Veszélyhelyzet – a nyelvvizsgára, a Diákhitelre és a felsőoktatásra vonatkozó veszélyhelyzeti szabályok Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünkben a veszélyhelyzet idején a felsőoktatási intézményeket és a hallgatókat érintő intézkedéseket tartalmazó jogszabályokat, így többek között a Diákhitelre, a tavaszi félév rendjére, a felvételi eljárásra és a nyelvvizsgára vonatkozó részletes szabályokat mutatjuk be.

A nyelvvizsgára, a felvételi eljárásra és a tavaszi szemeszterre vonatkozó legfontosabb szabályokat a 101/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet tartalmazza.

A nyelvvizsgára elengedése és a nyelvvizsgára vonatkozó egyéb szabályok

Aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tesz, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól.

Ha a nyelvvizsgát a vizsgázó megkezdte, de a veszélyhelyzet miatt nem fejezte be, a nyelvvizsga-bizonyítványt a részvizsgák eredményeiről kell kiállítani. Ha a vizsga megkezdésére nem került sor, a befizetett vizsgadíjat a veszélyhelyzet miatt elmaradt vizsgák tekintetében a jelentkező kérésére vissza kell téríteni.

A részvizsga eredményéről kiállított nyelvvizsga bizonyítvány a 2020. évi általános felvételi eljárásban középfokú (B2) szintű részvizsga esetén a felsőoktatási felvételi eljárásban 28 többletpontra, a felsőfokú (C1) szintű részvizsga esetén 40 többletpontra jogosít, amennyiben a jelentkező a részvizsgát a 2019/2020. tanévben szerezte meg.

A 2020-as felvételi eljárás vizsgái

A 2020. évi általános felvételi eljárásban a gyakorlati vizsgát, a nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsgát, szóbeli alkalmassági vizsgát és a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát úgy kell megszervezni, hogy a jelentkező és más személyek személyes érintkezését ne igényelje. Ugyanez irányadó a mesterképzés esetén a felsőoktatási intézmények által meghatározott felvételi követelmények teljesítésére. A felvételi követelmény teljesítése céljából a felsőoktatási intézmény területére a jelentkezők úgy léphetnek be, hogy a követelmény teljesítése személyes érintkezést ne igényeljen és a vizsga során a legalább 1,5 méteres távolságot végig biztosítani kell.

Ha a nyelvvizsgázó sikeresen teljesítette a vizsgát, de bizonyítvány még nem került kiállításra, a felsőoktatási felvételi eljárásban a bizonyítvány helyett a nyelvvizsga központ által kiadott igazolás is felhasználható. Ilyen esetben a bizonyítványt a veszélyhelyzet megszüntetését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli be kell mutatni.

A 2020. évi általános felvételi eljárásban a katonai alapképzési szakok vonatkozásában felvételi követelményként meghatározott, államilag elismert középfokú (B2) szintű komplex nyelvvizsgától vagy az azzal egyenértékű okirattól az intézmény szakonként eltérhet. A katonai mesterképzési szakokra jelentkezők a közigazgatási alapvizsga követelmény alól mentesülnek. A katonai szolgálat esetén az alkalmasság-vizsgálatnak a honvéd tisztjelöltek vonatkozásában nem képezi részét a fizikai felmérés, a felvételi eljárásban kizárólag az egészségügyi és pszichikai alkalmasság-vizsgálat kerül végrehajtásra. A fizikai alkalmasság-vizsgálatot a veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül kell végrehajtani.

A rendészeti felsőoktatás nappali munkarendben történő alapképzései tekintetében az érintett képzésekre jelentkezők esetében a felvételi eljárás során egészségi, pszichikai és fizikai előszűrést kell alkalmazni. Fizikailag alkalmas minősítést kap az a jelentkező, akinek az utolsó lezárt középiskolai év végi testnevelés osztályzata jeles. Az előszűrés során alkalmazott döntésekkel szemben jogorvoslatnak helye nincs. A veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül, de legkésőbb a tisztjelölti jogviszony véglegesítése előtt a felvett hallgatók előírt alkalmassági követelményeknek történő megfelelését vizsgálni kell. Amennyiben a hallgató (tisztjelölt) az előírt alkalmassági követelményeknek nem felel meg, hallgatói jogviszonya megszüntethető, ha az egyetemen belül más képzésre nem vehető át, vagy ha az átvételt a hallgató nem vállalta.

