Útmutató jogtalan adatkezelés elleni tiltakozáshoz
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az adatkezelés nem egyszeri cselekmény, hanem folyamat; mindaddig, amíg az érintett által jogellenesnek ítélt adatkezelés fennáll, megilleti az a jog, hogy az adatkezelés ellen tiltakozzon. A keresetindítási határidő szempontjából annak van jelentősége, hogy az érintett e jogával a jogosulatlan adatkezelés alatt mely időpontban élt utoljára – állapította meg a Pécsi Ítélőtábla egy eseti döntésében.
Az ügy előzménye
A felperesek állítása szerint az I. rendű alperes 2009-ben jogosulatlanul szerzete meg egy Magyarországon az felperesekről készült vádiratot, abban személyes adataikat részben kitörölte, majd azt engedély nélkül külföldre juttatta, lefordította, közjegyzővel hitelesítette, és harmadik személy részére átadta. A felperesek 2013. március 2-án elektronikus levélben tiltakoztak az alperesnél személyes adataik kezelése ellen, az alperes azonban levelükre nem válaszolt, a jogsértő helyzet megszüntetéséről nem intézkedett.
A felperesek az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) 21. § (1) bekezdése alapján kérték a bíróságtól, hogy kötelezze az alperest, mint adatkezelőt a jogtalan adatkezelés megszüntetésére (a vádirat és fordításainak megsemmisítése, a további adattárolás, továbbítás és külföldre juttatás megszüntetése).
Az elsőfokú bíróság döntése
A bíróság a pert végzéssel megszüntette, mivel álláspontja szerint az I. rendű alperes által csatolt elektronikus levelekből megállapítható, hogy a felperesek 2013. január 15. napján tiltakoztak első alkalommal az adatkezelés ellen. A tiltakozás megvizsgálására nyitva álló tizenöt napos határidő eredménytelenül telt el, a felperesek a határidő utolsó napjától számított harminc napos jogvesztő határidőn belül nem fordultak bírósághoz, ez pedig perakadályt jelent.
A fellebbezés tartalma
A felperes a fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per további tárgyalására, és újabb határozat hozatalára utasítását. Állították, hogy az alperes által csatolt elektronikus levelek a többi alperes részére kerültek megküldésre és teljesen más tartalmúak, mint az I. rendű alperesnek küldött levél. A korábbi tiltakozásoktól eltérő tartalmú kérelmüket 2013. március 2-án juttatták el az I. rendű alperesnek, így a keresetindítási határidőt nem mulasztották el.
Mivel a perbeli jogsértés mindaddig fennáll, amíg az adatkezelő annak megszüntetéséről nem intézkedik, így a jogsértés ellen bármikor tiltakozhatnak, és annak eredménytelensége esetén bírósághoz fordulhatnak, ezért a permegszüntetésnek egyébként sem lett volna helye.
Az Ítélőtábla megállapításai
Az Ítélőtábla döntésében hangsúlyozta, hogy az Info tv. 21. § (1) bekezdése alapján az érintett kifogására az adatkezelő a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legfeljebb tizenöt napon belül megvizsgálja és dönt róla. Erről a döntésről írásban tájékoztatja a kérelmezőt, akinek – ha a döntéssel nem ért egyet, illetve ha az adatkezelő a határidőt elmulasztja – a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított harminc napja van bírósághoz fordulni.
Az Ítélőtábla megállapította, hogy a felperesek személyes adataik kezelése ellen az I. rendű alperesnél 2013. március 2. napján tiltakoztak első alkalommal, így ettől az időponttól számított tizenöt napon belül kellett az I. rendű alperesnek álláspontját kialakítania, és azt a felperesekkel közölnie. Az I. rendű alperes e kötelezettségének nem tett eleget, ezért a felperesek nem mulasztották el a keresetindítási határidőt, amikor 2013. március 25. napján bírósághoz fordultak.
Mivel az adatkezelés nem egyszeri cselekmény, hanem folyamat, a jogalkotó az Info tv. 21. § (1) bekezdésében biztosított jog gyakorlását nem korlátozta olyan értelemben, hogy azzal az érintett csak az adatkezelés megkezdésétől, illetve az arról való tudomásszerzéstől számított bizonyos határidőn belül élhet. Mindaddig, amíg az általa jogellenesnek ítélt adatkezelés fennáll, az Info tv. 21. § (1) bekezdése alapján megilleti az a jog, hogy az adatkezelés ellen tiltakozzon, illetve annak eredménytelensége esetén bírósághoz forduljon. A jog nem enyészik el attól, hogy az érintett az adatkezelő korábbi döntésével szemben, vagy döntési kötelezettségének elmulasztása esetén a bírói utat nem vette igénybe.
A keresetindítási határidő számítása szempontjából annak van jelentősége, hogy az érintett e jogával a jogosulatlan adatkezelés alatt mely időpontban élt utoljára, és az milyen tartalmú volt.
Mindezekből pedig azt a következtetést vonta le az Ítélőtábla, hogy a per megszüntetésére a keresetindítási határidő elmulasztása esetén sem kerülhetne sor, ugyanis az Info tv. 21. § (4) bekezdésében megállapított keresetindítási határidő elmulasztása a jogszabály kifejezett rendelkezésének hiányában jogvesztéssel nem jár. A jogvesztéssel nem járó anyagi jogi határidő elévülési jellegű (rá a Ptk. szabályai vonatkoznak), így a mulasztás kimenthető. A határidő elévülését a bíróság hivatalból nem állapíthatja meg, ezért a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának nincs helye. Abban az esetben, ha az elévülési kifogás alapos, a határidő elmulasztásának következményeit az ügy érdemében hozott ítéletben kell levonni.
A Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontját csak abban az esetben alkalmazhatja a bíróság, ha a felperes jogvesztő keresetindítási határidőt mulaszt el, vagy ha jogszabály a mulasztás következményeinek kimentésére igazolást ír elő, de a mulasztó fél igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja, illetőleg annak nem ad helyt.
Az elsőfokú bíróság – eltérő jogi álláspontja miatt – a keresetet érdemben nem vizsgálta, ezért a másodfokú bíróság sem volt abban a helyzetben, hogy az ügyben érdemi döntést hozzon.
Mindezek alapján az Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Az ismertetett döntés (Pécsi Ítélőtábla Pkf. III. 20 010/2014/3.) a Bírósági Döntések Tára 2014/3. számában jelent meg.