Új Ptk. – „Végtelenített” ítéletelemzések a Kúrián

Szerző: Kálmán Attila
Dátum: 2017. április 4.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúrián öt jogegységi csoport kezdte meg az új Ptk. alkalmazásának vizsgálatát; az egy éve indult munka az alsóbb fokú ítélkezésben felmerülő problémákat, eltérő jogértelmezéseket igyekszik feltárni. Sajátosságuk, hogy nem azonosak a Kúrián egyébként működő joggyakorlat-elemző csoportokkal, ami praktikusan azt jelenti, hogy mandátumuk lényegében kötetlen, tehát – a célokból fakadóan – referálási kötelezettség és határidők nélkül végzik az elemzéseket. A lényeg éppen az, hogy e grémiumok a későbbiekben is rávilágíthassanak az újabb és újabb kérdésekre, melyeket azután a jogértelmezési kérdésekben állást foglalni hivatott szakmai fórumokhoz továbbítanak.


Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) bírói gyakorlatának alakulását, az ítélkezési tevékenység monitorozása alapján felmerülő jogértelmezési kérdések, problémák feltárását vizsgálja öt jogegységi csoport, melyek a Kúria elnöke, dr. Darák Péter kezdeményezésére alakultak meg tavaly áprilisban. A kutatói grémiumokban összesen 91 bíró vesz részt az ország legkülönbözőbb részeiről, akik mind a négy bírósági szintet (járási, illetve kerületi bírósági, törvényszéki, ítélőtáblai és kúriai) képviselik. A csoportok szervezeti keretektől függetlenül kialakított, önkéntes alapon felállított, kizárólag szakmai érdeklődésen alapuló közösségek, melyek tagjai az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által biztosított informatikai háttér segítségével, zömében online felületen érintkezve dolgoznak. Sajátosságuk, hogy nem azonosak a Kúrián egyébként működő joggyakorlat-elemző csoportokkal, ami praktikusan azt jelenti, hogy mandátumuk lényegében kötetlen, tehát – a célokból fakadóan – referálási kötelezettség és határidők nélkül végzik az elemzéseket. Munkájukat dr. Kovács Zsuzsanna kúriai bíró fogja össze, aki egy minapi háttérbeszélgetésen számolt be újságíróknak az eddigi eredményekről, a kutatók előtt álló feladatokról.

A joggyakorlat-elemző csoportok munkáját dr. Kovács Zsuzsanna (képünkön jobbra) kúriai bíró fogja össze, aki egy minapi sajtóbeszélgetésen ismertette az eddigi eredményeiket és jövőben terveiket (Fotó: Kúria Sajtótitkársága)

Emlékeztetett arra, hogy az új Ptk. 2014. március 15-én lépett hatályba, ám a korábban létrejött jogviszonyok esetében számos területen még évekig is a régi kódex rendelkezéseit kell alkalmazni. Ilyenek lehetnek például egyes dologi jogi ügyletek vagy hosszabb idejű szerződések, míg például a családjog esetében már az új törvény alapján kell eljárni. Mivel viszonylag hosszabb idő kell az új Ptk. „bejáratódásához”, az új rendelkezések vonatkozásában még nagyon kevés ügy jutott el a Kúriára, ahol az ügyek nagyobb részének a felülvizsgálata is még a régi törvénykönyv alkalmazásával történik. Igaz – tette hozzá a bírónő –, a régi és az új törvénykönyv sok ponton megegyezik, ezért valamely ügyben hiába az új Ptk. szabálya az irányadó, megítélésében a régihez képest nem lehet eltérés. A szakember. rámutatott arra is: ez is az egyik oka annak, hogy az egyes jogegységi csoportokban eltérő intenzitással folyik a munka, melynek során az általuk gondozott jogterületeken már eddig is számos meghatározó kérdést fogalmaztak meg. Az öt csoport területenként a következő: személyiségi jogi, család- és öröklési jogi, dologi jogi, a szerződések jogával és a jogi személyekkel foglalkozó grémium.

