Választás: a névjegyzékkel kapcsolatos szabályok


Érdemes nem megszokásból eljárni idén, mert megváltoztak a névjegyzékkel kapcsolatos határidők. Az idei választásokon március 25-ig van lehetőség az átjelentkezésre másik szavazókörbe és szintén eddig van lehetőség a külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelem benyújtásának.

A választójog egyik legfontosabb dokumentuma a névjegyzék. Aki szerepel benne, az szavazhat, aki nem, az nem. A központi névjegyzék a Nemzeti Választási Iroda által vezetett elektronikus nyilvántartás. A választójogát az a választópolgár gyakorolhatja, aki a központi névjegyzékben szerepel. [a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 82. § (1) bekezdés]. Egy-egy választás kitűzését követően a központi névjegyzék alapján kell szavazókörönként elkészíteni a szavazóköri névjegyzéket, amelyben már csak az adott választáson az adott szavazókörben szavazati joggal rendelkező választópolgárok szerepelnek. A szavazóköri névjegyzéket az adott választást követően meg kell semmisíteni. [Lásd: Nagykommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila]

A központi névjegyzékbe a Nemzeti Választási Iroda automatikusan felvesz minden olyan személyt, aki bármely választáson aktív választójogosult, és magyarországi lakóhellyel rendelkezik, illetve nincs sem magyarországi, sem külföldi lakóhelye, de magyarországi tartózkodási hellyel rendelkezik. Ennek megfelelően fel kell venni a központi névjegyzékbe mindazon

– magyar állampolgárokat,

– menekülteket,

– bevándoroltakat,

– letelepedetteket,

– európai uniós állampolgárokat,

akiket a bíróság nem zárt ki a választójogból.

Ugyancsak felvételre kerülnek a választójoggal a nagykorúság hiánya miatt nem rendelkező, de a tizenhetedik életévét betöltött, magyarországi lakcímmel rendelkező polgárok. Nem szerepelnek a névjegyzékben azok, akiket a választójogból kizártak, így például büntetőperben a közügyektől eltiltás mellékbüntetést alkalmaztak vele szemben vagy polgári perben gondnokság alá helyezetek.

A névjegyzék a választópolgár személyes adatain túl tartalmazza azt is, hogy a választópolgár mely választáson, mely választókerületben rendelkezik a szavazás jogával, de választókerület és a szavazókör megjelölését is.

Változtak az adataim, szólni kell miatta? 

A Ve. kötelezettséget ír elő, hogy a központi névjegyzék adatait folyamatosan frissíteni kell a meghatározott nyilvántartások adataiban bekövetkezett változásokkal [Ve. 96. § (1) bekezdés]. Ilyen nyilvántartás a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása, a szavazókörök és választókerületek nyilvántartása és a központi útiokmány-nyilvántartás. Vagyis lakcímünk megváltozása esetén elegendő a lakcímnyilvántartásban eszközölni a változást, és ezek az adatok automatikusan frissülnek a központi névjegyzékben is. Adott esetben tehát egy külföldről hazaköltöző választópolgár, ha állandó lakcímet létesít Magyarországon, a lakcím bejegyzését követően automatikusan meg kell jelenjen a központi névjegyzékben a frissítést követően, és nincs szüksége a továbbiakban az egyébként rá korábban irányadó névjegyzékbe felvételre. Ha bizonytalanok vagyunk, hogy a változásokat követően szereplünk-e a központi névjegyzékben, vagy hogy a helyes adattal szereplünk-e benne, két úton is kideríthetjük.

Egyrészt azt a választópolgárt, aki a szavazás napját megelőző hatvanhetedik napon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a Nemzeti Választási Iroda értesítő megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételéről. Ezt az értesítőt a választópolgár értesítési címére, ennek hiányában lakcímére a szavazást megelőző ötvenegyedik napig kell megküldeni [Ve. 115. § (1) és (2) bekezdés]. Ezért ha a jelzett időpontig, bár kéne, de nem kaptunk értesítőt, vagy az értesítőben nem a helyes adatok szerepelnek, lehetőség van a felvételre vagy az adatok módosítására.

Másrészt élve az információs önrendelkezési joggal bárki jogosult információt kérni arról, hogy szerepel-e a központi névjegyzékben, a nyilvántartott adataiba betekinthet, továbbá azokról másolatot kérhet [Ve. 96. § (3) bekezdés]. Amennyiben látjuk, hogy a szükséges változások nincsenek átvezetve, vagy nem szerepel az adott választópolgár a névjegyzékben, kérheti az adatok megváltoztatását, illetve a felvételt.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, külföldön élő választópolgár névjegyzékbe kerülése 

Nem automatikus azonban a névjegyzékbe kerülés például a határon túli magyarok vagy a már külföldön lévő magyarok esetében. Kérelemre kerülnek a központi névjegyzékbe azon magyar állampolgárok, akik

  • a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai szerint külföldi lakóhellyel rendelkeznek,
  • sem lakóhellyel, sem tartózkodási hellyel nem rendelkeznek Magyarországon,
  • nem szerepelnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban.

