Új Pp. a bírói gyakorlatban

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. július 3.
Rovat: ,

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletén ismét elemezték az új Pp. alkalmazásával kapcsolatban felmerült kérdéseket és egységes értelmezést fogalmaztak meg a bírák által feltett kérdésekre. Cikkünkben az Értekezlet által megfogalmazott válaszok közül válogattunk.


A keresethez csatlakozó alperes pertársként eljárhat-e a felperes(ek), vagy az alperes(ek) meghatalmazottjaként?

A keresethez csatlakozó alperes nem válik felperessé, nem minősül a felperes pertársának, ezért nem lehet a felperes(ek) meghatalmazottja. Mivel a többi alperessel érdekellentétbe kerül, őket sem képviselheti pertársként. Erre azért sincs lehetőség, mert a Pp. 40. § (4) bekezdése alapján az egyes perbeli cselekményei nem hatnak ki a többi alperesre. Csak az az alperes adhat a keresethez csatlakozó alperes, mint pertársnak meghatalmazást, aki maga is csatlakozott a felpereshez.

Ha a félnek több képviselője van, a közreműködő tárgyaláson történő meghallgatása során csak egy meghatalmazott indítványozhatja kérdés feltevését, illetve tehet fel kérdéseket, vagy ez a jogosultság valamennyi meghatalmazottat megilleti?

A perbeli cselekmény olyan cselekmény, amely önálló eljárásjogi joghatás kiváltására alkalmas.

A tárgyaláson egy közreműködő meghallgatása nem feltétlenül egy perbeli cselekmény, hanem  azok sorozata is lehet. Ebben az esetben a tárgyaláson a fél képviseletében jelen levő meghatalmazottak külön-külön is tehetnek fel kérdéseket a közreműködőnek. Ha azonban a közreműködő meghallgatása csak egy kérdésre irányul, tehát egy perbeli cselekménynek minősül,  akkor csak egy meghatalmazott indítványozhatja kérdés feltevését.

Mi a jogkövetkezménye, ha a tárgyaláson megjelent – a fél képviselőjeként korábban el nem járó – jogi képviselő elektronikus úton nem csatolta a meghatalmazását?

A Pp. szerint az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett képviselő az első bírósághoz benyújtott beadvány mellékleteként köteles csatolni az elektronikus okiratként rendelkezésre álló vagy az általa digitalizált meghatalmazást. A fél képviseletében a tárgyaláson megjelent jogi képviselő nem csatolhatja papír alapon a meghatalmazását. A bíróságnak ilyenkor fel kell hívnia a jogi képviselőt a képviseleti jog rövid határidővel történő igazolására.  A Pp. alapján eltérő a jogkövetkezménye a képviselteti jog nem megfelelő módon való igazolásának és annak, ha a képviselőként megjelent személy nem járhat el képviselőként. Ha a jogi képviselő a tárgyaláson igazolja, hogy a Pp. szerint jogi képviselőnek kell tekinteni, azonban a meghatalmazását papír alapon mutatja fel az ugyan nem megfelelő, de mivel a képviseleti jogának az igazolása nem szabályszerű, ennek igazolására kell a bíróságnak felhívnia.

Ha a fizetési meghagyásos eljárásban a kötelezett ellentmondását jogi képviselő útján terjesztette elő, úgy a perré alakulást követően az alperes oldalán kinek kell kézbesíteni?

A Pp. fizetési meghagyásos eljárás esetén a felek részére történő kézbesítésre speciális rendelkezést tartalmaz, amely alapján a perben keletkezett iratokat a fizetési meghagyásos eljárásban eljárt jogi képviselő részére kell kézbesíteni. A bíróságnak nem kell külön felhívást intéznie az alperesi képviselőhöz, mivel az alperes és képviselője közötti jogviszonynak megfelelően ezt követően az alperes vagy személyesen vagy képviselője útján fog eljárni.

[htmlbox pp_termekek]

A bíróság által a keresetlevélben észlelt, az érvényesíteni kívánt jogra vonatkozó értelmezési probléma esetén lehet-e gyakorolni az anyagi pervezetést? Milyen esetekben rendelhető el hiánypótlás?

A bíróság által a keresetlevélben észlelt értelmezési probléma esetén anyagi pervezetés nem gyakorolható. A bíróság azonban közrehatási kötelezettsége körében meghatározott esetekben hiánypótlást rendelhet el.

Van-e helye a bírósági meghagyás kibocsátásának abban az esetben, ha az alperes elkésetten terjeszti elő az írásbeli ellenkérelmet?

Az elkésetten előterjesztett, és igazolási kérelmet nem tartalmazó, írásbeli ellenkérelem esetén a bírósági meghagyás kibocsátásával egyidejűleg a bíróság az alperest értesíti az ellenkérelem hatálytalanságának tényéről. Amennyiben az alperes az írásbeli ellenkérelemmel együtt igazolási kérelmet is előterjeszt, akkor annak elbírálásától függ a bírósági meghagyás kibocsátása. Ha a bíróság az igazolási kérelmet visszautasítja vagy elutasítja, e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye és a bírósági meghagyás a végzés jogerőre emelkedését követően bocsátható ki.

Az írásbeli ellenkérelem előterjesztését megelőzően, illetve azt követően lehetséges-e viszontkereset-levél vagy beszámítást tartalmazó irat előterjesztése?

A viszontkereset-levél vagy beszámítást tartalmazó irat az írásbeli ellenkérelem benyújtása előtt is előterjeszthető, azt követően azonban nem. Az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően benyújtott viszont-keresetlevelet, beszámítást tartalmazó iratot, a bíróság visszautasítja. Az elkésetten előterjesztett és visszautasított viszont-keresetlevél, beszámítást tartalmazó irat, szabályszerű újra előterjesztésére már nincs lehetőség.

Kibocsátható-e a bírósági meghagyás, ha az alperes az írásbeli ellenkérelem benyújtására nyitva álló határidőben a keresetet elismeri?

A bírósági meghagyás nem bocsátható ki abban az esetben, ha az alperes az írásbeli ellenkérelem benyújtására nyitva álló határidőben a keresetet elismeri, mivel az elismerés az írásbeli ellenkérelem része, amely kizárja a bírósági meghagyás kibocsátását. A jogvita keretei az elismerés ismeretében kellően meghatározottak, a bíróság helyesen jár el, ha az ügy mielőbbi befejezése érdekében a perfelvételt perfelvételi tárgyalás nélkül lezárja és érdemi tárgyalást tűz ki.

[htmlbox mt_kommentar]

Munkaszerződésben a felek érvényesen alávethetik-e magukat meghatározott bíróság illetékességének?

A felek munkaszerződésben érvényesen nem vethetik alá magukat meghatározott bíróság illetékességének. Az Mt. szerint a munkaszerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól csak a munkavállaló javára térhet el. A Pp. munkaügyi igények érvényesítésére vonatkozó illetékességi szabályai munkaviszonyra vonatkozó szabályoknak minősülnek. A munkavállalók érdekeit szolgáló törvényi illetékességi szabályoktól tehát alávetéssel a munkaszerződésben nem lehet eltérni a munkavállaló hátrányára.

Mi a helyes eljárás akkor, ha a fél az írásbeli ellenkérelem benyújtására megszabott határidő hosszabbítás iránti kérelmét a 147. §. (4) alapján olyan időben adja be, amikor a kérelem elbírálására már csak a határidő letelte után kerül sor, és elutasításra kerül? Amennyiben a határidő meghosszabbítása iránti kérelmet a bíróság elutasítja, sor kerülhet-e egyidejűleg a bírósági meghagyás kibocsátására, avagy rövid határidő kitűzésével kell-e felhívni az ellenkérelem benyújtására?

Ha az alperes határidő hosszabbításra irányuló kérelmet olyan időpontban terjeszti elő, amikor az arra adott elutasító válasz kézhezvétele a 45 napos törvényi határidő letelte után történhet meg, a kérelem elutasításáról szóló végzésében a bíróság az alperest rövid határidővel felhívja az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére. Ennek elmulasztása esetén az alperessel szemben a bírósági meghagyás kibocsátható.

Hivatalból kell-e észlelnie a másodfokú bíróságnak a szerződés semmisségét a másodfokú eljárásban akkor is, ha erre a fellebbező fél nem (illetve egyik fél sem) hivatkozik?

Ha a fellebbezésben a másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkör kiterjed az anyagi jogi felülbírálatra, akkor a másodfokú bíróságnak a Ptk. alapján a szerződés nyilvánvaló semmisségét hivatalból észlelnie kell.

[htmlbox pp_eljarasjog]

Ha a 2017-ben kibocsátott fizetési meghagyás kötelezettje a bejelentett címen ismeretlen, és ezért a közjegyző 2018-ban kelt végzésével a kérelmet hivatalból elutasította, de a felperes a közjegyző végzésének jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a keresetlevelet előterjeszti, úgy a perre melyik Pp. alkalmazandó?

Ha a közjegyző 2018-ban kelt végzésével a 2017. évben előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet hivatalból elutasította, akkor az 1952. évi Pp. alapján a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem beadásának joghatályai fennmaradnak, ha a jogosult a keresetlevelet az elutasító végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül a bírósághoz benyújtja vagy annak címére ajánlott küldeményként postára adja. E feltételek megvalósulása esetén az ügy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem beadásának időpontjában, 2018. január 1. napját megelőzően indult meg, ezért arra az 1952. évi Pp. szabályait kell alkalmazni.

A Vht. 41. §-ára mint megelőző eljárásra hivatkozással visszautasítható-e a keresetlevél a végrehajtás megszüntetése iránti perben, ha a felperes arra hivatkozik, hogy a végrehajtani kívánt követelés illetve a végrehajtási jog elévült, ezt a tényállítását azonban nem tudja okirattal bizonyítani?

Az adós a Pp. szerinti pert a jogsérelmek orvoslására másodlagos lehetőségként akkor veheti igénybe, ha a végrehajtás megszüntetésére vagy korlátozására a Vht. szabályai szerinti nemperes eljárás keretében nem volt módja. A Pp. a nemperes eljárás perelterelő funkcióját kívánja erősíteni, ezért a paragrafus címével is egyértelműsíti, hogy a nemperes eljárás a per előzetes eljárásának minősül annyiban, amennyiben a perben közölni kívánt okból a nemperes eljárásban a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása lehetséges. Ezzel összhangban a Pp. – kibővítve az 1952. évi Pp. vonatkozó rendelkezésének a tartalmát – egyértelmű visszautasítási okként határozza meg azt, ha a pert a törvényben meghatározott eljárás nem előzte meg. A nemperes eljárás lefolytatásának hiánya „perakadályt” jelent, azonban a végrehajtás megszüntetése iránti perekben megfelelő előzetes eljárásnak minősül a Vht. szerinti eljárásban beszerzett nemleges végrehajtást kérői nyilatkozat is. Erre tekintettel elévülésre hivatkozás esetén sem mellőzhető a Pp-ben szabályozott előzetes eljárás.

A gondnoksági perben az alperes benyújthat-e írásbeli ellenkérelmet az ügygondnok közreműködése nélkül, ha igen, azt a Pp. 246. § (1) bekezdése szerinti nyomtatványon vagy a Pp. 199. §-ának megfelelően kell előterjesztenie?

Az alperes – pusztán a kötelező ügygondnokrendelés folytán – nem fosztható meg attól a jogától, hogy írásbeli ellenkérelmet terjesszen elő. Mivel az alperest ebből a szempontból jogi képviselő nélkül eljáró félnek tekintjük, írásbeli ellenkérelmét nyomtatványon kell előterjesztenie. Ennek hiányában a bíróság az írásbeli ellenkérelmet visszautasítja. Nincs azonban akadálya annak, hogy a visszautasított ellenkérelem tartalmát az alperes a perfelvételi tárgyaláson szóban előadja.

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2018 – 38. hét
2018. szeptember 24.

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/140–143. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a Kúria honlapján megjelent közlemények, állásfoglalások közül válogattunk.

A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész
2018. szeptember 19.

A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a munkáltatók kártérítési felelősségének összegszerűségével kapcsolatos joggyakorlat elemzésére. Mai cikkükben az elmaradt jövedelemre vonatkozó ítélkezési gyakorlatot ismertetjük.