Védjegyvédelem.hu

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A védjegybitorlás megítélése a védjegy domain névként történő használata esetén – a Kúria eseti döntése.

A tényállás

A felperes mint az Y. szóvédjegy jogosultja 2004. január 1-jén forgalmazói, importőri és gépjármű-javítói szerződést kötött az alperessel melynek keretében az alperes az Y. szóvédjeggyel védett márkájú gépjárművek kizárólagos magyarországi importőre lett és 2007. október 1-jén saját nevére regisztráltatta az „Y.hu” domain nevet. Az oldalon többek között a védjeggyel érintett márkájú autók reklámozása történt. A felperes 2011. június 17-én felmondta a szerződést és 2011. szeptember 16-áig adott határidőt arra, hogy az alperes az üzleti kapcsolat felszámolásából adódó szükséges lépéseket megtegye. Ettől az időponttól kezdve a honlapon a „jogvita miatt a weboldal szünetel” közlés szerepelt (mivel az alperes 2011 óta nem végez gazdasági tevékenységet, a domain feletti rendelkezési jogot az ügy I. r. alperesére ruházta, amely társaság 2003 óta foglalkozik gépjármű- és járműalkatrész-kereskedelemmel).

Az első- és másodfokú eljárás

A felperes keresetében a védjegybitorlás megállapítását és jogkövetkezményeinek alkalmazását kérte a bíróságtól. Az alperesek – mivel álláspontjuk a szerződések felmondásának napjától a honlapon csupán a szünetelésre vonatkozó tájékoztatás szerepel, tényleges kereskedelmi tevékenység nem – a kereset elutasítását kérték. Azt a tényt, hogy a perbeli időszakban a weblapon tartalom nem jelent meg, védjegyjogosult sem vonta kétségbe, önmagában a domain név fenntartását tartotta jogsértőnek.

Az elsőfokú bíróság az „Y.hu” domain név használatát elegendőnek találta a védjegybitorlás megállapításához, és az alpereseket a jogsértő magatartás abbahagyására valamint az ítélet jogsértést megállapító részének a honlapon történő közzétételére kötelezte, és eltiltotta őket a további jogsértéstől. Ezen túl feljogosította a felperest, hogy az alperesek költségén az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését egy országos hetilapban 1/8 oldal terjedelemben, legfeljebb „280 000 forint + áfa” költség erejéig közzétegye.

Az új Jogtár egyes előfizetési konstrukciói mellé most táblagépet adunk! További részletekért kattintson »

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Álláspontja szerint a védjegybitorlás elengedhetetlen feltétele a sérelmezett megjelölés gazdasági jellegű használata, ennek hiánya azonban ebben az ügyben nem állapítható meg, tekintettel például a korábbi gazdasági tevékenységre, így az elbírálás szempontjából a bíróság irrelevánsnak tartotta, hogy az alperes 2011 óta nem fejt ki tevékenységet, illetve hogy az I. r. alperes nem nyújt a védjegyszó szerinti megjelölés alatt semmilyen szolgáltatást. A bíróság álláspontja szerint a védjeggyel összetéveszthető domain név fenntartása miatt a védjegybitorlás megállapítható. Különösen úgy, hogy az alperes cégének elérhetőségeként különböző honlapokon még a működés megszűnése után is a kifogásolt honlap szerepelt internetes kapcsolatként, ezért az internetezők arra a téves következtetésre juthattak, hogy az alperest továbbra is gazdasági kapcsolat fűzi a védjegyhez. A bíróság álláspontja szerint függetlenül attól, hogy a honlap aktuálisan szünetel, a védjegyoltalomból eredő kizárólagos jogok gyakorlásának akadályozását jelenti az, hogy az I. r. alperes foglalva tartja a védjeggyel megegyező domain nevet, ezért a felperes folyamatosan el van zárva attól, hogy védjegyei alatt az interneten megjelenhessen.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperesek a felülvizsgálati kérelemben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérték a Kúriától.

A Kúria megállapításai

A Kúria a Legfelsőbb Bíróság korábbi gyakorlatára támaszkodva kifejtette: a védjegyjogosult kizárólagos joga magában foglalja azt is, hogy a védjegyével nyújtott árukkal vagy szolgáltatásokkal az interneten megjelenjen, és ehhez a védjegyet domain névként is használja. Ilyenkor a domain név nem csupán az internetes elérhetőséget biztosítja, hanem általában annak tulajdonosát is azonosítja. Tekintettel a korábbi gazdasági tevékenységre, a másodfokú bírósághoz hasonlóan a Kúria is arra a következtetésre jutott, hogy pusztán azon az alapon, hogy a szerződéses kapcsolat megszűnését követően a honlapon szünetelésre vonatkozó tájékoztatás szerepelt és az alperes ekkor gazdasági társaság tevékenységet nem folytatott, nem jelenti a jogsértő magatartás hiányát. A Kúria szerint az a tény, hogy az I. r. alperes a domain birtokában a védjegy árujegyzékébe tartozó szolgáltatások nyújtására készen áll, önmagában is alapot ad a védjegybitorlással fenyegető cselekmény abbahagyására való kötelezésre. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. IV. 21.120/2014.) a Kúriai Döntések 2015/1. számában 10. szám alatt jelent meg.

---