Aki szeretne szavazni az idei országgyűlési választásokon, még nincs elkésve, mivel a választást megelőző huszonötödik napig kérheti a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a névjegyzékbe vételét [Ve. 84. § (1) bekezdés]. A jövőben azonban figyelni kell arra, hogy bár a névjegyzékbe vétel nem egy választásra szól csupán, de nem is tart tetszőlegesen hosszú ideig. A Nemzeti Választási Iroda ugyanis törli a központi névjegyzékből a kérelmére névjegyzékbe vett, külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgárt a névjegyzékbe vétele napjától számított tíz év elteltével.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, külföldön élő választópolgárok a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet levélben, az ügyfélkapun vagy a választások hivatalos honlapján nyújthatják be. A levelet a Nemzeti Választási Irodának kell címezni, a választások hivatalos honlapján, illetve az ügyfélkapun benyújtott kérelmet az informatikai rendszer továbbítja a Nemzeti Választási Irodához [Ve. 91. § (2) bekezdés].

A nemzetiség a központi névjegyzékben 

Nem automatikusan jelenik meg a központi névjegyzékben, ha valaki a nemzetiségét is szeretné megjeleníteni, illetve szeretne élni a nemzetiséghez kapcsolódó jogosítványokkal. Nemzetiségi választópolgárként névjegyzékbe vett választópolgár esetében tartalmazza a névjegyzék annak megjelölését is, hogy a választópolgár mely nemzetiséghez tartozóként szerepel a névjegyzékben, és hogy a nemzetiségi választópolgárként történt névjegyzékbe vétele az országgyűlési képviselők választására is kiterjed-e. Ez utóbbi azért bír különös jelentősége, mert a magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár az országgyűlési képviselők választásán egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségének listájára, ennek hiányában egy pártlistára szavazhat [az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 12. § (2) bekezdés]. Vagyis, ha nemzetiségiként szerepel a névjegyzékben és van a nemzetiségének országos listája, akkor még ha akar, akkor sem szavazhat országos pártlistára. Erre csak akkor van lehetősége, ha vagy törölteti nemzetiségét a névjegyzékből, vagy olyan nyilatkozatot tesz, amelyben a jövőre nézve, hogy nemzetiségi választópolgárként történő névjegyzékbe vételét nem kéri az országgyűlési képviselők választására kiterjedő hatállyal, vagy ezeken kívül, ha nincsen országos lista. Ezt természetesen megteheti rögtön akkor is, amikor felvételét kéri a nemzetiségi névjegyzékbe. A nemzetiségi névjegyzékbe felvételt kérő magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok az általános szabály szerint nyújthatják be a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet személyesen a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi választási irodához vagy levélben, az ügyfélkapun vagy a választások hivatalos honlapján keresztül a lakcíme szerinti helyi választási irodához.

Mit tudhatnak rólunk a pártok? 

A Ve. lehetőséget ad arra, hogy a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét az egyéni jelölt kérésére – az érintett választókerületre kiterjedően – a jelölt nyilvántartásbavételére illetékes választási bizottság mellett működő választási iroda, a listát állító jelölő szervezet kérésére – a jelölő szervezet által megjelölt választókerületekre kiterjedően – a Nemzeti Választási Iroda öt napon belül átadja. Erre legkorábban a nyilvántartásba vételüket követően kerülhet sor [Ve. 153. §]. Az igénylő az adatszolgáltatást nem, életkor, vagy lakcím szerinti csoportosításban is kérheti. Az adatszolgáltatás adatait kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni. Egyéb célú felhasználásuk, másolásuk, harmadik személynek történő átadásuk tilos [Ve. 155. § (1) bekezdés]. Kötelesek azonban ezeket az adatokat a legkésőbb a szavazás napján megsemmisíteni [Ve. 155. § (2) bekezdés]. Ha nem szeretnénk, hogy adott esetben kéretlen kampányanyagokat, megkereséseket kapjunk, kérheti a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár, hogy tiltsák meg személyes adatainak kiadását [Ve. 85. § (1) bekezdés]. Jogosult továbbá megtiltani, hogy a választási szervek a róla nyilvántartott adatokat kiadják.

