Új szabályok a magyar helyesírásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az igazságszolgáltatásban dolgozók mindennapi munkájában is változást hozhat „A magyar helyesírás szabályai”-nak legújabb, tizenkettedik kiadása.


Ezentúl az első fokú ítéletet helyesen így írjuk: elsőfokú ítélet. Az alsó fokú szerv is alsófokú, ám a zártkörűt már különírjuk a legújabb szabály szerint: zárt körű. A teljes körűen mostantól teljeskörűen (határozószóként), viszont a tervbevétel tervbe vétel. A számon kér ellenben számonkér, de a síkraszáll síkra száll. Az on-line már online, az e-mail cím ímélcím vagy e-mail-cím, így, kötőjelesen. A fejbeütés fejbe ütés, a fejbelövés is fejbe lövés.

Ha bizonytalanok vagyunk, hogy mely szavakat kell egybeírnunk vagy külön, üssük fel A magyar helyesírás szabályai című vadonatúj kötetet, a tizenkettedik kiadást, melynek nyolcezer új szóval bővített szótárában megtalálhatjuk a keresett szót. Észszerűséget néhány változás esetében bizony nehéz találni, de annyi bizonyos, hogy e mondatkezdő szó leírva immáron így helyes, és jobb, ha elfelejtjük az ésszerű, e régi írásmódját. A köznevek nagybetűs kezdése nem szokásos a magyar írásgyakorlatban, de a hivatalos iratokban már elfogadott: Alperes, Felperes, Eladó, Vevő. Ugyancsak írhatjuk az intézmény típusát jelölő szavakat nagy kezdőbetűvel, ha egy bizonyos intézményre utalnak, és belső használatra, „alkalmi tulajdonnevesülésből” fakadóan használjuk őket: Bizottság, Osztály stb.

Sorolhatnánk a példákat e tizenkettedik kiadásból, mely a szótár mellett természetesen tartalmazza a magyar helyesírási szabályokat, és összefoglalja az 1984-es, tizenegyedik kiadáshoz képest az összes módosítást. Mindezek ellenére alapvető változtatások nélküli, könnyebben használható, rugalmasabb szabályzatkiadás volt a célja a hivatalosan szerzőnek számító Magyar Tudományos Akadémiának (MTA), pontosabban az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályához tartozó Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságnak.

A magyar helyesírás szabályairól szóló 1832-es, első kiadás hasonmása, és a 2015-ös, tizenkettedik kiadás (Fotó: Ruff István)

E legújabb kiadást a könyv 2015. szeptember 3-ai bemutatóján, az Akadémia dísztermében Lovász László, az MTA elnöke a nemzeti identitás, az összetartozás egyik legfontosabb elemének nevezte. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szabályrendszer természetesen nem örök, hiszen a nyelv, a nyelvről alkotott felfogásunk változik, és egy emberöltő múlva minden bizonnyal szükséges lesz a tizenharmadik kiadás.

E mostani előkészületi munkálatai is több mint egy évtizedre nyúlnak vissza. Az Akadémia már említett bizottsága 2003-ban hozott határozatot az új kiadás elkészítéséről, majd 2008 tavaszán széles körű konzultációba is kezdett. A testület számára nyilvánvalóvá vált, hogy továbbra is a magyar írásrendszer alapjait jelentik azok az elvek, amelyek az akadémiai helyesírást jellemzik, ezért nem megváltoztatásukra van szükség – hangsúlyozták –, hanem inkább következetes alkalmazásukra és a nyelvfejlődés újabb jelenségeinek leírására. Elkészítettek egy munkaanyagot a tervezett változtatási javaslatokkal, melyeket különféle szakmai fórumok véleményezhettek. Így az MTA Nyelvtudományi Intézete, harminc gyakorlóiskola és gimnázium, kilenc magyar munkaközösség, magyar egyetemi és főiskolai nyelvészeti tanszékek, valamint kifejthette álláspontját huszonkét, a magyar nyelvészettel foglalkozó európai tanszék és egyéb, nyelvi kérdésekkel is foglalkozó intézmény is. Körülbelül ezer hozzászólás érkezett, melyet a bizottság egyenként mérlegelt az ülésein. A javaslatokat sok esetben be is építette a szabályzattervezetbe. E munkafolyamat egy évet vett igénybe. A javított változatot a Magyar Nyelvi Bizottság teljes ülése 2010 novemberében fogadta el, az Akadémia elnöke pedig 2011 nyarán adta jóváhagyását a szabályzathoz. Ez után kezdődött meg a szótári rész kidolgozása, mely három éven át tartott. Az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának tagjai egyenként döntöttek minden egyes szó sorsáról, vagyis arról, hogy maradjon-e, vagy sem, bekerüljön-e a szótárba vagy sem. Bekerültek határon túli magyar földrajzi nevek, intézmények, valamint jellegzetes határon túli magyar szavak is. A készítők ezzel is azt a véleményüket fejezték ki, hogy a szabályzat nem Magyarországnak, hanem valamennyi magyarnyelv-használónak szól, határon innen és túl. A szerkesztők ügyeltek arra, hogy figyelembe vegyék a szakmai helyesírások írásmódját is. Ezért egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait is.

