Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A magyar építésügyi jogszabályok 2013-as átfogó módosítása körében a törvényalkotó az építési szakmagyakorlási feltételeket is meghatározta. A 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendelet – amely részben már 2013. augusztus 1-jén, teljes egészében azonban csak 2014. január 1. napján lép hatályba – az engedélyhez kötött, valamint bejelentéshez kötött szakmagyakorlási tevékenységeket határozza meg.
Kizárólag a névjegyzéket vezető szerv engedélyével folytathatóak a településrendezési tervezési, az építészeti-műszaki tervezési, a településrendezési szakértői, az építésügyi műszaki szakértői, építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenységek. A szakmagyakorlási tevékenységek engedélyezését elsőfokon a kérelmező lakóhelye szerinti területi építészi kamara folytatja le.
Aki energetikai tanúsító tevékenységet kíván folytatni, annak engedélyért folyamodnia ugyan nem kell, köteles azonban az erre irányuló szándékát bejelenteni. A bejelentés kötelező tartalmi elemeit a rendelet részletesen szabályozza.
A jogszabály a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltételeit egyrészt iskolai végzettség (tevékenységtől függően BSc vagy MSc végzettség), másrészt szakmai gyakorlat szerint állapítja meg. Szakmai gyakorlati időként azt az időtartamot kell figyelembe venni, amelyet a kérelmező a szakirányú felsőfokú szakképzettség megszerzését követően teljesített.
A szakmai gyakorlati idő igazolására kizárólag olyan közokirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat fogadható el, amely tartalmazza a gyakorlati idő tartamát, a végzett munkák megnevezését, valamint a folytatott tevékenység leírását is.
A fentieken túlmenően a jogalkotó által támasztott további elvárás, hogy a kérelmező személy ne álljon foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és legyen büntetlen előéletű.
Az általános szabályokon felül a jogszabály az egyes tevékenységekhez külön feltételeket is megállapít. Külön fejezetben foglalkozik a rendelet többek között a tervezéssel, ezen belül a településtervezési, az építészeti-műszaki tervezési tevékenységgel, a tervezési program és a tervezési szerződés tartalmával, valamint meghatározza, mit foglal magába a tervezési díj.
A rendelet szabályozza továbbá a szakmagyakorláshoz esetenként szükséges továbbképzések rendjét, rendszerességét és módját.
Az új jogszabály célja az egységes szabályozás bevezetése. Az új rendelet egyszerűsíti a jelenlegi szabályozást, többek között azáltal is, hogy számos korábbit hatályon kívül helyez, és célul tűzi ki a szakmagyakorlási tevékenységek egy helyen történő szabályozását, áttekinthetőbbé téve azt.
(Forrás: Balázs és Holló Ügyvédi Iroda)
Az ügyvédség szempontjából a 2024-es év talán legnagyobb kihívása az új ingatlan-nyilvántartási eljárás bevezetésére való felkészülés. Az E-ING képzés előkészítését a MÜK koordinálja azzal a céllal, hogy az új eljárásra vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretekkel segítse a kollégák felkészülését – derül ki a Magyar Ügyvédi Kamara Oktatási és Akkreditációs Bizottsága tájékoztatójából.
A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csakis közösen dönthetnek arról, hogy ki a jármű üzembentartója, személye ugyanis csak a tulajdonostársak egybehangzó nyilatkozata alapján állapítható meg. Ha az üzembentartó személye megállapítható, akkor e minőség megváltoztatásához, megszüntetéséhez úgyszintén a tulajdonostársak egyetértése szükséges – a Kúria eseti döntése.
Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
