Tranzakciós illeték: készpénzben is kérhető a munkabér?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Augusztus 1-től emelkedik  a tranzakciós illeték. Hogyan érinti ez a bérkifizetéseket, drágábban jutnak-e hozzá fizetésükhöz a munkavállalók? Ki fizeti a munkabérek bankszámlára utalásának költségét?  Kit terhel a munkabér felvétel, a bankszámlanyitás, bankszámlavezetés és a bankkártya költsége? El lehet-e kerülni a tranzakciós illetéket? Lehetséges-e készpénzben kérni a munkabért? 
 


A törvénymódosítás értelmében az eddigi 6 000 forintos felső korlát eltörlésével 3 ezrelékről 6 ezrelékre nő a készpénzfelvétel pénzügyi tranzakciós illetéke, mind a fizetési számláról történő készpénzkifizetés, mind a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetén, míg a fizetési műveleteknél, átutalásoknál 2-ről 3 ezrelékre emelkedik az illeték, a 6 000 forintos korlát megtartásával.

A tranzakciós illeték esetén a készpénzfelvétel drágul a legnagyobb mértékben,  mivel az illeték megduplázódik, ráadásul az eddigi  felső határ is eltörlésre kerül, így minden ezer forint felvétele után 6 forintot kell majd fizetni. Így pl. egy 100 000 forintos fizetés készpénzfelvételét 7 200 forint tranzakciós illeték terhel évente.

A kormány megszorító csomagjával tehát minden pénzügyi tranzakció költségesebb lesz, minden banki műveletet, a bérek átutalását és felvételét is terheli pénzügyi tranzakciós illeték.

A tranzakciós illetéket a pénzforgalmi szolgáltató köteles megfizetni, azonban a növekvő költségeiket a bankok várhatóan a számlához, kártyához kapcsolódó díjak emelésével, vagy más módon áthárítják a fogyasztónak. Erre irányuló szándékukat sorra jelentik be a bankok. Ha bekövetkezik a tranzakciós illeték emelésének áthárítása, a munkáltatók is drágábban utalhatják át a munkabéreket és a munkavállalók is még drágábban férhetnek hozzá saját fizetésükhöz. 

Milyen módon juthat hozzá a munkavállaló munkabéréhez?

Az elmúlt évtizedekben folyamatosan szűnt meg a „borítékos”, készpénzben történő munkabérfizetés, ma már szinte minden munkavállaló átutalással kapja a bérét. A munkavállaló munkabérének bankszámlára való utalása kétségtelenül a legkényelmesebb módja a bérfizetésnek, azonban ehhez nem ragaszkodhat a munkáltató. Alapesetben nem kötelezheti a munkáltató a munkavállalót bankszámlanyitásra, azért, mert bérfizetési kötelezettségét banki átutalással kívánja teljesíteni.

A munka törvénykönyve előírása szerint a munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással kell kifizetni. Ennek megfelelően a felek megállapodásától függ, hogy a munkabér készpénzben vagy bankszámlára utalással kerül-e kifizetésre. A banki átutalásról a készpénzes kifizetésre történő váltás is a felek megállapodása alapján lehetséges.

Amennyiben a munkavállaló a munkáltató számára fizetési számlát jelöl meg a munkabérfizetés teljesítéséhez, úgy átutalással lehet teljesíteni, amennyiben erre nem kerül sor, úgy készpénzben kell kifizetni a munkabért. Ebből következően a munkáltató nem utasíthatja a munkavállalót jogszerűen arra, hogy bankszámlát nyisson valamely pénzintézetben, illetve bankszámla számot adjon meg utalás céljára.

Kollektív szerződés ugyanakkor rendelkezhet arról, hogy a munkabér kifizetése bankszámlára utalással történjen az adott munkáltatónál, ugyanis a munka törvénykönyve nem tiltja azt, hogy a munkabér fizetési módjai közti választási lehetőségre vonatkozó szabálytól kollektív szerződésben eltérjenek. Amennyiben kollektív szerződés rendelkezése írja elő a bankszámlára utalást, az valamennyi – a kollektív szerződés hatálya alá tartozó – munkavállaló vonatkozásában irányadó, függetlenül attól, hogy tagja-e a kollektív szerződést kötő szakszervezetnek vagy sem.  Amennyiben a kollektív szerződés a munkabér átutalásáról rendelkezik, a munkavállaló nem követelheti a készpénzben történő kifizetést.

