Új szabályok a cégek és alapítványok nyilvántartásában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2017.január 1-jétől változnak a civil szervezetekre és a zártkörűen működő részvénytársaságokra vonatkozó eljárási szabályok.


A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) egy új címmel, a zártkörűen működő részvénytársaság működési formája megváltoztatásának – a cég részvényeinek tőzsdei bevezetése előtti – bejegyzésére irányuló eljárás szabályaival egészül ki 2017. január 1-jei hatállyal.

2017. március 1-jével változnak ugyanakkor a civil szervezetekre vonatkozó eljárási szabályok, amelyek az eljárások gyorsítását célozzák a törvénytervezethez fűzött miniszteri indokolás szerint. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítását az a tény indokolta, hogy „az alapítvány és az egyesület megszűnését megállapító peres eljárások nemperes eljárássá válnak azzal, hogy a bíróság ezekben az eljárásokban nem az alapítvány vagy az egyesület megszűnését, hanem a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkezését állapítja meg” – derül ki a miniszteri indokolásból.

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása (a továbbiakban: Cnytv.) kapcsán kiemelendő, hogy a civil szervezetek feletti törvényességi felügyeleti eljárás egységes nemperes eljárásként a nyilvántartó bíróság hatáskörébe kerül, azzal, hogy az ügyészt megilleti a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének a joga. Az elektronikus eljárásra kötelezettek köre bővül a közalapítványokkal. A nyilvántartásba vételi, változásbejegyezési eljárások gyorsítását segíti elő a kézbesítési szabályok megváltoztatása, illetve azon szabály is, miszerint a változásbejegyzési kérelem benyújtását követően a kérelmező további adatot nem jelenthet be, a változásbejegyzési kérelemhez, újabb létesítő okirat módosítást nem nyújthat be, a hiánypótlás esetét kivéve. Szintén az eljárás gyorsítását eredményezi a hiánypótlás egyszeri előírásának a lehetősége, illetve az automatikus bejegyzés előírása is.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Új eljárásként kerül a Cnytv-be az alapítvány és az egyesület jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló polgári nemperes eljárás, illetve a törvényességi felügyelet tekintetében egy új, IV/A fejezettel egészül ki a törvény.

2017. január 1-jei hatállyal számos ponton változnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) egyesületekre vonatkozó szabályai is, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása pedig a létesítő okiratok Ptk.-hoz igazítása tekintetében hoz változásokat.

Joganyag: 2016. évi CLXXIX. törvény a civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról
Módosítja: –
Megjelent: MK 2016/210. (XII. 20.)
Hatályos: 2017. 01. 01.
Megjegyzés: több törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag


Kapcsolódó cikkek

2022. május 17.

Kell-e félni a munkaidőkeretről? Munkavállalói szemmel

A munkaidőkeret a rugalmas munkaidő szervezés közismert eszköze. Ha valami rugalmasságot és költségmegtakarítást jelenthet a munkáltatónak, az könnyen gyanússá válik a munkavállaló számára. Az alábbiakban munkavállalói szempontból tekintjük át, mit jelent a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás, milyen következményekkel kell számolnia a munkavállalónak, és milyen garanciákra számíthat.

2022. május 16.

Nem sért személyiségi jogokat a Tiborcz-adó

A Kúria szerint a sérelmezett kifejezés mint politikai vélemény a véleménynyilvánítás szabadságának fokozott védelmét élvező közügyek szabad vitatásának fogalmi körébe tartozik. A Kúria az elsőfokú bírósággal egyetértve azt állapította meg, hogy az adott esetben a felperes a személynevének politikai véleményt tükröző használatát tűrni köteles.

2022. május 16.

Jogszabályfigyelő 2022 – 19. hét

Alábbi cikkünkben a 2022/77–79. számú Magyar Közlönyök újdonságai és a Kúria honlapján megjelent legfrissebb szakmai anyagok közül válogattunk.