A szavazóköri névjegyzék 

A Nemzeti Választási Iroda a választás kitűzését követő naptól a választás eredményének jogerőre emelkedését követő tizenötödik napig a választáson szavazati joggal rendelkező választópolgárok központi névjegyzékben nyilvántartott adatait – a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásával összekapcsolva – szavazóköri bontásban teszi hozzáférhetővé a helyi választási iroda számára [Ve. 101. §]. Fontos szabály, hogy egy választópolgár csak egy szavazóköri névjegyzékben szerepelhet [Ve. 102. § (1) bekezdés]. Ebben a szavazóköri névjegyzékben nem csak a már nagykorú választópolgárok szerepelnek, hanem benne vannak azok a polgárok is, akik legkésőbb a szavazás napján betöltik a tizennyolcadik évüket. Ennek a névjegyzéknek kiemelkedő szerepe van a választások lebonyolításában, hiszen egyrészt ezen keresztül ellenőrizhető a jelöltajánlások érvényessége, másrészt a szavazást is ez alapján bonyolítják le. Általánosan mondva, aki a szavazóköri névjegyzékben szerepel, az szavazhat a szavazókör szavazóhelyiségében, és csak az szavazhat a szavazókör szavazóhelyiségében, aki a szavazóköri névjegyzékben szerepel [Lásd: Nagykommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila].

Az átjelentkezés 

Átjelentkezéssel az a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgár élhet, aki a szavazás napján Magyarország területén, de a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő szavazókör területén tartózkodik [Ve. 250. § (1) bekezdés]. Átjelentkezéssel legkésőbb a szavazást megelőző 9. napig (erre érdemes odafigyelni, mert korábban a megelőző második napig lehetett) élhet a választópolgár, az erre irányuló kérelemnek legkésőbb eddig kell megérkeznie a helyi választási irodához. Az országgyűlési képviselők választásán az átjelentkezéssel szavazó választópolgár nem annak a szavazókörnek a szavazólapján szavaz, ahol leadja szavazatát, hanem a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján. Annak érdekében, hogy a szavazatszámláló bizottság a megfelelő szavazólapot adja át az átjelentkezéssel szavazó választópolgárnak, a szavazóköri névjegyzék tartalmazza az átjelentkezéssel szavazó választópolgár lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület megjelölését is.

Az átjelentkezés iránti kérelmet a választópolgár benyújthatja személyesen, levélben, az ügyfélkapun vagy a választások hivatalos honlapján. A honlapon a kérelmet be lehet nyújtani elektronikus azonosítással vagy elektronikus azonosítás nélkül. Személyesen a kérelem akár a választópolgár lakóhelye szerint illetékes helyi választási irodához, akár a bejelentett tartózkodási helye szerint illetékes helyi választási irodához benyújtható [Lásd: Nagykommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila]. Így a lakóhelyétől távol élő választópolgárnak nem kell hazautaznia a kérelem benyújtása céljából. Ha már benyújtottunk egy átjelentkezés iránti kérelmet, lehetőség van annak visszavonására, ha mégis lakóhelyünkön fogunk tartózkodni, vagy ha kiderül, hogy a szavazás napján mégsem a korábbam megjelölt településen, hanem máshol fogunk tartózkodni, lehetőség van az átjelentkezési kérelem módosítására is. Fontos, hogy az átjelentkező választópolgár az átjelentkezési határidőn belül – azaz a szavazást megelőző kilencedik napon 16 óráig – módosíthatja az átjelentkezési kérelmét (korábban a szavazást megelőző második napon 16 óráig lehetett). Az átjelentkezés visszavonására levélben vagy az interneten elektronikus azonosítás nélkül a szavazást megelőző kilencedik napon 16 óráig, személyesen vagy az interneten elektronikus azonosítással a szavazást megelőző második napon 16 óráig van lehetőség.

Ha a választópolgár a szavazást megelőző kilencedik nap 16 óráig olyan címre kér mozgóurnát, amely kívül esik azon szavazókör területén, amelynek névjegyzékében – lakcíme alapján vagy átjelentkezés alapján – szerepel, akkor a mozgóurna iránti kérelmet egyben átjelentkezési (vagy az átjelentkezést módosító) kérelemnek is kell tekinteni. A mozgóurna iránti kérelem benyújtható akár a lakcím szerinti, akár a mozgóurnacím szerinti helyi választási irodához. Abban az esetben, ha az átjelentkezett, majd mozgóurnát igénylő választópolgár a mozgóurnaigényét visszavonja, az nem érinti az átjelentkezését, tehát továbbra is az átjelentkezéssel szavazásra kijelölt szavazókör névjegyzékében marad. Ha azonban a választópolgár átjelentkezése kifejezett átjelentkezési kérelem benyújtása nélkül, mozgóurna iránti kérelemmel történt, a mozgóurna iránti igény visszavonása esetén úgy kell tekinteni, hogy a választópolgár nem kíván átjelentkezéssel szavazni, ezért a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékbe kell visszatenni. A választópolgár természetesen mindkét esetben tehet a fentiektől eltérő nyilatkozatot a mozgóurnaigény visszavonásakor.

