartotta, hogy a konferencián a hazai jégkorongsport tudományos alapú megközelítéséről is beszéljenek. A Magyar Jégkorong Szövetség a konferenciával párhuzamosan immár hagyománnyá vált Sárközy Tamás Jégkorong-emléktornát szervezett, ahol a felnőtt férfiválogatott a második helyen zárt az olaszok mögött, a sorozatban harmadszorra megnyerve a tornát a budapesti Tüskecsarnokban.

Dr. Szekeres Diána egyetemi docens, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Sportjogi Tanszékének vezetője volt a konferencia háziasszonya és a sportjogi-sporttudományi szekció levezetője, dr. Ocskó Eszter adjunktussal közösen. A testnevelés és a sportjog történeti fejlődését pedig dr. Sipos-Onyestyák Nikoletta boncolgatta társszerzőivel, dr. Szikora Katalinnal és dr. Szekeres Diánával.

Érdekes előadást tartott prof. dr. Görög Márta a mesterséges intelligencia sportelemzésben való alkalmazásával összefüggő egyes jogi kérdésekről, majd dr. Neszmélyi Emil az amatőrsport-szerződések kötelező jellegének megszüntetéséről. Dr. Fejes Gábor A versenyjog és a sport friss találkozási pontjai, avagy pillanatkép a mérkőzés állásáról című előadása is figyelemfelkeltő volt. A konferencián szó esett a sportolókat ért balesetek miatt megítélt sérelemdíjak formálódó gyakorlatáról, az esélyegyenlőség alapelveiről és kihívásairól a sportban, különös tekintettel a nemek közötti egyenlőségre. Emellett elgondolkodtató prezentációk hangzottak el a robotok jelenlétéről a sportban, a sport alaptörvényi vonatkozásáról, a sportteljesítmények fokozásáról, a játékvezetés politikai gazdaságtanáról, az európai sportmodell újraszabályozásának egyes kérdéseiről, az edző sportsérülésekért való felelősségéről. A munkáltatói egészségsértések objektív felelősségének érvényesüléséről és korlátairól is szó volt a sportjog vonatkozásában.

Jégkorong-sportszakmai előadásokban bővelkedett a prof. dr. habil. Géczi Gábor, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézetének igazgatója által vezetett szekció, egyben az ő zárszavával fejeződött be az ünnepi konferencia, melyet a szervezők jövőre, immár a VII. alkalommal is szeretnének megrendezni.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.

2024. december 6.

Perújítás az alapügyben távollévő terhelttel szemben folytatott eljárás miatt

Ha a terhelt az elsőfokú bírósági eljárásban valamennyi tárgyaláson részt vett, érdemi vallomást tett és kizárólag az ügydöntő határozat kihirdetésekor nem jelent meg, a bizonyítás megismétlése nem válik szükségessé a terhelt távollétén alapuló perújítási eljárásban. A perújítás célja ebben az esetben a terhelt vallomástételi, észrevételezési és indítványozási jogának biztosítása és az ez alapján szükségessé váló bizonyítás lefolytatása – a Kúria eseti döntése.

2024. december 4.

Kamerás adatkezelés szálláshelyen

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egymillió forint adatvédelmi bírságot szabott ki egy szálláshellyel szemben az érintett ingatlanra felszerelt kamerarendszerrel összefüggő adatkezelés jogszerűségének vizsgálata során. A döntést az indokolta, hogy a szálláshely nem nyújtott a hazai és regionális előírások szerint könnyen hozzáférhető és átlátható tájékoztatást az általa működtetett kamerarendszer kapcsán megvalósuló adatkezelésről.