Új Be. – Feltételes ügyészi felfüggesztés a vádemelés elhalasztása helyett

Szerző: Kiss Anna
Dátum: 2018. június 26.
Rovat:

Feltételes ügyészi felfüggesztés lett a neve az új Be.-ben a hatályos kódexben vádemelés elhalasztása néven ismert jogintézménynek. Mindkét esetben bűnösség kimondása nélkül, a vádemeléssel való fenyegetettséggel is elérhető a büntetés célja. A feltételes ügyészi felfüggesztés jogalapja a büntethetőség megszűnését eredményező magatartás elvárhatósága.


Az új büntetőeljárási törvényben (Be.) a feltételes ügyészi felfüggesztés váltja fel az eddig vádemelés elhalasztása néven ismert jogintézményt. A feltételes ügyészi felfüggesztés jogalapja a büntethetőség megszűnését eredményező magatartás elvárhatósága.

A feltételes ügyészi felfüggesztés kriminológiai, eljárási és dogmatikai alapja

A feltételes ügyészi felfüggesztés kriminológiai értelemben egyfajta elterelő jogintézmény, akárcsak a közvetítői eljárás. Büntetőeljárási szempontból az opportunitás elvéhez kapcsolható: az ügyészi diszkréció egyik eszköze. Dogmatikailag pedig egy helyen szerepel más eljárást felfüggesztő okokkal.

Az ügyészség mérlegelési jogköre

Az új Be.-ben számos olyan lehetőség van, amelynek a hátterében az opportunitás elve szerepel. Ezekben az esetekben a jogalkotó felhatalmazza az ügyészséget, hogy célszerűségi szempontokból ne emeljen vádat. Ennek alapja lehet a terhelti együttműködés. Sokan ezt vádalkunak gondolják, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy itt nem az angolszász rendszerre jellemző vádalkuról van szó, hiszen a magyar eljárásban egyáltalán nincs és nem is lesz alku az ügyészség és a terhelt között. Az új Be. ugyanis pontosan „elmondja”, hogy milyen esetekben lehet elterelni az ügyet a hagyományos eljárástól. Vagy, ahogy az új Be. írja: milyen esetekben lehet szó ügyészségi intézkedésről, illetve határozat kilátásba helyezéséről.

Az új Be. alapján az ügyészség az eljárás első szakaszában, a nyomozás folyamán bármikor közölheti a gyanúsítottal, hogy milyen intézkedésre, milyen határozat meghozatalára lát lehetőséget, melynek feltétele a terhelt beismerése.

Vádemelés helyetti elterelési lehetőségek

Az ügyészség vádemelés helyett az alábbiakat helyezheti kilátásba:

– az eljárás felfüggesztését és közvetítői eljárás lefolytatását – sikeres közvetítés esetén az eljárás megszüntetését;

– feltételes ügyészi felfüggesztést – sikeres felfüggesztés esetén az eljárás megszüntetését;

– terhelti együttműködés esetében az eljárás megszüntetését (nyomozási alku).

[htmlbox be_jogszabalytukor]

Vádemelés melletti külön eljárási lehetőségek

Az ügyészség vádemelés mellett az alábbiakat helyezheti kilátásba:

– bíróság elé állítást;

– büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárást.

A feltételes ügyészi felfüggesztés kezdeményezése

A feltételes ügyészi felfüggesztést kezdeményezheti

– az ügyészség,

– a terhelt és

– a védő.

Amennyiben a terhelt vagy a védője kezdeményezi a feltételes ügyészi felfüggesztést, akkor a kezdeményezők azt is felajánlhatják, hogy a terhelt beismeri a bűncselekmény elkövetését, ha az ügyészség nem emel vádat. Ebben az esetben az ügyészség eldöntheti, hogy melyik jogintézményt alkalmazza, a feltételes ügyészi felfüggesztést vagy az egyezséget.

Egyezség és feltételes ügyészi felfüggesztés

A terhelt az egyezségben egyéb kötelezettségként vállalhatja azt is, hogy a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében előírható kötelezettséget teljesíti.