Prószéky Gábor, a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság elnöke a kötet bemutatásakor kiemelte: a helyesírási szabályzat a szükséges normák összefoglalása, mesterséges mű, amely tanulással sajátítható el. Nem törvény, nem parancs, hanem ajánlás. A helyesírási rendszer nem cél, hanem eszköz, melynek az akadálytalan nyelvhasználatot kell szolgálnia. Hangoztatta, hogy a korábbi rendszerhez képest nem volt szükség nagyszabású átdolgozásra, úgy véli, hogy a mostani megengedőbb, pontosabb, követhetőbb.

Keszler Borbála, a bizottság korábbi elnöke arról is szólt, az előkészítő munka kezdetén még olyan javaslatokat is kaptak, hogy a zárt e hangot is jelölje a helyesírás, illetve érdemes lenne eltörölni az ly-t. Megjegyezte, hogy a szótár új szavainak összeállításakor támaszkodtak a különféle szakszótárak anyagaira, a határon túlról érkező javaslatokra is.

HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven

Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető.

Bővebb információ és konstrukciók >>

A magyar helyesírás szabályainak e tizenkettedik kiadása szerint kell tanítani az iskolákban már 2015 szeptemberétől kezdve, de a változásokat csak fokozatosan lehet majd számon kérni. Az érettségi vizsgadolgozatokban a 2016/2017-es tanév tavaszi vizsgaidőszakáig mind a tizenegyedik, mind a mostani új kiadás szerinti helyesírást is el kell fogadni.

Az A5-ös formátumú, 612 oldalas új kötet az Akadémiai Kiadó gondozásában látott napvilágot, és a megjelenést követő néhány nap alatt máris a könyves sikerlisták élére ugrott – nem meglepő módon. A szabályzat szövegét közzétették az MTA Nyelvtudományi Intézet által működtetett helyesiras.mta.hu című, ingyenesen elérhető helyesírási tanácsadó portálon is. Emellett a kiadó is internetes hozzáférést nyújt a mű teljes anyagához: a könyvben található, tizennégy számból álló regisztrációs kóddal a www.szotar.net címen a regisztrációtól számított két évig ingyen használható a weboldal. A könyvbemutatón Réffy Balázs, a kiadó vezérigazgatója kérdésre válaszolva elmondta, internetes portáljuk az MTA oldalához hasonlóan a könyv teljes anyagát tartalmazza, de több kényelmi szolgáltatás csak náluk elérhető. Két év elteltével pedig 600 forint lesz az oldal előfizetetési díja.

Végül álljon itt néhány nem szakmai, de érdekes változás. Ezentúl szabadpiaci folyamatokról írhatunk (egyben), pészmékerként is papírra vethetjük a pacemakert, a május elsején már lehet május 1-én, és április 1-ji is lehet a tréfa. És nem vétünk, ha mostantól egyetlen szóba írjuk le: vállalkozószellem, tajszám, lágytojás, hiába húzza majd alá pirossal a Word helyesírás-ellenőrző programunk…


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.