A munkabér fizetési számlára utalással történő kifizetése esetén, a munkáltatónak úgy kell eljárni, hogy a munkavállaló munkabérével a bérfizetési napon rendelkezhessen. Ez a kifizetési határidő irányadó utalással történő bérfizetés esetén akkor is, ha a munkavállaló a bérfizetés napján jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén.

Arra az esetre, ha a munkabér nem utalással, hanem készpénzben kerül kifizetésre, a munka törvénykönyve eltérő szabályokat ír elő.  A munkabért, ha a bérfizetési nap heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik, legkésőbb az ezt megelőző munkanapon kell kifizetni. A munkabért a bérfizetés előtti utolsó munkahelyen töltött munkanapon kell kifizetni, vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni, ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén. A szabadság megkezdése előtti munkanapon ki kell fizetni a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint az igénybe vett szabadság idejére járó munkabért. A munkáltató a munkabért köteles a munkavállaló által megadott címre elküldeni, ha a munkaviszony a bérfizetési nap előtt megszűnt. Az elküldés költsége a munkáltatót terheli.

Készpénzes bérfizetésnél a munkabért a munkavállaló munkahelyén vagy a munkáltató telephelyén munkaidőben kell kifizetni. Szórakozóhelyen munkabér csak az ott dolgozóknak fizethető ki. Postai átutalás formájában történő kifizetés kizárólag akkor lehetséges, ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén, illetve ha a munkaviszony a bérfizetési nap előtt megszűnt.

A bérfizetés garanciális szabálya, hogy a munkabér kifizetése a munkavállaló részére költséget nem okozhat. Ez alól kivétel, vagyis nem indokolt a költségeknek egyoldalúan a munkáltatóra terhelése, ha a munkavállaló a munkabérének átutalását nem magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára kéri, ezáltal az utalás nemzetközi fizetési tranzakciónak minősül.

A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a munkavállalót nem érheti anyagi hátrány amiatt, hogy a munkabérét átutalással és nem készpénzben kapja meg. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató nem háríthatja át a munkavállalóra azt a költséget, amely az átutalással történő teljesítés miatt a munkáltató oldalán keletkezik. A munkavállalók munkabérének számlára történő utalásának költsége a munkáltatót terheli.

Megtéríttethetők-e a munkáltatóval a munkavállalót terhelő költségek? 

A rendelkezésből azonban nem következik az, hogy a munkáltatónak meg kellene fizetnie a munkavállaló számára azt a költséget, ami a munkavállaló oldalán a számlanyitással, a számlavezetéssel, bankkártyával vagy a pénz bankszámláról történő felvételével kapcsolatban felmerül. A fizetési számláról a munkabérhez jutás, és a munkabér elköltésének banki költségei (pénzfelvétel díja, bankkártya díja, számlanyitás díja, rezsi utalásának díja stb.) a munkavállalót terhelik.

Tekintettel arra, hogy a jelenlegi jogi szabályozás alapján a munkavállalónak választási lehetősége van az utalás és a készpénzes bérkifizetés között, a felmerülő banki költségek nem háríthatók át a munkáltatóra. Ez akkor is így van, ha a gyakorlatban a fizetési módok közti választást a munkavállalónál egyéb szempontok is determinálják, pl. a munkahely biztos megszerzése és megtartása érdekében inkább a munkáltató igényeinek jobban megfelelő utalás érdekében bankszámlaszámot ad meg. A bankszámlanyitás és fenntartás nem munkavállalói kötelezettség, hanem csak egy opció, amelyből eredően a költséget nem lehet a munkáltatóra terhelni. Mivel a munkavállalók maguk dönthetik el, hogy kívánnak-e bankszámlát nyitni vagy készpénzben kérik a fizetésüket, és azt is, hogy melyik banknál, milyen banki költségek mellett vezetnek számlát, a munkáltató csak az átutalással kapcsolatos költséget köteles viselni, a banki költségeket nem. Valószínűleg bíróság sem ítélne meg a munkavállalónak olyan költséget, amit nem munkáltatói utasítás, illetve nem munkavállalói kötelezettség alapján keletkezett.