A feltételes ügyészi felfüggesztés esetei:

– általános eset

– kivételes eset

– speciális eset

A feltételes ügyészi felfüggesztés általános esete ugyanaz marad, mint a vádemelés elhalasztása esetében, tehát ez nem változik. Az egyéb esetek köre viszont bővül. Nemcsak kábítószer birtoklása és tartási kötelezettség elmulasztása miatt indult büntetőügyben lesz erre mód, hanem azoknál a bűncselekményeknél is, amikor a büntető törvénykönyv (Btk.) Különös Része a terheltnek az eljárás megindulását követő magatartásától teszi függővé a büntethetőség megszűnését. Az új Be. Indokolása szerint, „ha ez a magatartás várható, mert a terhelt képes és hajlandó ennek teljesítésére, úgy főszabály szerinti elvárás ennek érdekében az eljárás felfüggesztése”.

A törvényben meghatározott esetekben az ügyészség nem mérlegelhet, hanem a törvény alapján egy évre felfüggeszti az eljárást. Ezek a speciális estek

Általános eset

Abban az esetben alkalmazható a feltételes ügyészi felfüggesztés, ha a bűncselekményre a törvény háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, és a terhelt jövőbeli magatartása alapján az eljárás megszüntetése várható.

Az általános esetben sem függeszthető fel az eljárás,

– ha a terhelt többszörös visszaeső,

– ha a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,

– ha a terhelt bűncselekménye halált okozott,

– ha a terhelt a bűncselekményt akár a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje, akár a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követte el,

– ha a terhelt a próbára bocsátás, vagy más ügyben alkalmazott feltételes ügyészi felfüggesztés hatálya alatt követte el a bűncselekményt.

Kivételes eset

Kivételes esetben akkor is alkalmazható a feltételes ügyészi felfüggesztés, ha a bűncselekményre a törvény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, de itt további feltétel a különös méltánylást érdemlő eset. Például az idős életkor lehet ilyen, vagy a súlyos betegség, de az elkövető javára értékelhető az elkövetési szituáció is. Megalapozhatja ezt az esetet a bűncselekmény csekélyebb tárgyi súlya is.

Speciális eset

A törvényben meghatározott esetekben az ügyészség nem mérlegelhet, hanem a törvény alapján egy évre felfüggeszti az eljárást. Az alábbi speciális esteket találjuk a jogszabályban:

– Kábítószer-birtoklással kapcsolatban nevesített büntethetőséget megszüntető egyéb ok. (Ha a kábítószer-élvező gyanúsított vállalja, hogy kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vesz részt.)

– Tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt nem büntethető az elkövető, ha kötelezettségének az elsőfokú ítélet meghozataláig eleget tesz.

– Nem büntethető az elkövető, ha a kapcsolattartást az elsőfokú ítélet meghozataláig megfelelően biztosítja, és az elmaradt kapcsolattartási formák pótlását megkezdi.

– Zártörés miatt nem büntethető az elkövető, ha a vádirat benyújtásáig a dolgot – állagának sérelme nélkül – az eljáró hatóságnak visszaszolgáltatja.

– Nem büntethető az elkövető, ha a vádirat benyújtásáig a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének eleget tesz.

– Tartozás fedezetének elvonása miatt az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti.

– Nem büntethető a rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűncselekmény elkövetője, ha mihelyt tudomást szerez a termék rossz minőségéről, mindent megtesz azért, hogy a rossz minőségű termék a birtokába visszakerüljön.

Feltételes ügyészi felfüggesztés a katonai büntetőeljárásban

Közvetítői eljárásnak a katonai szerv sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény miatt nincs helye, de feltételes ügyészi felfüggesztés korlátozás nélkül alkalmazható a katonai büntetőeljárásban.

Magatartási szabályok megállapítása

A törvény egyszerűsíti a feltételes ügyészi felfüggesztés esetén előírható magatartási szabályokat. Az elterelés általános feltételeinek tisztázásán túlmenően a törvény két további feltétel vizsgálatát nevesíti. Ezek az alábbiak:

– a gyanúsított teljesítési képességének és

– jóvátétel esetén a sértett hozzájárulásának vizsgálata.

