Veszélyes tudásmegosztás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkavállalónak az a magatartása, hogy a munkáltatójánál megszerzett szakmai tapasztalatait, ismereteit saját internetes oldalán tudásmegosztás címén a nyilvánossággal megosztja, megvalósítja a munkáltató gazdasági érdekeinek veszélyeztetését. Ezáltal a munkáltató rendes felmondásának jogszerű indoka lehet – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes 2006 óta dolgozott humánerőforrás-gazdálkodási szakértőként – munkaviszonyban – az alperesnél. Ezen kívül a felperes egyik ismerősével közösen működtetett egy HR-es szolgáltatásokat kínáló honlapot, amelynek célja a „tudásmegosztás” volt. A felperes nem közölte a honlap beindítása előtt e szándékát, arra az elnöki tanácsadó hívta fel a munkáltatói jogkör gyakorlójának a figyelmét. A honlap egyik, felperes által jegyzett cikke az elmúlt évek szakmai törekvéseként hivatkozott a munkáltatók által fizetett bónuszok mértékének visszaszorítására. Mivel az alperes úgy ítélte meg, hogy ez nem a szektorra általában, hanem kifejezetten rá volt jellemző, a felperes munkaviszonyát rendes felmondással megszüntette. Indoklásában a tudomására jutott, a felperes által működtetett saját HR szakmai weboldalt, valamint a honlapon különböző humán-erőforrásgazdálkodást érintő, a munkáltatónál betöltött munkakörével szorosan összefüggő témakörökben kínált oktatási szolgáltatást jelölte meg, mivel ezeket az alperes jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartásként értékelte. A veszélyeztetést különösen azért tartotta megalapozottnak, mivel a honlapon közzétett cikkek témája és megjelenési időpontja egybeesett a munkáltatónál folyamatban lévő, a javadalmazási rendszert érintő átalakítással, amelyben a felperes is közreműködött. Meglátása szerint a felperes munkakörével összefüggésben olyan információk birtokába jutott, amelynek védelméhez a munkáltatónak kiemelt érdeke fűződik, ezek nyilvánosságra kerülése sértené jogos gazdasági érdekeit. Ennek reális veszélyét hordozza, hogy a felperes munkahelyen kívüli munkavégzésére irányuló tevékenységének tartalma, jellege lényegi hasonlóságot mutat a munkáltatójánál betöltött munkakörével. A leírt körülmények alapján az alperes úgy érezte, hogy a munkáltatói bizalom megrendült és megszüntette a felperes munkaviszonyát.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság szerint, mivel a honlap és a felperesnek az alperesnél betöltött munkaköre között számos azonosság van, valamint mivel annak célja a tudásmegosztás, így az alperes alappal tarthatott attól, hogy a felperestől a munkáltató révén birtokába jutott és bizalmasnak minősülő ismeretek kerülnek ki. Különösen figyelembe véve azt a tényt, hogy a felperes évek óta az alperesnél dolgozott, más gazdasági tevékenysége nem volt, így a megosztani kívánt tudást és gyakorlatot csak az alperesnél tudta megszerezni. Mindezek a bíróság szerint elegendőek az alperes bizalmának megrendülésére, és a felperes keresetét – mely az eredeti munkakörbe történő visszahelyezés mellőzése nélkül a munkáltatói rendes felmondás jogellenességének megállapítására és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazására irányult – elutasította.

Tudásmegosztás a világhálón. Jogszerű lehet a felmondás

A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék megváltoztatta az elsőfokú ítéletet. Álláspontja szerint mivel a honlapon közzétett bemutatkozásokból nem lehet egyértelműen arra következtetni, hogy konkrétan mely társaságnál állnak vagy álltak a honlap üzemeltetői alkalmazásban, így bármelyikük is volt a kifogásolt cikkek szerzője, közvetlenül összefüggés a bejegyzés tartalma és az alperes között nem áll fenn. A másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a blogbejegyzések csupán általánosságban tartalmaztak információkat az év elején újonnan hatályba lépett jogszabály-módosításokról, és csupán kérdésfelvetés szintjén fogalmaztak meg általános gondolatokat.

