Törvényszék vagy járásbíróság?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha az eshetőlegesen előterjesztett kereseti kérelem elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik, a látszólagos keresethalmazat egészére a törvényszék rendelkezik hatáskörrel, függetlenül attól, hogy az elsődlegesen előterjesztett kereset tárgyában a per járásbírósági hatáskörbe tartozna – a Pécsi Ítélőtábla eseti döntése.


A felperes mint készfizető kezes a járásbíróságon előterjesztett keresetlevelében az I. és II. rendű alperesek közötti adásvételi szerződés és az annak biztosítékaként kötött, 2010. október 21. napjára keltezett váltó- és váltókezességi megállapodás érvénytelenségének megállapítását kérte. Keresetét a járásbíróság előtt 2014. szeptember 30. napján megtartott tárgyaláson akként módosította, hogy a váltókezesség érvénytelenségének megállapítására vonatkozó, mindaddig tényleges keresethalmazat részét képező kereseti kérelmét „másodlagos” kereseti kérelemként jelölte meg. „Pontosított” keresetében elsődlegesen az I. és II. rendű alperesek között létrejött adásvételi szerződés alaki okok miatti érvénytelenségének megállapítását, másodlagosan az ezen szerződést biztosító, a II. rendű alperes által vállalt váltótartozás és a felperes, illetve a III. rendű alperes által vállalt váltókezesség érvénytelenségének megállapítását kérte. Harmadlagosan az alapul szolgáló adásvételi szerződés érvénytelenségét akarathibára, negyedlegesen lehetetlen szolgáltatásra hivatkozással, ötödlegesen színleltségre alapítottan kérte, míg hatodlagos kereseti kérelme ismét a váltótartozás, illetve váltókezesség érvénytelenségére vonatkozott, állítva, hogy az I. rendű alperes őt annak aláírásakor megtévesztette.

A járásbíróság végzése

A járásbíróság 17. sorszámú, 2014. október 31. napján jogerőre emelkedett végzésével hatáskörének hiányát állapította meg és a keresetlevelet áttenni rendelte az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező törvényszékhez. Az áttételt azzal indokolta, hogy az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 23. § (1) bekezdés h) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartoznak az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek.

A törvényszék határozata

A törvényszék 2. sorszámú végzésével maga is hatáskörének hiányát állapította meg és az iratokat az eljáró bíróság kijelölése végett felterjesztette. Indokolásában arra hivatkozott, hogy a felperes módosított kereseti kérelmében eshetőleges kereseti kérelmeket fogalmazott meg, melyek közül a másodlagos és a hatodlagos kereseti kérelem a II. rendű alperes által vállalt váltótartozás, valamint a III. rendű alperes és a felperes által vállalt váltókezesség érvénytelenségének a megállapítását célozza, így tárgyánál fogva a törvényszék, míg az adásvételi szerződéssel kapcsolatos elsődleges, harmadlagos, negyedleges és ötödleges kereseti kérelem elbírálása a járásbíróság hatáskörébe tartozik.

Ügyvédvilág hírlevél

Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő.

Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről.

Feliratkozás >>

Kifejtette, hogy a tárgyi keresethalmazat előterjesztésének lehetősége nem jelent korlátlan jogosultságot, a félnek a kereset előterjesztésekor is arra kell törekednie, hogy a per ésszerű időn belül történő elbírálását elősegítse. A perbeli, eshetőlegesen előterjesztett kereseti kérelmek ennek nem felelnek meg, mert elbírálásuk különböző szintű bíróságok hatáskörébe tartozik, azonban az eljáró bíróság hatáskörének megállapítása jogszabályokkal kellően nem alátámasztott. A 2/2010. (VI. 28.) PK vélemény 3. b) pontja a vagylagosan vagy eshetőlegesen előterjesztett kereseti kérelmekkel kapcsolatban a hatásköri és illetékességi szabályokat a vizsgált kérelem vonatkozásában látta indokoltnak alkalmazni, ezt azonban az 1/2013. (VI. 17.) PK vélemény 2. pontja nem tartotta fenn. A módosítás indokául az szolgált, hogy látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén a felmerülő hatásköri kérdések jogértelmezéssel nem oldhatóak fel, így jogszabályi rendezést igényelnek. Hangsúlyozta, hogy mindaddig, amíg az elsődleges kereset teljesíthetőségéről döntés nem születik, a másodlagos kereset lényegében nem is létezik, így a másodlagos kereseti kérelem nem alapozhatja meg a törvényszék hatáskörét.

A Pécsi Ítélőtábla megállapításai

Az ítélőtábla nem osztja a törvényszék hatáskörrel kapcsolatos álláspontját.

Az eljáró bíróságok által helyesen felhívott Pp. 23. § (1) bekezdés h) pontja szerint az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek – így a váltóval kapcsolatos perek is – a törvényszék hatáskörébe tartoznak.

Tévedett azonban a törvényszék, amikor a látszólagos keresethalmazat szabályozásában mutatkozó joghézagot az elsődlegesen előterjesztett keresetre fókuszálva, a további kereseti kérelmek figyelmen kívül hagyásával kívánta kitölteni.

A felperes a halmazatban előterjesztett kereseti kérelmeit egyazon per tárgyává tette. A per így valamennyi kereseti kérelemmel érintett jogviszonnyal kapcsolatossá vált, függetlenül attól, hogy az eshetőlegesen történő előterjesztésre figyelemmel a másodlagos kereseti kérelem, illetve az annak alapjául szolgáló váltójogviszony vizsgálatára esetlegesen nem is kerül sor. A per fogalmi egységessége folytán, az eshetőleges kereseti kérelmek elbírálására vonatkozó külön hatásköri rendelkezés hiányában az értékpapírból származó jogviszonnyal is kapcsolatos per a Pp. fent felhívott rendelkezése folytán a törvényszék hatáskörébe tartozik.

A másodfokú bíróság mellőzi az elsőfokú bíróság végzéséből azt az utalást, hogy az eshetőleges formában történő előterjesztéssel (módosítással) a felperes a per ésszerű időn belül történő elbírálásának elősegítésére vonatkozó kötelezettségét megsértette volna. Amennyiben a kereset ilyen módon történő előterjesztése megengedett, úgy annak önmagában perelhúzó jelleget tulajdonítani nem lehet. 

Az ítélőtábla a fentiekre figyelemmel a Pp. 45. § (2) bekezdés b) pontja alapján eljárva a törvényszék kijelölésével oldotta fel az eljáró bíróságok határozatai folytán felmerült hatásköri összeütközést. 

Az ismertetett döntés (Pécsi Ítélőtábla Pkk. VI. 20 474/2014/3.) a Bírósági Döntések Tára folyóirat 2015/5. számában 78. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.

2024. április 23.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások versenyre gyakorolt káros hatásai és kivételes körülmények közötti alkalmazhatósága 

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kapcsán hangsúlyozza, hogy az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárás előkészítése során, az eljárásfajta kiválasztásakor törekedniük kell a gazdasági versenyt támogató beszerzési megoldások és eljárásfajták alkalmazására. Az ajánlatkérők formális indokok alapján nem alkalmazhatnak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást.