Új Pp.: A kétosztatú perszerkezet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Pp. legjelentősebb és legtöbbet emlegetett újítása a kétosztatú perszerkezet bevezetése. A kétosztatúság azt jelenti, hogy az elsőfokú eljárás két részből: egy perfelvételi és egy érdemi tárgyalási szakból fog állni. A perfelvételi szakban kell előadni a jogi álláspontot, megtenni a releváns tényállításokat és megjelölni a tényelőadást alátámasztó bizonyítékokat. Az érdemi tárgyalási szakban történik a bizonyítás felvétele és a jogvita eldöntése.


A kétosztatú perszerkezet célja, hogy a jogvita ténybeli és jogi keretei még a perfelvételi szakban rögzüljenek. Ennek egyik eszköze, hogy az új törvény rendkívül aprólékosan meghatározza, mit kell tartalmaznia a felperes keresetlevelének és az alperes ellenkérelmének, illetve milyen további lépéseket tehet a bíróság a felek álláspontjának tisztázása érdekében. A perfelvételi szak fontos jellemzője lesz, hogy alapvetően írásban fog zajlani.

[multibox]

A per változatlanul keresetlevéllel indul. Ebben – a kereseti kérelem, az érvényesíteni kívánt jog és az azt megalapozó tények mellett – az ezek közötti „összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést” és a keresetet alátámasztó bizonyítékokat is kötelező lesz kifejteni. Ha a keresetlevél a perfelvételre alkalmas, a bíróság azt megküldi az alperesnek, és felhívja, hogy terjessze elő írásbeli ellenkérelmét. A törvény az ellenkérelem tartalmát is részletesen meghatározza: Ez lehet alaki vagy érdemi védekezés, az utóbbin belül a keresetben előadott tényállás vitatása vagy a jogi érvelés cáfolata, illetve a keresetben érvényesített jogot megszüntető anyagi jogi kifogás; azonban bármelyikkel is kíván védekezni az alperes, azt már ellenkérelmében – az azt alátámasztó bizonyítékokkal együtt – föl kell tüntetnie.

Az ellenkérelem előterjesztésének határideje negyvenöt nap, mely – az alperes indokolt kérelmére – csak kivételesen hosszabbítható meg további negyvenöt nappal. Fontos változás a régi perrendtartáshoz képest, hogy az ellenkérelmet a megadott határidőben mindenképpen írásban kell előterjeszteni, és ennek elmulasztása esetén a bíróság hivatalból, tárgyaláson kívül kibocsátja az alperessel szemben a bírósági meghagyást (a régi törvény alapján erre csak az első tárgyalás elmulasztása esetén, a felperes kérelmére kerülhetett sor).

Az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően a bíróság háromféleképpen járhat el: Ha a felek álláspontjának tisztázásához szükségesnek tartja, további írásbeli perfelvételt rendelhet el. Ez egy újabb iratváltást jelent a felek között. Ennek keretében a bíróság előbb az alperesi ellenkérelmet megküldi a felperesnek, és megfelelő határidő tűzésével felhívja, hogy arra vonatkozó válasziratát terjessze elő. A felperes válasziratát a bíróság kézbesíti az alperesnek, és felhívhatja viszontválasz benyújtására. Az iratváltást követően a bíróság perfelvételi tárgyalást tart. A bíróság dönthet úgy is, hogy az álláspontok tisztázását további írásbeli perfelvétel nélkül, közvetlenül perfelvételi tárgyaláson kísérli meg. Végül, amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a felek álláspontja már a keresetből és az ellenkérelemből is teljesen világos, lezárhatja a perfelvételt tárgyaláson kívül is. A felek bármelyikének kérelmére azonban ebben az esetben is perfelvételi tárgyalást tart.

A gyakorlatban valószínűleg nem nagyon fog előfordulni, hogy a perfelvételt tárgyalás tartása nélkül zárja le a bíróság. Az alperesi ellenkérelem szinte mindig tartalmaz olyan új felvetéseket, melyekre a keresetlevél nem tért ki, és melyek ezért felperesi reakciót igényelnek. A felperes reakciója – az ügy bonyolultságától függően – megtehető perfelvételi tárgyaláson vagy válasziratban; válaszirat előterjesztését követően azonban szintén kötelező perfelvételi tárgyalást tartani. Még ha a bíróság úgy ítélné is meg, hogy az ellenkérelem semmilyen új felvetést nem tartalmaz, ezért a perfelvétel tárgyaláson kívül lezárható, nehéz elképzelni, hogy a felperes ne kívánna reagálni az ellenkérelemre, és ezért ne kérné perfelvételi tárgyalás tartását.

 

Az új perrendtartás további részletszabályai is arra ösztönzik a feleket, hogy perbeli álláspontjukat mielőbb véglegesítsék. A bíróság például kötelezően pénzbírsággal sújtja azt a felet, „aki perfelvételi nyilatkozatát úgy teszi vagy változtatja meg, hogy arra a perfelvétel során (…) korábban lehetősége volt”. A bírói gyakorlatra vár annak eldöntése, hogy ez mikor állapítható meg; ésszerűen azonban nem lehet majd elvárni például a felperestől, hogy az alperes lehetséges védekezését megelőlegezve arra már a keresetlevélben reagáljon. Ha viszont a felperes az alperesi ellen-kérelemtől függetlenül csak válasziratában ad elő olyan jogi érveket, melyeket már keresetlevelében kifejthetett volna, a pénzbírságot valószínűleg ki kell majd szabni.

Hasonló a célja annak az előírásnak, mely szerint a fél köteles gondoskodni arról, hogy képviselője a perfelvételi tárgyaláson ténykérdésekben nyilatkozatot tudjon tenni. Ma az a bevett gyakorlat, hogy a bíróság tényállással kapcsolatos kérdéseinek megválaszolására a jogi képviselő „határidőt kér”, és az ügyféllel egyeztetve írásban tesz nyilatkozatot. Az új törvény azonban úgy rendelkezik, hogy ha a fél képviselője a tényállás tisztázásához szükséges ismeretekkel nem rendelkezik, az önmagában nem szolgálhat a perfelvételi tárgyalás elhalasztásának alapjául. Ilyen esetben tehát a bíróság elvileg a fél előadásának bevárása nélkül le fogja zárni a perfelvételt. Az előírás hatására várhatóan ki fog alakulni az a gyakorlat, hogy a perfelvételi tárgyaláson a jogi képviselő mellett a  fél, illetve a jogi személy félnek az ügy tényállását jól ismerő képviselői is részt vesznek, hogy a bíróság esetleges kérdéseit azonnal meg tudják válaszolni.

 

A másik eszköz, mellyel az új perrendtartás a jogvita kereteinek mielőbbi rögzítését igyekszik elérni, az a szabály, hogy a perbeli álláspontok a perfelvétel lezárása után alapvetően már nem   módosíthatók. A tilalom mind a felperesi, mind az alperesi oldalon kiterjed a tényállítások, a jogi érvek és a bizonyítékok megváltoztatására vagy kiegészítésére is. A törvény lényegében csak akkor enged kivételt a módosítási tilalom alól, ha a fél által korábban nem ismert új tény vagy új bizonyíték merül fel, vagy ha a módosítást a bíróság anyagi pervezetése indokolja. A perfelvételi nyilatkozat módosítását a változtatásra okot adó tényről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kell kérelmezni a bíróságtól. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak sincs helye.

Fontos kiemelni, hogy a bizonyítás eredménye önmagában nem szolgálhat a perfelvételi nyilatkozat módosításának alapjául. Ha például a tanúvallomás vagy a szakvélemény a fél számára kedvezőtlen eredményt hoz, a fél nem hivatkozhat új tényekre, jogi érvekre és bizonyítékokra pusztán azért, mert a per alakulása akkor tette indokolttá az előterjesztésüket. A bizonyítás eredménye csak akkor alapozhatja meg a tényállítások megváltoztatását, ha egy tény a bizonyítás során jut a fél tudomására, vagy egy a bizonyítás során a fél tudomására jutó tény relevánssá tesz egy a fél által korábban is ismert másik tényt. A bizonyítás eredménye ellenbizonyítás iránti indítványt is megalapozhat, de csak akkor, ha az ellenbizonyítás lehetőségének módja csak a lefolytatott bizonyításból vált a fél számára felismerhetővé.

A szigorú szabályozás a feleket nyilvánvalóan arra fogja ösztönözni, hogy perfelvételi nyilatkozataikban valamennyi szóba jöhető tényt, jogi érvet és bizonyítékot megjelöljenek, előre felkészülve arra is, ha álláspontjuk bizonyos elemei az érdemi tárgyalási szakban megdőlnének.


Kapcsolódó cikkek

2021. október 22.

Egyesületi határozatok megtámadása

Az egyesület szervei által hozott határozat bírósági felülvizsgálata a Ptk. határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset benyújtására meghatározott határidőben előterjesztett keresettel kérhető. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvényben rögzített, az egyesület nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemének helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzés elleni határidő az ilyen perindításra nem irányadó – a Kúria eseti döntése.