Új uniós közbeszerzési jogi kommentár


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2015 áprilisában jelenik meg a Wolters Kluwer gondozásában a „Magyarázat az Európai Unió közbeszerzési jogához” című kiadvány. A könyv szerkesztőjével, dr. Dezső Attilával, a CHSH Dezső és Partnerei Ügyvédi Iroda vezetőjével beszélgettünk.


A könyv az EU közbeszerzési jogát dolgozza fel. Ez azt jelenti, hogy elsősorban az uniós jog iránt érdeklődőknek szánják?

Nemcsak. A válasz kicsit bővebben az, hogy a Magyarázatot elsősorban a magyar közbeszerzési jog gyakorlati felhasználóinak szánjuk. A közbeszerzési törvény megszületésekor – már az 1995-ös megjelenés időpontjában is – az akkori uniós jog átvételén alapult. A jogszabály minden jelentős jogintézményének, törvényalkotási koncepciójának uniós származása van. A nemzeti jogalkotók az uniós normákat átvették és a nemzeti jogrendszerek kívánalmainak megfelelően kiegészítették, így a nemzeti közbeszerzési jog az uniós közbeszerzési joghoz képest gyakorlatiasabb, részletezőbb.

Nevezhetjük-e az irányelvi jogalkotást akár „bevezetésnek” vagy „általános résznek”?

Pontosan így van. Az irányelvi jogalkotás és az annak értelmezésére megszületett európai bírósági joggyakorlat a nemzeti joghoz képest „absztraktabb” módon szabályozza az egyébként uniós gyökerű jogintézményeket.

Milyen uniós származású jogintézményekről van szó?

Kezdjük akkor a jogalkalmazás első kérdésével, azaz az irányelv és a nemzeti közbeszerzési jog alanyi hatályával. Ez arra keresi a választ, hogy ki minősül ajánlatkérőnek. Minden vizsgálat azzal indul, hogy kell-e egyáltalán alkalmazni a közbeszerzési jogot. A szereplők törekvése persze mindig az volt, hogy kikerüljenek e jogszabályok hatálya alól. Ezért született meg a „közjogi intézmény” fogalma, amely az irányelv előtt a nemzeti jogban nem létezett.

Ez már szerepel a mi közbeszerzési törvényünkben is?

Igen, de a magyar törvény és a kapcsolódó nemzeti joggyakorlat nem ad elég magyarázatot bonyolultabb megítélésű, esetleg elhatárolási nehézségekkel fűszerezett ügyekre. Az Európai Bíróság esetjoga azonban értelmezésével lassanként betölt minden keletkező joghézagot.

Mely irányelveket és milyen Európai Bírósági elveket dolgoz fel a Magyarázat?

A jogszabályok tekintetében teljességre törekedtünk, ezért az összes közbeszerzéshez kapcsolódó irányelvet feldolgoztuk, de részletesen a 2004-es és a 2014-es generációs alapelveket vizsgáltuk. Magyarország uniós csatlakozása előtt már nagyrészt megszülettek az uniós közjogot és ezen belül is az uniós közbeszerzési jogot megalapozó mérföldkődöntések. Ezek nagy része hivatalos magyar fordításban egyáltalán nem érhető el. A 2004-es csatlakozást megelőzően ugyan hivatalos fordításra került mintegy 200 fontosabb ügy, de ebből alig volt közbeszerzési tárgyú. Ezekből néhány fellelhető a Közbeszerzési Hatóság weboldalán. A Magyarázat több száz ítéletet dolgoz fel, és táblázatos formában az irányelv logikáját követve össze is foglalja ezeket.

A Magyarázatban meglehetősen alapos általános uniós jogi bevezetés is található.

Igen, mert az Európai Unió intézményi és jogforrás elméletének háttérismerete nélkül a jogfejlődés nem érthető meg. Némely esetben az irányelv különböző nyelvi változatainak összehasonlítása adja meg a szöveg értelmezését, ami elsőre nem mindig sikerül.

 

 

 

A 2014-es új irányelvek alapjaiban változtatták meg a korábbi normákat?

Nem, ugyanakkor rengeteg újítást hoztak. Ezeket mostanában „horizontális forradalomnak” szokták nevezni. Az új irányelv-család nemzeti jogi átvétele után lehetőség nyílik arra, hogy az Unió horizontális politikáit, például a környezetvédelmet, a fenntartható fejlődést, a szociálpolitikai szempontokat az ajánlatkérők figyelembe vehessék. Ez befolyásolhatja a beszerzés tárgyának, azaz a műszaki leírásnak a megfogalmazását, a minőségi kiválasztás és bírálat szempontjainak a megfogalmazását, de még a teljesítés feltételeinek meghatározását is. Figyelemmel várjuk, hogy az év végére elfogadni tervezett új közbeszerzési törvény miként reagál erre az új kihívásra. Talán a Magyarázat is segít megérteni az Unió újabb jogfejlődésének céljait és ezáltal megkönnyíti a hétköznapi jogalkalmazók munkáját.


Kapcsolódó cikkek

2022. május 16.

A kitagadási okok tartalmának alakulása és fejlődése a régi Ptk. hatályba lépését követő bírói gyakorlatban

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét jelen cikksorozat azt vizsgálja, hogy a régi Ptk. kitagadási szabályai miként érvényesültek a bíróságok joggyakorlatában.

2022. május 13.

Bizonytalan alperes, keveredő pertípus

Az alperes személyének tisztázatlansága, az eljárás formájának és a per típusának keveredése az ítélet hatályon kívül helyezésére vezető súlyos jogszabálysértés, amely az elsőfokú eljárás lényeges szabályai megszegésének minősül – a Kúria eseti döntése.