Törvénybe iktatva: mindenki köteles eltartani a szüleit


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közelmúltban megszavazta a parlament a T/528 számú, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) módosításáról benyújtott törvényjavaslatot, amellyel bár a kódex egészét érintő módosítás nem történt, ám a javaslat több ponton is jelentős változtatást eszközöl. Elsődlegesen a zálogjogra vonatkozó rendelkezéseket érinti a módosítás, de változik az értékpapírjog, módosulnak a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjére vonatkozó felelősségi szabályok, és nem utolsó sorban a szülőtartás intézménye is megerősödik az új szabályok által.


Nem újdonság a szülőtartás

Jóllehet a szülőtartás intézménye igazán az Európai Unió (EU) más országaiban terjedt el, azonban itthon sem számít újdonságnak, hiszen az Alaptörvény XVI. cikke eddig is kifejezésre juttatta a gyermekek szüleik iránti felelősségviselését, amikor egyértelműen kimondja, hogy „A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni”.

Ugyanezt a kötelezettséget tartalmazza a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 14. paragrafusa is, amely szerint „a nagykorú gyermeknek külön törvényben foglaltak szerint tartási kötelezettsége áll fenn azon szülőjével szemben, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani”. Ezen felül a Ptk. Családjogi Könyvének elődjeként ismert Családjogi törvény is tartalmazott már rendelkezéseket a szülőtartásra vonatkozóan, ahogy a Ptk. is rendelkezik róla jelenleg, a rokontartás normái között.

Ezekhez a rendelkezésekhez iktatja be július 1-jétől a módosítás a szülőtartás megerősítését szolgáló szabályokat.

A módosítás indoka: megerősítés

Felmerülhet a kérdés, hogy ha eddig is ilyen széles körben volt szabályozva a szülőtartás intézménye, akkor miért volt szükség a jelenlegi Ptk. módosítására ebben a tárgyban. A válasz viszont egyszerű: mivel alkotmányos szinten az egyéb rokontartási kötelezettséghez képest kiemelt jelentőséggel bír a nagykorú gyermek szüleik iránti tartási kötelezettsége, így indokolttá vált a szülőtartás intézményének megerősítése, amelyet főként az e fajta tartási kötelezettség elmulasztásának oldaláról volt szükség másképp kezelni.

A megerősítés érdekében ezért a Ptk. új bekezdése megismétli az Alaptörvény rendelkezését, kiegészítve a már eddig is érvényben lévő szabályt. Eszerint A Ptk. 4:196. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és a gyermeknek a szülőjével szemben. A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.”  

Azért érdekes belegondolni abba, hogy a módosítás a tartás törvénybe iktatásával a felnőtt korú gyermekek részére kettős terhet állapít meg, hiszen a társadalombiztosítás rendszere anno épp azért jött létre, hogy az idősek eltartásának terhét levegye az egyes családok válláról és közös társadalmi kötelezettséggé tegye azt

Új megtérítési igényérvényesítési lehetőség

Az elfogadott Ptk.-módosítás a fentiek okán tartalmaz egy új megtérítési igényérvényesítési lehetőséget arra az esetre, ha a tartásra önhibáján kívüli okból rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett olyan személy gondoskodik, akinek ez egyébként nem lenne kötelezettsége. Tehát ez azt jelenti, hogy ha az idős személyt például olyan szociális intézmény látja el, amely térítésköteles, azonban az idős személy nyugdíja az ellátást nem fedezi és más módon sem tudja finanszírozni azt, abban az esetben a ki nem fizetett térítési díjat követelni lehet a szülője iránt tartásra kötelezhető nagykorú gyermektől.

A Ptk. eddig is rendelkezett arról, hogy a szülőt illető tartás iránt a szülő érdekében – egyetértésével – a járási hivatal is indíthat pert, azonban ez az új rendelkezés ezt a tartási pert nem érinti, mivel attól eltérő szabályozást tartalmaz. Eltérő például az igényérvényesítésre nyitva álló határidő is, mivel a módosítás a 4:208 paragrafusban akként rendelkezik, hogy aki a tartásra rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett gondoskodik, az indokoltan nyújtott ellátás ellenértékének megtérítését az ellátás nyújtásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül követelheti a tartásra kötelezhető gyermektől. Vagyis a Ptk. módosítása ebben a tekintetben jogvesztő határidőt határoz meg a követelésre.

A tartás mértéke

A bíróság a tartás mértékét a szülő indokolt szükségletei és a nagykorú gyermek teljesítőképessége alapján határozza meg. Az indokolt szükségletek körében az ítélkezési gyakorlat meghatározza azt, hogy a tartás nem lehet szűkös, azonban ugyanígy nem lehet luxusigények fedezését sem követelni. Vagyis az eltartó nagykorú gyermeket – amennyiben teljesítő képes – olyan mértékű tartásra kell kötelezni, amely a szülő igényeinek megfelelő, átlagos színvonalú kielégítését biztosítja, annak felelős életvitele mellett.

