Bejelentkezés Hírlevél

Törvénygyár: átmeneti alkonyban


Szakma
2014. szeptember 8. Mátyás Ferenc

Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idei választási év némiképp lelassította az elmúlt évek felpörgött jogalkotási tempóját, ám az vélhetően újra erőre kap az őszi önkormányzati választások után. A legdrasztikusabb csökkenés a törvények és a kormányrendeletek területén figyelhető meg, számuk mintegy 100-100 darabbal csökkent. Tavaly új rendeletalkotó szervként megjelent az energetikai hivatal, a PSZÁF pedig beolvadt az MNB-be, de az együttes joganyag is csak minimálisan tér el a tavaly kiadott MNB- és PSZÁF-rendeletek számától.


A választások lelassították az elmúlt évek felpörgött jogalkotási tempóját. Csaknem minden joganyagból kevesebb született az idén. A legdrasztikusabb csökkenés a törvények és a kormányrendeletek területén figyelhető meg. Itt mintegy 100-100 darabbal csökkent a számuk. Vélhetően azonban az őszi önkormányzati választások után a törvények és kormányrendeletek számának növekedése a korábbi évekhez hasonló tendenciát fog mutatni.

Kihirdetett  2012. augusztus 31. 2013. augusztus 31.   2014. augusztus 31.
törvény 131 137 38
kormányrendelet 249 326 220
kormányhatározat 324 598 492

A rendeleti szabályozás körében az Igazságügyi Minisztérium és a Külgazdasági és Külügyminisztérium mutatott jelentős emelkedést tavalyhoz képest. Az előző évben új rendeletalkotási jogkörrel rendelkező szervként jelent meg a jogalkotói palettán a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, így az ott megfigyelhető emelkedést még félrevezető lenne vizsgálni.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete beolvadt a Magyar Nemzeti Bankba, így az MNB-nél látható rendeletszám idén már a két terület együttes joganyagát mutatja, amely csak minimálisan tér el a tavaly kiadott MNB- és PSZÁF-rendeletek számától.

Kihirdetett 2012. augusztus 31. 2013. augusztus 31. 2014. augusztus 31.
MNB 16 16 30
BM 44 50 43
HM 19 16 13
KIM (összevonva a jogutód Igazságügyi Minisztériummal) 41 22 37
KüM (összevonva a jogutód Külgazdasági és Külügyminisztériummal)   2 2 5
ME 2 0 1
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal   0 3 6
EMMI (összevonva a jogelőd NEFMI-vel)  53 62 43
NFM 51 50 37
NGM 27 34 26
VM (összevonva a Földművelésügyi Minisztériummal) 95 74 60
PSZÁF 3 11 0
NMHH 12 6 4

Szintén csökkent idén az országgyűlési és köztársasági elnöki határozatok száma, miközben az Alkotmánybíróság a 2012-es rekordminimum szintjén „mozog”. A taláros testület 2011-ben 70, 2010-ben 154, 2009-ben 82, a Magyar Közlönyben megjelent határozatot és végzést hozott.

Kihirdetett 2012. augusztus 31. 2013. augusztus 31.  2014. augusztus 31.
AB-határozat 35 22 29
OGY-határozat 58 70 34
KE-határozat 215 381 321

Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 16.

Hitelfedezet elvonásának büntetőjogi és polgári jogi következménye

A tartozás fedezetének elvonása egyszerre értékelendő büntetőjogi és polgári jogi szempontból. A tartozás fedezetének elvonása egy sajátos, szerződési fegyelmet erősítő bűncselekmény, amelynek lényege a tartozás fedezeteként lekötött vagyon elsikkasztásának büntetéssel fenyegetése. Sajátos abban az értelemben, hogy a tettes a saját vagyontárgyát sikkasztja el, amellyel megakadályozza, hogy a hitelező a korábban megalapított biztosítékból kielégítést keressen. A jelen tanulmány hitelezői nézőpontból vizsgálja a tartozás fedezetének elvonása bűncselekményét, valamint a fedezetelvonó szerződés polgári jogi szankcióját. Dr. Tóth Áron LL. M., a CMS Hungary ügyvédjelöltjének írása.