A költségek viselésével kapcsolatban több megoldás is elterjedt a munkáltatók körében.

Vannak olyan bankok, amelyek pl. a havi első, második pénzfelvételért nem számítanak fel költséget, ezért érdemes a bankválasztásnál a költségeket összehasonlítani. A munkáltató bankokkal történő megállapodás kötéssel is segítheti a munkavállalókat olyan bankokhoz irányítani, melyekkel kedvező feltételekben állapodnak meg a saját dolgozókat illetően.

Másrészt a munkáltató vállalhatja a munkabér felvételével kapcsolatos banki díjak ellentételezését, ami viszont csak egy lehetőség, arra a munkáltató nem kötelezhető. Éppen ezért az önként vállalt kompenzáció összege ugyanolyan adóterhet visel, mint a munkabér. A kompenzáció összegének megállapítása is a munkáltató döntésétől függhet.

A költségek megtérítése körében a fizetési számla megnyitásának és fenntartásának költségeit a munkáltató csak akkor lehet köteles megtéríteni, ha kifejezetten a munkabér átutalással történő kifizetése céljából, a munkáltató érdekében hozta létre a fizetési számlát a munkavállaló. Ilyen eset lehet, ha kollektív szerződés alapján kötelezi a munkáltatót bankszámlaszám megadására a fizetés utalása céljából. Ahol kollektív szerződés így rendelkezik, ott nem beszélhetünk “egyéni döntésről”, és ekkor felmerülhet a pénzfelvétellel járó költségek megtérítési kötelezettsége.

Azonban a munkavállaló a bankszámláját az esetek döntő többségében nem csupán bérutalás céljára használja, hanem onnan fizeti csoportos beszedési megbízással a rezsijét, utalásokat teljesít, stb., és ezért sem kötelezhető a munkáltató a banki költségek megtérítésére.

A közszférában 1998. óta kötelező a számlára utalás, és ezzel együtt a munkáltatóknak kompenzálniuk kellett a pénzfelvétel költségét költségátalánnyal. Ezt törvény írta elő, ezért adómentes volt, de már ennek fizetési kötelezettsége is megszűnt.

Hogyan kerülhetik el a munkavállalók a bérfizetésnél a tranzakciós illeték emelése miatt bekövetkező  többletköltséget?

Ennek lehetséges módja, hogy a munkavállaló készpénzben kéri a fizetését, vagyis munkabérét attól a munkáltatótól kapja meg közvetlenül – a bankok kikerülésével – akinél dolgozik. A munkavállalóknak a munka törvénykönyve biztosítja azt a jogot, hogy fizetésüket készpénzben kaphassák meg. Az azonnali hatályú készpénzfizetésre váltásnál azonban a munkavállalóknak figyelembe kell venniük az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket is. Ha a munkabérfizetés esedékessége miatt az átutalás már folyamatban van, az azonnali váltás nem okozhat hátrányt a munkáltató részére.


Kapcsolódó cikkek

2022. június 27.

Jogszabályfigyelő 2022 – 25. hét

E heti összeállításunkban a hitelmoratórium és az árstop meghosszabbításával kapcsolatosan a hitelintézeteket és a kereskedőket terhelő tájékoztatási kötelezettségek szabályairól olvashatnak.

2022. június 27.

A kitagadási okok tartalmának alakulása és fejlődése a régi Ptk. hatályba lépését követő bírói gyakorlatban V. rész

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét jelen cikksorozat azt vizsgálja, hogy a régi Ptk. kitagadási szabályai miként érvényesültek a bíróságok joggyakorlatában.

2022. június 24.

Segédletet készített az ÁSZ a közbeszerzés témakörében

Magyarország Alaptörvénye szerint a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknek a rájuk bízott közpénzekkel és nemzeti vagyonnal az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell gazdálkodniuk. Az Állami Számvevőszék küldetése a jól irányított állam működésének támogatásához való hozzájárulás, tanácsadó eszközeivel a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá és eredményesebbé tétele, éppen ezért segédletet készített a közbeszerzések témakörében. A segédlet célja, hogy a kitöltő szervezetek értékeljék saját működésük szabályosságát, közbeszerzési gyakorlatukat.