A záróvizsgák

A felsőoktatási intézmény a hallgatók részére köteles megszervezni a záróvizsgát. Ennek időtartamára a hallgató a felsőoktatási intézmény területére beléphet, de a vizsga során biztosítani kell, hogy személyes érintkezésre ne kerüljön sor és a személyek között legalább 1,5 méter távolságot kell tartani. Ugyanilyen feltételek mellett léphetnek a felsőoktatási intézmény területére azon hallgatók, akik a kiállított oklevelüket veszik át. A felsőoktatási intézmények a záróvizsga-bizottságok összetételére vonatkozó rendelkezések közül a záróvizsga-bizottság létszámára, valamint annak külsős tagjára vonatkozó rendelkezésektől veszélyhelyzet idején eltérhetnek, azzal, hogy a bizottságnak elnöke és legalább egy tagja van, továbbá a záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen.

A doktori fokozat megszerzésére irányuló komplex-vizsga esetén a felsőoktatási intézmények a bizottságok összetételére vonatkozó rendelkezések közül a komplexvizsga-bizottság létszámára, valamint annak külsős tagjára vonatkozó rendelkezésektől a veszélyhelyzet idején eltérhetnek, azzal, hogy a bizottság legalább kettő tagból áll, továbbá valamennyi tag foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állhat a doktori iskolát működtető intézménnyel.

 

Az elektronikus döntéshozatal

A 101/2020. (IV-) Korm. rendelet lehetőséget teremt arra, hogy az egyetemi testületek ülésen kívül elektronikus úton szavazhassanak és hozhassanak döntést. Ennek feltétele, hogy a döntés meghozatala során a szavazásban részt vevők személye, a határozatképesség hitelt érdemlően megállapítható legyen, hogy legalább három munkanappal a szavazás kezdő időpontját megelőzően a napirendet és a döntést megalapozó írásos dokumentációt eljuttassák a tagok és a fenntartó képviselője számára, a szavazásra pedig legalább egy munkanapot biztosítani kell. Feltétel továbbá, hogy az előkészítést szolgáló írásos dokumentáció alapján a szenátus tagja vagy a fenntartó képviselője részéről olyan kérdés ne merüljön fel, amit a dokumentáció egy alkalommal történő kiegészítésével, módosításával nem lehet kezelni. Az egyetemi testület tagjainak legalább hatvan százalékának részt kell vennie a szavazásban és a szavazásban részt vett tagok több mint fele egyhangú döntést kell, hogy hozzon, amelyet az egyetemi testület vezetője dokumentál és nyilvánosságra hoz.
A szenátus elektronikus úton történő döntéshozatala esetében a szavazás kezdő időpontját megelőzően legalább két órával el kell juttatni a napirendet és a döntést megalapozó írásos dokumentációt a tagok és a fenntartó képviselője részére azzal, hogy a szavazásra legalább négy órát kell biztosítani.

Megbízási idő hosszabbítása

Ha a rektor és a kancellár vezetői megbízása a veszélyhelyzet kihirdetését követő 6 hónapon belül járna le és az arra jogosult a magasabb vezetői feladatra újabb megbízást nem adott, akkor megbízásuk az adott magasabb vezetői feladat ellátására kiírt vezetői pályázat eredményes lebonyolításáig, de legfeljebb a megbízás lejáratának időpontjától számított egyéves időtartamra meghosszabbodik. Ilyen esetben a maximum 5 éves időtartamos megbízási korlát és a 65. életév, mint felső küszöbre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak.

A tavaszi félévre vonatkozó speciális rendelkezések

Az idei rendhagyó szemeszterre tekintettel a 2019/2020. tanév tavaszi félév hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésébe (normális esetben a hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév) és a fokozatszerzési eljárásban a hallgatói jogviszony szünetelésébe (legfeljebb két félév) nem számít bele. Az intézmények eltérhetnek attól a szabálytól, hogy a félév 5 hónapot, a tanév 10 hónapot jelent. Kimondja a rendelet azt is, hogy 2020-ban átsorolásra a 2020/2021-es tanévre nézve nem kerülhet sor (magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgató átsorolása önköltséges képzésre).

