Versengő elővásárlási jogok

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2018. április 20.
Rovat:

Közös tulajdonban álló termőföld értékesítése esetén a tulajdonostársat nem illeti meg a Ptk. szerinti elővásárlási jog. Elővásárlási jog csak a földműves tulajdonostársat illeti meg, amire más elővásárlásra jogosultakkal szemben akkor is hivatkozhat, ha az adásvételi szerződésben vevőként szerepel – a Kúria eseti döntése.


Ami a tényállást illeti, a két alperes, az eladó és a vevő (aki az eladónak a földműves tulajdonostársa) adásvételi szerződést kötött szántó művelési ágú ingatlan 1904/6012 tulajdoni hányadára. A szerződés szerint a vevőt a Ptk. szerint elővásárlási jog illeti meg [5:81. § (1) bekezdés]. A adásvételi szerződés a Földforgalmi tv. [2013. évi CXXII. törvény] alapján az illetékes települési önkormányzat jegyzője útján kifüggesztésre került. A felperes, kinek elővásárlási joga szintén a Földforgalmi tv.-en alapult, abban a hiszemben, hogy az ő elővásárlási joga megelőzi a vevőjét, elfogadó nyilatkozattal élt. Az elővásárlási jog jogosultja ugyanis a közlés kezdő napjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül tehet az adás-vételi szerződésre elfogadó, vagy az elővásárlási jogáról lemondó jognyilatkozatot. 

A felperes álláspontja szerint a vevő tévesen hivatkozott a Ptk. szerinti elővásárlási jogára, mert a külön jogszabályban biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostársat a Ptk. alapján megillető elővásárlási jogot. Ezért meglátása szerint a Földforgalmi tv. alapján az eladónak vele kellett volna megkötnie az adásvételi szerződést. 

 

Az első- és másodfokú eljárás 

A bíróság elutasította a felperes keresetét, amely az alperesek között létrejött szerződés vele szembeni hatálytalanítására irányult. Úgy ítélte meg, hogy a vevő a perbeli ingatlanban tulajdonostársként tulajdoni hányaddal rendelkezett, és földművesként nyilvántartásba vették, ezért földműves tulajdonostársnak minősül. Ebből kifolyólag a Földforgalmi tv. alapján fennálló elővásárlási joga megelőzi a felperes elővásárlási jogát. 

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Kiemelte, hogy a földműves tulajdonostársat akkor is megilleti az elővásárlási jog, ha egyébként ő az adásvételi szerződésben vevőként szerepel. 

Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell, hogy a vevő elővásárlásra jogosult, és meg kell jelölni, hogy a jogosultság mely törvényen alapul. Ennek a kötelezettségének a bíróság szerint a vevő, még ha hibásan is, de eleget tett, annak nem megfelelő voltára (figyelemmel, hogy hatósági jóváhagyásra nem volt szükség) a jogalkotó nem írt elő jogkövetkezményt. 

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma 

A felperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy az alperesek a hirdetményben kizárólag a vevőt a Ptk. alapján megillető elővásárlási jogot jelölték meg, azonban ez a nyilatkozat nem megalapozott. A vevő a Földforgalmi tv.-ben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, és az elővásárlási jog körében tett nem megfelelő nyilatkozatot érvénytelennek kell tekinteni. Ugyanakkor meglátása szerint, még ha a jogszabályoknak megfelelő nyilatkozatot is tesz az elővásárlási jogával összefüggésben, az ő elővásárlási joga a vevő elővásárlási jogát akkor is megelőzi. 

[htmlbox ptk_kommentar_2018]

 

A Kúria megállapításai 

A Ptk. szerint [5:81. § (1) bekezdés] a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog illeti meg. Tulajdoni hányad tulajdonostárs részére történő eladása esetén a többi tulajdonostársat elővásárlási jog nem illeti meg. Azonban a Földforgalmi tv. a hatálya alá tartozó ingatlanok tulajdonjogának a megszerzésére speciális rendelkezéseket tartalmaz. A föld eladása esetén felsorolja azokat a személyeket, akiket a törvény szerinti sorrendben elővásárlási jog illeti meg. Közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetén sorrendben megelőzi a többieket a földműves tulajdonostárs. 

A Kúria szerint tehát közös tulajdon esetében a tulajdoni hányad kívülálló részére történő értékesítése során a tulajdonostársat ebben a minőségben elővásárlási jog nem illeti meg, a törvény szerint a többi földművest megillető elővásárlási jogot megelőző elővásárlási joga csak akkor van, ha egyben földművesnek minősül. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a tulajdonostárs a tulajdoni hányadát másik tulajdonostársnak értékesíti. 

Ugyanakkor maga a vevő is lehet elővásárlásra jogosult. Abban az esetben, ha külön jogszabály alapján a vevőt is megilleti elővásárlási jog, a többi elővásárlásra jogosult az elővásárlási jogát csak akkor gyakorolhatja, ha az a jogszabály szerinti sorrendben megelőzi a vevő szintén jogszabályon alapuló elővásárlási jogát. 

A tulajdonostárs is hivatkozhat vevőként a Földforgalmi tv.-ben foglalt elővásárlási jogára, amely szerint ő a nem tulajdonostársakat megelőzi. Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e, továbbá, hogy a jogosultság mely törvényen, és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn. Éppen ezért a vevő hivatkozhatott a felperessel szemben az őt a Földforgalmi tv. alapján megillető elővásárlási jogra. 

A Kúria kiemelte azt is, hogy az adásvételi szerződésben a vevő elővásárlási jogát megalapozó jogszabályhely téves megjelölése nem eredményezi azt, hogy az őt ténylegesen megillető elővásárlási jogára utóbb már nem hivatkozhat. Nincs olyan szabály, amely szerint a vevő elővásárlási ranghelyére vonatkozó téves nyilatkozata folytán az adásvételi szerződés érvénytelen, sem olyan, hogy ilyen esetben a vevő az őt egyébként a jogszabály alapján ténylegesen megillető elővásárlási jogra nem utalhat. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. 

 

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. I. 20.488/2017.) a Kúriai Döntések 2018/4. számában 112. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek:


Az ügyvédek véleménynyilvánítási joga
2018. augusztus 17.

Az ügyvédek véleménynyilvánítási joga

Az ügyvéddel szembeni elvárás hivatásának gyakorlásakor, hogy más hatóságok tagjainak adja meg a kellő megbecsülést és tiszteletet, amelyet saját hivatásával szemben is elvár. Az ügyvédi tevékenység ellátása során ezért az ügyvédnek a véleménynyilvánítási joga korlátozott, e korlátozás a szakma sajátosságaiból eredően az erkölcsök, mások jó hírneve vagy jogai védelmének fenntartása érdekében szükséges és indokolt.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész
2018. augusztus 14.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész

A fellebbezést követően sorra kerülő másodfokú eljárásnál továbbra is alapszabály, miszerint a fellebbezési eljárás nem ismételt elbírálást, hanem felülbírálatot jelent. Az új Be.-re is jellemző, hogy abban mind a reformatórius, mind a kasszatórius jogkör gyakorlása megtalálható. Így a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet vagy helyben hagyja, vagy megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Utóbbi esetben az eljárást megszünteti, vagy az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét
2018. augusztus 13.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét

Alábbi cikkünkben, mivel az előző héten megjelent egyetlen Magyar Közlönyben (2018/125. szám) szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a döntvények és a hivatalos tájékoztatók közül válogattunk.