A gyanúsított teljesítési szándéka az előírt magatartási szabály utólagos elfogadásával adott. Garanciális okból vizsgálni kell a terhelt gyógykezeléshez való hozzájárulását. A magatartási szabályok megállapítása továbbra is példálódzó jellegű marad. Ennek megfelelően a övetkezők emelhetők ki: ha a bűncselekmény összegszerűen megállapítható kárt, vagyoni hátrányt, adóbevétel-csökkenést vagy vámbevétel-csökkenést okozott, vagy elkövetési értéke összegszerűen megállapítható, és az az eljárás során nem térült meg, feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészség annak a megtérítésére vagy az eredeti állapot helyreállítására kötelezi a gyanúsítottat, feltéve, hogy erre a gyanúsított képes és ehhez a sértett hozzájárul. Az ügyészség ettől csak különös méltánylást érdemlő esetben térhet el.

[htmlbox jogtar_kepzes]

Sikeres felfüggesztés

Sikeres a feltételes felfüggesztés, ha a terhelt a büntethetőség megszűnését eredményező magatartást tanúsítja.

Az ügyészség, amikor határozatot hozott a feltételes felfüggesztésről, akkor egyben magatartási szabályt vagy kötelezettséget írt elő. (Itt jegyzem meg, hogy ezeknek az előírása csak lehetőség az ügyészség számára.) Ha ezeket a terhelt teljesíti, akkor lehet sikeres felfüggesztésről beszélni. A sikeres felfüggesztés esetén a terhelt nem büntethető, ezért az ügyészség az eljárást megszünteti.

Sikeres elterelés esetén az eljárás hatékonysága megvalósult, hiszen mindenképpen költségkímélő megoldás, ha számos nyomozási cselekményt nem kell már elvégezni.

Sikertelen felfüggesztés

Nem sikeres a felfüggesztés, ha a terhelt

– súlyosan megszegte a pártfogó felügyelet szabályait,

– súlyosan megszegte a feltételes ügyészi felfüggesztésről szóló határozattal előírt magatartási szabályokat, illetve

– az előírt kötelezettségét nem teljesíti, és az nem is várható,

– a felfüggesztés tartama alatt szándékos bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatják ki.

Ezekben az esetekben nem szüntethető meg az eljárás. Nem szüntethető meg az eljárás továbbá, a fenti eseteken túl az alábbi esetekben sem:

– törvénysértő volt a felfüggesztés,

– a terhelt panasszal élt a felfüggesztés ellen.

Sikertelen elterelés esetén nem feltétlenül kerül sor egyből vádemelésre, hanem vádemelés nélkül, a nyomozás folytatására kerül sor.

A bűnügyi költség megfizetése

Sikeres feltételes ügyészi felfüggesztés esetén, az eljárás megszüntetésekor a bűnügyi költség megfizetésével kapcsolatos főszabály, miszerint azt az állam viseli, nem érvényesül, ugyanis az ügyészség az eljárás megszüntetése esetén a bűnügyi költség, vagy egy részének megfizetésére kötelezheti a gyanúsítottat, ha az eljárást azért szüntette meg, mert a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama eredményesen eltelt. Ez a jogalkotói megoldás egyben azt is sugallja, hogy az új Be. nagyobb teret szentel az úgynevezett ügyészbíráskodásnak.

Kapcsolódó cikkek:


A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész
2018. szeptember 19.

A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a munkáltatók kártérítési felelősségének összegszerűségével kapcsolatos joggyakorlat elemzésére. Mai cikkükben az elmaradt jövedelemre vonatkozó ítélkezési gyakorlatot ismertetjük.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét
2018. szeptember 17.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/136–139. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az Országgyűlés anyagai közül válogattunk.

Ki felel a rossz harmonizációért?
2018. szeptember 14.

Ki felel a rossz harmonizációért?

A magánélethez való jog sérelmét jelenti, ha az uniós jog nem megfelelő átültetéséből fakadóan a magyar jogszabály alapján elvonják a magyar munkavállaló rendes fizetett szabadságát, ezáltal csökkentik a rekreációra, a családi kapcsolatokra fordítható idejét. A jogsértés miatt azonban a magyar állam közvetlen kártérítési felelőssége erre vonatkozó nemzeti jogszabály hiányában nem állapítható meg – a Kúria eseti döntése.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző
2018. szeptember 11.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző

A Whisky Association kontra Michael Klotz-ügyben született uniós bírósági döntés egy olyan szokatlan helyzetre vonatkozik, amelyben a kérdéses megnevezés semmilyen hangzásbeli vagy vizuális hasonlóságot nem mutat az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, ám alkalmas lehet vitatható fogyasztói képzettársításra.