A törvény külön kiemeli, hogy az idős kora, betegsége, fogyatékossága vagy más ok miatt gondozásra szoruló rokon tartásának kötelezettsége a gondozásának és ápolásának költségeire, továbbá az azokkal kapcsolatos más szükséges szolgáltatásokra is kiterjed. Lehetőség van tartáskiegészítésre is, ha a szülőnek rászorultsági foka alapján teljes tartásra nincs szüksége. Ebben az esetben a szülőtartás csak kiegészítő jellegű. Lényeges szabály azonban, hogy ha a jogosult rászorultsága teljes, de a tartására elsősorban köteles rokonai nem képesek az indokolt szükségleteinek megfelelő tartást nyújtani, akkor a sorban következő kötelezettektől kérhet tartáskiegészítést. Vagyis előtérbe kerülhet az is, hogy nem csak a szülők, hanem a nagyszülők tartásáról is gondoskodni kell.

Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat

Az új folyóirat célja, hogy tudományos igénnyel, de a gyakorlat számára is hasznosítható módon, a gyakorlatban felmerülő problémákra fókuszálva mutassa be a Polgári Törvénykönyvet.
Főszerkesztő: dr. Vékás Lajos

További részletek, megjelenés >>

A tartás mértékét a fentiek szerint meghatározza az eltartó teljesítőképessége is, amellyel kapcsolatban a törvény rögzíti, hogy valamennyi tartási igény nem haladhatja meg a jövedelmének felét. Ez azonban azt is jelentheti, hogy a felső korlátot, azaz a felnőtt korú gyermek jövedelmének 50 százalékát a tartásra kell fordítania, ami nem biztos, hogy kivitelezhető, ha arra gondolunk, hogy nem csupán az idősek nyugdíjának fizetésére szolgáló járulékot kell megfizetnie egy aktív korú felnőttnek, hanem ezen túl gondoskodnia kell saját jövőbeni nyugdíjának megtakarításáról, valamint gyermekeinek eltartásáról is.

A rossz viszony nem indok

A fenti szabályozások mellett azért érdekes belegondolni abba, hogy a módosítás a tartás törvénybe iktatásával a felnőtt korú gyermekek részére kettős terhet állapít meg, hiszen a társadalombiztosítás rendszere anno épp azért jött létre, hogy az idősek eltartásának terhét levegye az egyes családok válláról és közös társadalmi kötelezettséggé tegye azt. Ezáltal a felosztó-kirovó rendszer lényege, hogy az aktív dolgozók fizetik a járulékot, amelyet szétosztanak a mindenkori nyugdíjasok között. Ez a járulékfizetési kötelezettség pedig továbbra is fennmarad, emellett teszi kötelezővé a törvény a további eltartást is, hiszen a nyugdíjak összege számos esetben nem elegendő a méltó öregkor megalapozásához.

Mindezek mellett úgy gondolom, a felnőtt gyermekek részéről alapvető és elvárható, hogy idős szüleik eltartásáról gondoskodjanak, akár tartalmazza azt törvény, akár nem. Ám a társadalomban hallgatólagosan elfogadott generációs megállapodást most már törvény írja felül, így az elfogadott Ptk.-módosítással július 1-jétől már azok sem bújhatnak ki ezen kötelezettség alól, akik valamilyen oknál fogva nem ápolnak jó viszonyt szüleikkel, mivel ez nem lehet elfogadható indok a tartás elmulasztására.


Kapcsolódó cikkek

2021. december 6.

Tájékoztató a koronavírus-oltásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések elleni alkotmányjogi panaszokkal kapcsolatban

Az elmúlt időszakban nagy számban fordultak az indítványozók az Alkotmánybírósághoz a védettségi igazolványhoz fűződő jogosultságokkal, a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel, valamint az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban, jellemzően indítványminta alapján, azonos szöveggel benyújtott alkotmányjogi panasz indítványokkal.

2021. december 6.

A szülői felügyelet gyakorlása újrarendezésének szempontjai a 2022. január 1-jén hatályba lépő szabályozás fényében

Előző cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy a Ptk. Családjogi Könyvének szülői felügyelet gyakorlására vonatkozó rendelkezései hogyan változnak 2022. január 1-jével. Arra is kitértünk, hogy az új szabályokat csak a 2022. január 1. napján vagy azt követően indult bírósági eljárásokban kell alkalmazni. Sok kérdés vetődik fel ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy egy már korábban meghozott jogerős bírósági döntés megváltoztatását lehet-e sikerrel alapítani a megváltozott jogszabályi környezetre hivatkozva vagy további feltételek fennállását is bizonyítani kell a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatásához. Ezekre a kérdésekre szakértőnkkel, Dr. Wopera Zsuzsával keressük a válaszokat.