A külképviseleti névjegyzék 

Gyakran fordul elő, hogy a választópolgárok úgy költöznek külföldre akár tanulás, akár munkavállalás, akár egyéb okból, hogy állandó lakóhelyüket nem szüntetik meg. Ez viszont azt eredményezi, hogy ők szerepelnek a központi névjegyzékben, ugyanakkor a választás napján jó eséllyel nem tartózkodnak az ország területén. A szabályozás szerint az a választópolgár, aki Magyarországon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, de a szavazás napján külföldön tartózkodik, Magyarország nagykövetségén vagy főkonzulátusán szavazhat. A szavazás feltétele, hogy kérelme alapján a választópolgárt a helyi választási iroda felvegye a külképviseleti névjegyzékbe. Az ehhez szükséges kérelemnek legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon kell megérkeznie. A választópolgárnak meg kell jelölnie azt a külképviseletet is, ahol a választójogát gyakorolni kívánja. Természetesen ennél a kérelemnél is irányadó az a szabály, hogy a kérelmet a választópolgár benyújthatja személyesen, levélben, az ügyfélkapun vagy a választások hivatalos honlapján keresztül.

Az átjelentkezéshez hasonló szabály [Ve. 261. § (1) bekezdés], hogy a külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár legkésőbb a magyarországi szavazást megelőző kilencedik napon módosíthatja az adatait. Ha mégsem külképviseleten szeretne szavazni, akkor legkésőbb a magyarországi szavazást megelőző kilencedik napon kérheti törlését a külképviseleti névjegyzékből.

A levélben szavazók névjegyzéke 

Levélben azok a választópolgárok jogosultak szavazni, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel. A Nemzeti Választási Iroda felveszi a levélben szavazók névjegyzékébe azt a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárt, aki a legkésőbb a szavazást megelőző huszonötödik napon benyújtott kérelme alapján szerepel a központi névjegyzékben. A levélben szavazók névjegyzékéből törölni kell azt a választópolgárt, aki legkésőbb a választás napját megelőző hetedik napon magyarországi lakcímet létesített, vagy azt a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárt, akit a központi névjegyzékből törölnek.

Természetesen komoly vitát váltott ki a különbségtétel a magyarországi lakóhellyel rendelkezők és nem rendelkezők szavazásmódja közötti különbségtétel, de az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem ütközik az Alaptörvénybe, hogy a választási törvény nem teszi lehetővé a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodók számára a levélben szavazást. Az AB szerint ez a rendelkezés nem korlátozza a szavazáshoz való jogot. Az indítványozó magánszemély azt kifogásolta, hogy Magyarországtól több mint ezer kilométerre, az ottani külképviselettől több mint száz kilométerre tartózkodik, szavazatának leadásához szükséges többórás utazás több tízezer forintjába kerülne. Ehhez képest az a vele összehasonlítható helyzetben lévő, szintén Magyarországon kívül tartózkodó választópolgár, akinek nincs magyarországi lakcíme, az őt érintő terhek, nehézségek, költségek nélkül gyakorolhatja választójogát a levélben szavazás segítségével. Mindez az indítványozó szerint sérti többek között a diszkrimináció tilalmát, a jogegyenlőség alkotmányos alapelvét. [Lásd részletesen: Ab: kizárhatók a külföldön tartózkodók a levélszavazásból] Az Alkotmánybíróság döntésén túl a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is arra a következtetésre jutott a Zsófia VÁMOS against Hungary ügyben, hogy nem jogellenes a szabályozás, mert a Magyarországon lakóhellyel rendelkezőket érő hátrányt kiegyensúlyozza, hogy a nem Magyarországon élők nem szavazhatnak egyéni országgyűlési képviselőre, csak listára.


Kapcsolódó cikkek

2022. február 16.

Hajsza a pénzért – sikerül-e megfékezni a kamupártokat

Bár még zajlik az ajánlásgyűjtés, lassan már kezd körvonalazódni, hogy ki mekkora mértékű kampányfinanszírozásra válik jogosulttá. Hatalmas összegekről van szó, de a felelősségi szabályok miatt érdemes óvatosan megfontoltan bánni velük.