Az alperes által megvalósítani kívánt célokat (HR-szervezet megújítása körében a stratégiai partneri szerep erősítése, versenyképességet fenntartó új javadalmazási politika és gyakorlat a béren kívüli juttatási rendszer megújítása útján) a bíróság általános céloknak minősítette, amelyek bármely nagyvállalat HR-stratégiájának körébe beletartozhatnak. A tudásmegosztást olyan, a humánpolitikában általánosan használt kifejezésnek ítélte, amelyből álláspontja szerint nem következik, hogy a szerkesztő a saját munkájából származó konkrét ismereteket osztja meg, vagy kívánja megosztani a honlap olvasóival. Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperesnek sem az alperes gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, sem pedig az etikai kódex szabályainak megszegése nem róható fel.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperes hangsúlyozta, hogy a felmondás elsődlegesen a felperes munkáltatónál betöltött munkakörével szorosan összefüggő témakörökben kínált ellenérték fejében végzett oktatási szolgáltatás, illetve egyéb tevékenység miatt történt, nem a blogon megjelent cikkek miatt. Így álláspontja szerint alapjaiban téves a másodfok döntése. Álláspontja szerint mivel a felperes olyan honlapot működtetett, amely az alperesnél betöltött munkaköréhez hasonló témákban nyújt szolgáltatást, így reális veszély állt fenn, hogy olyan információk kerülnek nyilvánosságra, amelyek üzleti, illetve más titkot képeznek, így a jogos gazdasági érdekek sérelme megállapítható. Nem értett továbbá egyet a tudásmegosztás kifejezés általános használatával sem, mivel álláspontja szerint a vonatkozó ügyben azt is jelenti, hogy a honlap által kínált szolgáltatások körében a működtetők a saját munkájukból szerzett tapasztalatokat kívánják átadni, így fennáll a reális veszélye, hogy az alperesnél szerzett ismereteit, információit hasznosítja, azokat másokkal megosztja, miközben üzleti titok, bizalmas információ is megosztásra kerülhet. Az alperes hangsúlyozta továbbá, hogy a felperes nem az etikai kódexben meghatározott fokozott körültekintéssel járt el (különben a látszatát is kerülnie kellett volna, hogy a tevékenysége során bizalmas információk kiszivároghatnak), ez pedig a bírói gyakorlat alapján megalapozhatja a bizalomvesztésen alapuló rendes felmondást

Bírósági Döntések Tára
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. További információ és megrendelés >>

A Kúria megállapításai

A Kúria szerint, mivel a felperes munkavállaló a munkáltatónál szerzett ismereteket, tapasztalatokat akarta széles körben megosztani, és az alperesnél betöltött munkakörével szorosan összefüggő témakörben kínált szolgáltatást, nincs jelentősége, hogy ezt ellenérték fejében tette-e, mivel ez a magatartás önmagában alkalmas az alperesi érdeksérelem megvalósítására, ezért egyetértett a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal. Alaposnak találta a tájékoztatás hiányára vonatkozó felperesi sérelmet is. Ennek szükségességét a felperes is elismerte, állítása szerint még januárban szerette volna a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni a honlap indulását, mivel akkor publikáltak ott először. Mindezt írásban nem tette meg, mert személyesen akarta megbeszélni. A felperes azonban ennek a kötelezettségének a rendes felmondás kiadásának időpontjáig, 2011. február 11-éig sem tett eleget. A bíróság valószínűtlennek találta, hogy több mint egy hónapig nem sikerült felvenni a személyes kapcsolatot a munkáltatói jogkör gyakorlójával.

Mindezek alapján jogszernek ítélte a munkáltató rendes felmondását, annak indokai valósak és okszerűek, így a jogerős közbenső ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Az ismertetett döntés (Kúria Mfv. I.10.655/2013.) a Kúriai Döntések 2015/1. számában M.1. szám alatt jelent meg.

---