 

Ami a munka érdemi részét illeti, már jogerős ítéletekkel lezárult ügyeket, ítéleteket töltenek fel csoportonként, ezeket pedig a grémiumokban dolgozó bírák online módon vitatják meg, leszűrve a szakmai tanulsággal szolgáló következtetéseket. A bíráknak lehetőségük van szakmai, tájékoztató anyagokat is feltölteni és megosztani egymással. A csoportok közt csak annyiban van átjárás, hogy olvasóként hozzáférnek egymás munkáihoz, ám az adott jogterületről csak az adott csoport tagjai tölthetnek fel dokumentumokat és kizárólag ők is vitathatják meg azokat. Eddig az öt testületben összesen nagyjából 50-60 ügy lett feltöltve.

Az új rendelkezések, jogintézmények bírósági alkalmazásának vizsgálata a joggyakorlat fejlődése, egysége szempontjából kiemelkedően fontos. Ezért igyekeznek feltárni az új Ptk. alkalmazása nyomán az alsóbb fokú bíróságokon országszerte felmerülő jogértelmezési nehézségeket, az eltérő vagy ellentétes joggyakorlatot. Ezután – a csoportok javaslatára – más, illetékes testületek érdemben foglalkozhatnak a problémákkal. Ha például követésre méltó ítélet születik, javasolhatják annak közzétételét a Bírósági Határozatokban. Ha pedig indokolt, akkor a felvetések a Kúria Új Ptk. Tanácsadó Testülete, vagy a legfőbb bírói fórum valamely joggyakorlat-elemző csoportja, netán a Kúria Polgári Kollégiuma vagy akár jogegységi tanácsa elé kerülhetnek. Dr. Kovács Zsuzsanna példaként említette a személyiségi jogi pereket: jóllehet az új kódex új elemeként megjelent a sérelemdíj intézménye, ám ez ügyben több eltérő ítélet is született. Azok a verdiktek keltették fel a szakmai érdeklődést, melyekben a bíróság ugyan megállapította a jogsértést, ám a felperesnek ennek ellenére nem ítélt meg egyetlen fillér sérelemdíjat sem. Ezzel a kérdéssel már foglalkozott is a Kúria Új Ptk. Tanácsadó Testülete, és véleményében megállapította: nem tartja problémásnak, ha a bíróság a marasztalás ellenére nem állapít meg sérelemdíjat.


Kapcsolódó cikkek:


Az ügyvédek véleménynyilvánítási joga
2018. augusztus 17.

Az ügyvédek véleménynyilvánítási joga

Az ügyvéddel szembeni elvárás hivatásának gyakorlásakor, hogy más hatóságok tagjainak adja meg a kellő megbecsülést és tiszteletet, amelyet saját hivatásával szemben is elvár. Az ügyvédi tevékenység ellátása során ezért az ügyvédnek a véleménynyilvánítási joga korlátozott, e korlátozás a szakma sajátosságaiból eredően az erkölcsök, mások jó hírneve vagy jogai védelmének fenntartása érdekében szükséges és indokolt.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész
2018. augusztus 14.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész

A fellebbezést követően sorra kerülő másodfokú eljárásnál továbbra is alapszabály, miszerint a fellebbezési eljárás nem ismételt elbírálást, hanem felülbírálatot jelent. Az új Be.-re is jellemző, hogy abban mind a reformatórius, mind a kasszatórius jogkör gyakorlása megtalálható. Így a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet vagy helyben hagyja, vagy megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Utóbbi esetben az eljárást megszünteti, vagy az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét
2018. augusztus 13.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét

Alábbi cikkünkben, mivel az előző héten megjelent egyetlen Magyar Közlönyben (2018/125. szám) szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a döntvények és a hivatalos tájékoztatók közül válogattunk.