Ha a hallgató oklevelének megszerzésére meghatározott határidő [az állami ösztöndíjjal támogatott képzésen résztvevő hallgató a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tanulmányi idő alatt, de legfeljebb annak másfélszeresén belül köteles megszerezni az oklevelet] 2020. március 11. és 2020. augusztus 31. közötti időtartamra esik, és a hallgató a határidőt követő egy éven belül megszerzi az oklevelét, akkor nem köteles az általa ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani az adott képzés megszűnésének napjától számítva az ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül. Az Oktatási Hivatal által megállapított munkaviszony-fenntartási kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő egy évvel meghosszabbodik, amennyiben a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő 2020. március 11-én még nem járt le és 2020. december 31-e előtt jár le. Állami ösztöndíj visszatérítési kötelezettség esetén a részletfizetés teljesítésére 6 hónap fizetési halasztás illeti meg a hallgatót.

A veszélyhelyzet miatt felvehető Diákhitel

A Diákhitel felvételének veszélyhelyzet idején alkalmazandó szabályait a 96/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet fejti ki részletesen

A Diákhitelt felvevő hallgató legfeljebb 500 000 forint összegű szabad felhasználású hallgatói hitelre jogosult megélhetési költségei finanszírozásához. Hallgatónak a felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató minősül, aki lakóhelyét a személyi adat- és lakcímnyilvántartásba bejelentette, és tanulmányai folytatása céljából a képzési időszakra bejelentkezett, valamint a hallgatói hitel igénylésekor nincs érvényes, azonos hitelcélú felhasználást biztosító hallgatói hitel-, vagy kölcsönszerződése a Diákhitel szervezettel.

A felnőttképzésért felelős miniszter által meghatározott felnőttképzésben részt vevő személy hitelfelvevőként legfeljebb 1 200 000 forint összegű szabad felhasználású hitelt igényelhet felnőttképzésben történő részvétele időszakában felmerülő megélhetési költségei miatt.

A hitelfelvételre az is jogosult, aki már rendelkezik érvényes szabad felhasználású hitel- vagy kölcsönszerződéssel a Diákhitel szervezettel, ugyanakkor nem jogosult, aki a hiteligénylés benyújtásakor nyelvtanulási hallgatói hitellel rendelkezik vagy betöltötte az 55. életévét.

A hitelt a hitelfelvevő egy összegben veheti fel azzal, hogy a szerződés megkötésének legkésőbbi időpontja 2020. december 31.

A hitel kamatának kamatelemei a szabad felhasználású hallgatói hitel kamatelemeivel egyeznek meg azzal a kivétellel, hogy a kockázati prémium kamatelem fix 1,5%-os mértékű. Ezt a kamatot az állam a központi költségvetés terhére, általános kamattámogatás formájában átvállalja a hitelfelvevőtől a kötött felhasználású hitelre vonatkozó szabályok szerint.

A hitel törlesztését a felvételét követő 12 hónap elteltével kell megkezdeni havi egyenlő részletekben. Időtartama években meghatározva legalább 1 év és legfeljebb 5 év lehet. A Diákhitel szervezet a törlesztési kötelezettség kezdetét megelőző hónap végéig közli a hitelfelvevővel a havi törlesztő részlet összegét.

A hitelfelvevő az első tanulmányi félévben december 31-ig, a második tanulmányi félévben június 15-éig dönthet az igényelt hitelösszeg mértékének megváltoztatásáról. A hitel, ha azt a hitelfelvevő korábban ezen időszakra nem igényelte, a 2019/2020. első tanulmányi félévére visszamenőlegesen is igényelhető 2020. június 15-éig. A nyelvtanulási hallgatói hitel 2020. május 1-jétől nem igényelhető. A 2020. május 1-jén fennálló nyelvtanulási hallgatói hitelszerződés 2020. május 1-jén a veszélyhelyzet miatt felvett diákhitelre vonatkozó szabályok szerint alakul át.

Legyen mindig naprakész! Keresse a veszélyhelyzettel és a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb joganyagokat a net.jogtar.hu oldalon és az uj.jogtar.hu oldalon. Minden,  a veszélyhelyzetben érvényesülő jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatos információt egy helyen megtalál a jogaszvilag.hu Koronavírus-info rovatában.

A KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda által összeállított Adatvédelmi kisokosból mindent megtudhat a cégek járványhelyzetben érvényesülő jogairól és kötelezettségeiről!


Kapcsolódó cikkek